Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Vámosi Lajosné: Díszítéstechnikai eljárások a Zamárdi avar temető VII. századi leletanyagában

92 VÁMOSI LAJOSNE Irodalom Bárdos Edith: A zamárdi avar temető feltárásának 15 éve. Somogyi Kultúra 1995. 6/3. 31-35/p. Kiss Gábor: A késői avar aranyozott övdíszek. Somogyi Múzeumok Közleményei XI. 1995 100126/p. Vámosi Lajosné: Egy díszítéstechnikai eljárás a zamárdi avar temető VII. századi leletanyagában. „Spanyolozás" az avar ötvösművészetben. Műtárgyvédelem 101-108/p. Mikroszkópos felvételek: Dr. Ábrahám Levente Fotók: Gőzsy Gáborné Szakvélemény 2001. év tavaszán Vámosi Lajosné, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának fémrestaurátora azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy erősítsem meg feltételezését, miszerint aranyozott, áttört szerkezetű szíjvégek mélyedéseit színes bogárszárny-maradványok díszítik. A feltételezést a szíjvégeket hátulról borító fedőlemez eltávolítása, valamint a fedőszárnyak megtisztítása után teljes egészében bizonyítottnak találtam. A lelet jó állapota alapján azonnal megállapítható volt, hogy a díszítésként használt bogárszárny a Melonthidae családba tartozó Potosia, Netocia genus valamely fajához tartozik, ugyanis rendkívül jellegzetes zöld színezete erre enged következtetni. Ezt követte az a mikroszkopikus vizsgálat, melynek során megvizsgáltam a bogárszárnyfedőkön azokat a jellemző részleteket, mintázatokat, melyek segítségével a pontos faj is meghatározható volt. A szárnyfedőn található hosszúszárú pipa alakú bemélyedésekről, pontozott mintázatokról, valamint a rózsabogaraknál gyakran előforduló fehér kitinszőrzet hiányáról - összehasonlítva e szerkezeti jellemvonásokat a Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának Coleoptera gyűjteményében őrzött fajokkal - egyértelműen megállapítható volt, hogy a díszítésre használt bogárszárnyfedők a Netocia (Potosia, Cetonia) cuprea (Fabricius, 1775) fajhoz tartoznak. E faj szárnyfedői olajzöldek (sokszor bronzbarnák, ibolyás vagy vöröses árnyalatúak). A faj színezetében és mintázatában - különösen Európa déli részén rendkívül változatos. A hazánkban élő populációk a balkáni populációkhoz (Netocia cuprea ab. obscura) állnak a legközelebb. A faj dél-európai változatai taxonómiai szempontból még nem teljesen ismertek, hazánkban az ab. obscura közönséges. A faj széles elterjedési területe miatt a morfológiai vizsgálatok alapján nem lehet választ adni a díszítő elemként használt bogárszárnyfedők származási helyére. A feltételezett származási hely morfológiai alapon a Kárpát-Balkáni régió. Magyarországon nagyon gyakori faj; igen kedveli a bodza-, orgona- és az almafa-virágokat; gyakran 10-15 példány is táplálkozik egy-egy növényen kora tavasztól késő nyárig. Irodalom: Endrődi S. 1957: A lemezcsápú bogarak kárpát-medencei lelőhely adatai - Fol. Ent. Hung. 6. 220-221. Endrődi S. 1956: Lemezcsápú bogarak- Lamellicornia Fauna Hung. Magyarország állatvilága IX. (4) - pp 158159. Dr. Ábrahám Levente entomológus - zoológus