Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Gallina Zsolt: Avar kori kohótelep Kaposvár-Fészerlakon

Avar kori kohótelep Kaposvár-Fészerlakon (Előzetes jelentés a Kaposvárt elkerülő 61-es számú főút 19. lelőhelyének feltárásáról) GALLINA ZSOLT 2001. június 8. és szeptember 27. között egy avar kori iparrégészeti lelőhelyet, egy ún. kohótelep részletét tártuk fel Kaposvár-Fészerlakon, Kaposvártól 5-6 km-re keletre (1. kép).

1 A területen a 2000. évi terepbejárás során igen nagy mennyiségű vassalakot és kevés avar kerámiát gyűjtöttünk. Néhány helyen különösen nagy mennyiségű kohósalak koncentrálódást figyeltünk meg. A terepbejárás alapján kb. 350^400 m átmérőjű, vagyis kb. 110000 m

2 kiterjedésű a lelőhely, amely egy nagyobb dombhát délkeleti lejtőjén, az Orczy-pataktól 600-800 m-re nyugatra, a Kapos-folyótól 1000-1200 m-re északra található. A nagy méretű kohótelep közepén áthaladó sávban mintegy 17500 m

2-t tártunk fel az épülő 61-es elkerülő út nyomvonalán (2-3. kép). Ez a lelőhely területének csak közel 15 %-a, véleményünk szerint mégis reprezentatív adatsort eredményezett. Összesen 425 objektumot különítettünk el, amelyek az intenzív földművelés (mélyszántás, talajlazítás, öntöző csatornák) miatt erősen lepusztultak. A feltárás azért is említésre méltó, mert egy kohótelep katonai és hatalmi potenciált tükrözhet, általában stratégiai jelentőségű, továbbá igen fontos gazdaságtörténeti adatokat nyújthat. Ennek érdekében a most következőkben sorra vesszük az avar kori kohászat munkamenetét. A korabeli kohászat munkafázisai Megelőző tevékenységek E fázisokat nem tudtuk megfigyelni, mert feltehetően a vasérc bányászata, mosása, darabolása nem a lelőhelyen történt.

2 Vasércbányászás: Az üledékes eredetű limonitos gyepvasérc külszíni bányászata feltehetően a közeli vízfolyások mentén történhetett. Az eddigi tapasztalatokból ugyanis ismert, hogy a kohótelepek a víz közeli, üledékes eredetű gyepvasérc lelőhelyektől nem nagy távolságra, általában víz közelében, vizenyős, lapos részeken találhatók. A telephez tartozó vasérc-lelőhely(ek)et nem ismerjük, de feltételezhetjük, hogy a széles, feltöltődő patakvölgyekben helyezkedtek el. Ércelőkészítés: Az általános gyakorlat szerint a bánya/bányák közelében történhetett a vasérc kézi válogatása, osztályozása, mosása, szárítása. A darabolás már a kohók közelében történt, amit azért végeztek, hogy a redukáló gázok minél nagyobb felületen érintkezhessenek a vas nyersanyaggal. 1. kép: A lelőhely környékének térképe (készítette: Gallina Zsolt-Mészáros Szilvia)