Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés a Kaposvár 61-es főút elkerülő szakaszának 9–10. és 36. sz. lelőhelyén 2000–2001-ben végzett megelőző régészeti feltárásról

Előzetes jelentés a Kaposvár 61-es főút elkerülő szakaszának 9-10. és 36. sz. lelőhelyén 2000-2001 -ben végzett megelőző régészeti feltárásról SOMOGYI KRISZTINA A10. lelőhely a 67. sz. főút Kaposvár és Kaposfüred közti szakaszától Ny-ra, a Tüskevári-ároknak nevezett vízfolyás és a Kaposvár-Fonyód vasútvonal között helyezkedik el egy É-D-i irányú domb lankás, keleti oldalának alján. A területen 2000. június 5. és június 29. között 3212 m

2-en 10 objektumot tártunk fel. Két kutatóárkot nyitottunk meg a vasút és a patak között, végül csak a domb alján lévő kb. 100 m-es szakaszt vizsgáltunk át teljes nyomvonal szélességben. Itt egy kisebb méretű kelta település részletére bukkantunk, amelyből két földbemélyített, kb. lekerekített sarkú négyzet alakú, cölöpszerkezetes építményt kell először megemlítenünk. Az 5. számú feltehetően leégett ház Ny-K-i hossztengelyében, három cölöplyukának vonalában kb. egy m hoszszú, elszenesedett gerenda- vagy cölöpmaradványt dokumentáltunk. A másik épületet (7. obj.) az alján lévő szürke iszapréteg alapján elönthette a víz. Feljebb a domboldalon talán hasonló épület állhatott, beásásának azonban csak sekély alját tudtuk megfigyelni. Mindegyik objektum tartalmazott kisebb-nagyobb mennyiségű kerámiát, főleg grafitos edények, kihajló peremű mély tálak töredékeit, apróbb vastárgyakat, salakot. Kohó mellfalazat töredéket is találtunk, amely ritkaságnak számít a leletanyagban. Négy gödröt és egy keskeny árkot tártunk még fel. Nem mindegyikben volt lelet, de feltételezhetjük, hogy a kelta telephez tartoztak. Sikerült „megfogni" az egykori járószintet is, amelyből az objektumok lemélyedtek. A leletek alapján a település a kelta korszak középső időszakára (LTC periódus) keltezhető. Ilyen korú telepek Somogy megyéből még alig ismertek! A 9. sz. lelőhely ugyanezen vízfolyás túlsó, azaz Nyi oldalán található. Mivel ezen a szakaszon az ÉK-DNy-i irányú nyomvonal földgáz vezetéket és kábelt keresztez, a teljes területen nem végezhettünk kutatást. 2000. július 13-27. között 2448 m2-en öt objektumot tártunk fel. A10. lelőhelyhez hasonlóan itt is csak a domb alján mutatkoztak régészeti jelenségek, amelyek elszórtan helyezkedtek el. Három gödör kevés kerámiával a középső rézkori Balaton-Lasinja-kultúrához sorolható. Egy igen kis méretű, alig átégett tüzelőhely maradványa és egy lekerekített sarkú téglalap alakú kemence került még elő leletanyag nélkül. Utóbbit feltehetően újraizzításra használták, és a fent említett kelta telep részeként a vasfeldolgozás további bizonyítéka lehet. A 9-10. lelőhely feltárásával párhuzamosan zajlott a 8. sz. lelőhely szondázása, valamint egy avar temető ásatása a 26. sz. lelőhelyen dr. Költő László vezetésével. Csapatunk mindkét munkában részt vett. Ásatásvezető: Somogyi Krisztina, Munkatársak: dr. Költő László régész, Szőke Gábor, Forgács László rajzolók. A 36. számú lelőhely Kaposvár és Taszár között, a 61. sz. főút ún. sántosi leágazójától kb. 0,5 km-re ÉÉKre található a Kaposvár-Taszár vasútvonal és a Kaposfolyó között. A terepbejárás során bronzkori telepre utaló kerámiatöredékeket gyűjtöttek a vasútvonal mentén kb. 200x50 m-es körzetben, a vasúti átjáró közelében. A területen 2001. augusztus 28. és október 15. között mintegy 2500 m

2-t tártunk fel. Közben szeptember 20ig a 19. lelőhely avar kutjainak bontása és kiemelése párhuzamosan zajlott. A késő bronzkori, késő halomsíros-kora urnamezős időszak egyrétegű településének maradványai, a terepbejárás megfigyeléseit alátámasztva, a szelvény Éi részének kb. 50 m-es szakaszán helyezkedtek el ÉÉK-DDNy-i irányban. A 90 objektum kétharmada cölöplyuk volt, mégis a feltárt teleprészietet egy összefüggő, nagy méretű, több beásással tagolt agyagnyerő hely, illetve „munkagödör" (10-64-66. obj.) uralta, amelynek déli végét (10. obj.) félkörben cölöpök vették körül. Elképzelhető, hogy e cölöpök némelyike inkább a telepet lezáró, szintén ÉÉK-DDNy-i irányú cölöpsorhoz tartozott. (1. kép) A fent említett komplexum É-i harmadában, az általunk elkülönített 64. és 66. sz. objektumok határán helyezkedett el a 90. sz., deszkákból csapolt szerkezetű kút. Alsó négy, igen rossz megtartású deszkasorát tudtuk dokumentálni és kiemelni. A deszkák jelenleg konzerválás alatt vannak. (2-4. kép) Ez az első ismertté vált késő bronzkori kút Somogy megyében! A bronzkori telep a Kapós egykori partja mentén húzódhatott. Erre utalhat, hogy az objektumoktól 15 m-re délre 2-4 m széles homoksávot, homokfövenyt figyeltünk meg ÉÉK-DDNy-i irányban. Ettől délre kb. 30 mre újabb homoksáv mutatkozott a kutatóárokban. Az igen tekintélyes mennyiségű leletanyag szinte teljes egésze a 66. sz. objektum erősen faszenes, felső rétegéből származik. Jórészt nagy méretű tárolóedények, fazekak, különböző mély, profilált tálak töredékeit találtuk meg kihajló, vízszintesen elvágott, illetve ún. bográcsperemszerű peremmel, széles fogóbütyökkel, talpgyűrűvel. Emellett bögrék, korsók, apró, fordított csonkakúp alakú „tégelyek" kerültek elő. A díszítésben uralkodó az ujjbenyomkodásos, ritkán bevagdosott bordadísz a perem alatt vagy az edény oldalán, például kerek bütyökhöz csatlakozva. Néhány darab árkolt bütyök, bekarcolt vonaldíszes töredék, síkozott, eredé-