Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)
Gallina Zsolt: Avar kori kohótelep Kaposvár-Fészerlakon
80 GALLINA ZSOLT 9. kép: A 49. kút bontás közben (Gallina Zsolt felvétele) salakos betöltés vette körbe mintegy vízszűrőként és az eliszaposodás megakadályozása céljából. Tehát tiszta vizet kívántak nyerni. Funkciója a vasérc, nyersvas mosása, hűtése, ivóvíz nyerése lehetett. Úgy tűnik, hogy a mélyebb, feltehetően eredetileg agyagnyerő gödröket tovább mélyítették, oldalukat részben visszatöltötték. így kútként funkcionáltak. Egykorúak lehettek, illetve összefüggésben voltak a vasolvasztással, mert betöltésükből nagy számú vassalak, mellfalazat, fúvócsőtöredék került elő. A kutak, víznyerő helyek többnyire az egykori kohók közelében helyezkedtek el (15. kép). Összegzés Az objektumokból sok mellfalazat, számos különböző típusú fúvócső, kevés kerámia, egy bronz stylus tű, két bronz karperec, több vastárgy és vasszerszám is előkerült. A kohó- és fúvótípusok, a kerámia és egyéb tárgyak alapján viszonylag hosszabb időszakra, a Kr. u. 9. századra datálhatjuk a kohótelepet. A kormeghatározást remélhetőleg kiegészítik majd a különböző anyagvizsgálatok, úgymint a vassalak összetétele, a kiiszapolt anyag és a faanyag vizsgálata (dendrokronológia). A telep jelentősége abban áll, hogy 17500 m 2-es alapterületével a legnagyobb feltárt avar kori iparrégészeti lelőhelynek tekinthetjük! Az avar kori kohótelepeken ismert objektumtípusok nagy részét meg tudtuk fi10. kép: 49. kút teljesen kibontva (Gallina Zsolt felvétele)