Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Honti Szilvia – Belényesy Károly – Gallina Zsolt – Kiss Viktória – Kulcsár Gabriella – Marton Tibor – Nagy Ágnes † – Németh Péter Gergely – Oross Krisztián – Sebők Katalin – Somogyi Krisztina: A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán 2000–2001-ben végzett megelőző régészeti feltárások. Előzetes jelentés II.

6 HONTI SZILVIA- BELÉNYESY KÁROLY- GALLINA ZSOLT- KISS VIKTÓRIA­KULCSÁR GABRIELLA- MARTON TIBOR - NAGY ÁGNES f - NÉMETH PÉTER GERGELY - OROSS KRISZTIÁN - SEBŐK KATALIN - SOMOGYI KRISZTINA A Balaton partjához közel húzódó autópálya-nyom­vonalon folytatott ásatásaink során 1994-95. és 1999­2001. között eddig 290 000 m 2-es felületen végeztük el a megelőző régészeti feltárást. Bebizonyosodott, hogy erre a külső-somogyi területre a számos régészeti kor­szakot képviselő lelőhelyek a jellemzőek, leletanyaguk a teljes régészeti időszakot felölelik a neolitikumtól a középkor végéig (csak a Starcevo- és a lengyeli kultú­ra valamint a honfoglalás korának leletei hiányoznak). A Balatonszárszó-Ordacsehi közötti szakaszon 2002­ben a megkezdett feltárásokon (Balatonöszöd- Teme­tői-dűlő és Balatonboglár-Berekre-dűlő) kívül további két balatonlellei lelőhely megkutatása és kisebb szon­dák várnak még ránk. Ebben az évben kell megkezde­nünk a Zamárdi-Balatonszárszó és az Ordacsehi­Balatonkeresztúr közötti szakasz feltárását is. Ezeken a szakaszokon még három nagy, teljes feltárást igény­lő és több kisebb, szondázandó lelőhely van, s a bala­tonszárszói csomópont módosítása miatt itt is újabb rész feltárandó még. Több nagyobb lelőhely található az M7-es autópályához tervezett új bekötőutak nyom­vonalán, ezek közül a legnagyobb munkát a 67-es út új szakasza fogja jelenteni. Balatonszemes-Szemesi-berek Honti Szilvia - Németh Péter Gergely A 2000. évi ásatással befejeződött a lelőhely autó­pálya-csomópontba eső területének feltárása. Össze­sen 42000 négyzetméteren 749 objektum került elő (II. t. 4.). Az 1999. évhez hasonlóan, 9 a 2000. évben is a dunántúli vonaldíszes- és a badeni kultúra leletei voltak túlsúlyban, ezen kívül kora- és későbronzkori valamint kelta, római és népvándorláskori objektumokat tártunk fel. A középső neolitikus dunántúli vonaldíszes kultúra telepén különféle tároló- és szemétgödrök mellett újabb füstölőgödrök és nagyméretű cölöplyukak kerültek elő. A tavalyi évben feltárt cölöplyuksor végét is megtalál­tuk, 35 méteres hosszúságban húzódik, nagyjából É-D-i irányban. Az újkőkori gödrök többségéből a ko­rábbihoz hasonló leletanyag került elő, de előfordul né­hány kottafejes és vékony vonalas díszű edénytöredék is. Ezek a Dunántúl északi részével és Szlovákia terü­letével mutatnak kapcsolatot, és arra utalnak, hogy a balatonszemesi telep a kultúra fiatalabb szakaszában is lakott volt. Egy idol - nőt ábrázoló agyagszobrocska - is előkerült: Lapos fején bevágott vonalkák jelzik a szemet és az orrot, göndör, kontyba fogott haja erősen kihangsúlyozott, lapos testén a karokat és a lábakat csak jelzésszerűen alakították ki (III. t. 1-2.). Az előző évhez hasonlóan jelentős anyagot szolgál­tattak a késő rézkori badeni kultúra települési objektu­mai. A különféle gödrök közül kettőben eredetileg ép edények állhattak, sajnos az egyik a sekély mélysége miatt erősen megsérült (I. t. 1.). A 361. objektumból azonban több szép, hasán borda- és hálómintával dí­szített hombár, valamint egy bütyökdíszes fazék és egy füles korsó töredékei láttak napvilágot (I. t. 2., III. t. 4, 7.). A kerámiaanyag a kultúra idősebb és középső idő­szakához köthető. A nagyméretű, néhány esetben sá­rozott vagy döngölt padlós, szabálytalan formájú göd­rök munkagödörként és fóldkitermelőként egyaránt szolgálhattak. Gyakran kapcsolódott hozzájuk nyíltszí­ni edényégető kemence, 10 ezeket összetört cserépda­rabokkal alapozták, ezután agyaggal letapasztották. Néhány kemence alapozásában kavicsokat is talál­tunk. Hasonló szerkezetű kenyérsütő kemencék ma­radványai is előkerültek, valamint számos, alkalmi tűz­rakásról tanúskodó tüzelőhely. Különálló kerek gödrökbe vagy a nagyobb gödrök betöltésébe több esetben ástak sírokat, gyakran gyer­mekekét. Ezek mellé a zsugorított helyzetben elteme­tett halottak mellé mellékletet nem helyeztek, csak a gödrök betöltésének leletanyagából következtethetünk korukra. Ezek közül kettő többes temetkezést tartalma­zott (I. t. 3-4.), a 372. objektumban legalább öt egyén maradványai voltak. Az elhunytakat sekély, kerek gö­dörbe fektették. A gödör egy részén, a sírok felett erő­sen átégett agyagréteget találtunk. A már földdel befe­dett sírhelyen nagy tüzet gyújtottak, melyben az el­hunytak is megégtek. A különleges temetkezés módjá­nak, okának megfejtése további kutatást igényel. Az ez évi ásatáson a különleges tárgyak, mint talpas kelyhek, agyagkanalak mellé számos idol is csatlakozott. Ezek az agyagból készült, lapos, cserélhető fejű idolok göd­rökből kerültek elő. Többféle ép (III. t. 3.) és töredékes darabot találtunk, néhányuk díszített. Mind az újkőkorból mind a késő rézkorból nagyszámú pattintott kőeszköz és néhány csonteszköz is napvilágot látott. Nagyszámú, jelentős leletanyagot ástunk ki a korai bronzkori Somogyvár-Vinkovci kultúra gödreiből is. Az egyikhez egy földbeásott, tapasztás nélküli, boltozatos kemence csatlakozott (I. t. 5.). A szabálytalan, többnyi­re mély gödrökből seprűdíszes fazéktöredékek mellett több lekerekített kónikus tál valamint kis, kétfülű fazék (III. t. 6.) került elő. A leletanyag érdekessége, hogy részben már a következő időszakban élő kisapostagi kultúra jegyeit is mutatják az edényformák. A késő bronzkori urnamezős kultúrából egyetlen urnasír került elő, melyben a hamvak között két bronz karperec fe­küdt. A kelta kori leletek a kultúra késői időszakából származnak (LT D). Ebben az évben is több kerek ha­sú vermet tártunk fel, valamint egy kenyérsütő kemen­cét. Nagy behajló peremű tálak, urnák, mélytálak töre­dékei mellett egy bronz csipeszt is felsorolhatunk a le­letek között. A 2-3. századra keltezhető római telepnek csak a déli szélét érinti a nyomvonal. így ebben az évben is csak néhány objektumot találtunk, de ezekből érdekes és jelentős leletanyag került elő. Egy hatalmas, 3 mé­ter átmérőjű és 3 méter mély gödörbe épített négyze­tes, ácsolt kútból (II. t. 1-2.) egy bronzedény és egy szürke tál (III. t. 5.) mellett sok, többségében díszített terra sigillata töredéket tártunk fel. Az egyéb kerámia­tárgyak között feltűnően sok kézikorongon készült fa­zékdarabot találtunk. A kútnak a gödör aljába mélyülő részéből a tölgyfadeszkák is megmaradtak, úgyhogy az ácsolási technika is megfigyelhető rajtuk. A kút ge­rendáit nagyjából sugárirányban vágták ki, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom