Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Honti Szilvia – Belényesy Károly – Gallina Zsolt – Kiss Viktória – Kulcsár Gabriella – Marton Tibor – Nagy Ágnes † – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Sebők Katalin – Somogyi Krisztina: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán 2000–2001-ben végzett megelőző régészeti feltárások. Előzetes jelentés II.

6 HONTI SZILVIA- BELÉNYESY KÁROLY- GALLINA ZSOLT- KISS VIKTÓRIAKULCSÁR GABRIELLA- MARTON TIBOR - NAGY ÁGNES f - NÉMETH PÉTER GERGELY - OROSS KRISZTIÁN - SEBŐK KATALIN - SOMOGYI KRISZTINA A Balaton partjához közel húzódó autópálya-nyomvonalon folytatott ásatásaink során 1994-95. és 19992001. között eddig 290 000 m

2-es felületen végeztük el a megelőző régészeti feltárást. Bebizonyosodott, hogy erre a külső-somogyi területre a számos régészeti korszakot képviselő lelőhelyek a jellemzőek, leletanyaguk a teljes régészeti időszakot felölelik a neolitikumtól a középkor végéig (csak a Starcevo- és a lengyeli kultúra valamint a honfoglalás korának leletei hiányoznak). A Balatonszárszó-Ordacsehi közötti szakaszon 2002ben a megkezdett feltárásokon (Balatonöszöd- Temetői-dűlő és Balatonboglár-Berekre-dűlő) kívül további két balatonlellei lelőhely megkutatása és kisebb szondák várnak még ránk. Ebben az évben kell megkezdenünk a Zamárdi-Balatonszárszó és az OrdacsehiBalatonkeresztúr közötti szakasz feltárását is. Ezeken a szakaszokon még három nagy, teljes feltárást igénylő és több kisebb, szondázandó lelőhely van, s a balatonszárszói csomópont módosítása miatt itt is újabb rész feltárandó még. Több nagyobb lelőhely található az M7-es autópályához tervezett új bekötőutak nyomvonalán, ezek közül a legnagyobb munkát a 67-es út új szakasza fogja jelenteni. Balatonszemes-Szemesi-berek Honti Szilvia - Németh Péter Gergely A 2000. évi ásatással befejeződött a lelőhely autópálya-csomópontba eső területének feltárása. Összesen 42000 négyzetméteren 749 objektum került elő (II. t. 4.). Az 1999. évhez hasonlóan,

9 a 2000. évben is a dunántúli vonaldíszes- és a badeni kultúra leletei voltak túlsúlyban, ezen kívül kora- és későbronzkori valamint kelta, római és népvándorláskori objektumokat tártunk fel. A középső neolitikus dunántúli vonaldíszes kultúra telepén különféle tároló- és szemétgödrök mellett újabb füstölőgödrök és nagyméretű cölöplyukak kerültek elő. A tavalyi évben feltárt cölöplyuksor végét is megtaláltuk, 35 méteres hosszúságban húzódik, nagyjából É-D-i irányban. Az újkőkori gödrök többségéből a korábbihoz hasonló leletanyag került elő, de előfordul néhány kottafejes és vékony vonalas díszű edénytöredék is. Ezek a Dunántúl északi részével és Szlovákia területével mutatnak kapcsolatot, és arra utalnak, hogy a balatonszemesi telep a kultúra fiatalabb szakaszában is lakott volt. Egy idol - nőt ábrázoló agyagszobrocska - is előkerült: Lapos fején bevágott vonalkák jelzik a szemet és az orrot, göndör, kontyba fogott haja erősen kihangsúlyozott, lapos testén a karokat és a lábakat csak jelzésszerűen alakították ki (III. t. 1-2.). Az előző évhez hasonlóan jelentős anyagot szolgáltattak a késő rézkori badeni kultúra települési objektumai. A különféle gödrök közül kettőben eredetileg ép edények állhattak, sajnos az egyik a sekély mélysége miatt erősen megsérült (I. t. 1.). A 361. objektumból azonban több szép, hasán borda- és hálómintával díszített hombár, valamint egy bütyökdíszes fazék és egy füles korsó töredékei láttak napvilágot (I. t. 2., III. t. 4, 7.). A kerámiaanyag a kultúra idősebb és középső időszakához köthető. A nagyméretű, néhány esetben sározott vagy döngölt padlós, szabálytalan formájú gödrök munkagödörként és fóldkitermelőként egyaránt szolgálhattak. Gyakran kapcsolódott hozzájuk nyíltszíni edényégető kemence,

10 ezeket összetört cserépdarabokkal alapozták, ezután agyaggal letapasztották. Néhány kemence alapozásában kavicsokat is találtunk. Hasonló szerkezetű kenyérsütő kemencék maradványai is előkerültek, valamint számos, alkalmi tűzrakásról tanúskodó tüzelőhely. Különálló kerek gödrökbe vagy a nagyobb gödrök betöltésébe több esetben ástak sírokat, gyakran gyermekekét. Ezek mellé a zsugorított helyzetben eltemetett halottak mellé mellékletet nem helyeztek, csak a gödrök betöltésének leletanyagából következtethetünk korukra. Ezek közül kettő többes temetkezést tartalmazott (I. t. 3-4.), a 372. objektumban legalább öt egyén maradványai voltak. Az elhunytakat sekély, kerek gödörbe fektették. A gödör egy részén, a sírok felett erősen átégett agyagréteget találtunk. A már földdel befedett sírhelyen nagy tüzet gyújtottak, melyben az elhunytak is megégtek. A különleges temetkezés módjának, okának megfejtése további kutatást igényel. Az ez évi ásatáson a különleges tárgyak, mint talpas kelyhek, agyagkanalak mellé számos idol is csatlakozott. Ezek az agyagból készült, lapos, cserélhető fejű idolok gödrökből kerültek elő. Többféle ép (III. t. 3.) és töredékes darabot találtunk, néhányuk díszített. Mind az újkőkorból mind a késő rézkorból nagyszámú pattintott kőeszköz és néhány csonteszköz is napvilágot látott. Nagyszámú, jelentős leletanyagot ástunk ki a korai bronzkori Somogyvár-Vinkovci kultúra gödreiből is. Az egyikhez egy földbeásott, tapasztás nélküli, boltozatos kemence csatlakozott (I. t. 5.). A szabálytalan, többnyire mély gödrökből seprűdíszes fazéktöredékek mellett több lekerekített kónikus tál valamint kis, kétfülű fazék (III. t. 6.) került elő. A leletanyag érdekessége, hogy részben már a következő időszakban élő kisapostagi kultúra jegyeit is mutatják az edényformák. A késő bronzkori urnamezős kultúrából egyetlen urnasír került elő, melyben a hamvak között két bronz karperec feküdt. A kelta kori leletek a kultúra késői időszakából származnak (LT D). Ebben az évben is több kerek hasú vermet tártunk fel, valamint egy kenyérsütő kemencét. Nagy behajló peremű tálak, urnák, mélytálak töredékei mellett egy bronz csipeszt is felsorolhatunk a leletek között. A 2-3. századra keltezhető római telepnek csak a déli szélét érinti a nyomvonal. így ebben az évben is csak néhány objektumot találtunk, de ezekből érdekes és jelentős leletanyag került elő. Egy hatalmas, 3 méter átmérőjű és 3 méter mély gödörbe épített négyzetes, ácsolt kútból (II. t. 1-2.) egy bronzedény és egy szürke tál (III. t. 5.) mellett sok, többségében díszített terra sigillata töredéket tártunk fel. Az egyéb kerámiatárgyak között feltűnően sok kézikorongon készült fazékdarabot találtunk. A kútnak a gödör aljába mélyülő részéből a tölgyfadeszkák is megmaradtak, úgyhogy az ácsolási technika is megfigyelhető rajtuk. A kút gerendáit nagyjából sugárirányban vágták ki, a