Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Németh Péter Gergely – K. Zoffmann Zsuzsanna – Bartosiewicz László: Kelta temető és telep Ordacsehi határában

KELTA TEMETŐ ÉS TELEP ORDACSEHI HATÁRÁBAN 61 Kerámia A kécsimezői temetőben hasonló formájú tálak for­dulnak elő (I. t. 12., 15., II. t. 8. és 11.). Megfelelőjüket többek között a Balatongyörök-kövesmezői 2. sírban találjuk meg. 10 A tál a LT C1 időszakba keltezhető. 11 A 18. sír mélytálához (II. t. 7.) hasonló edény a jászberé­nyi temető 65/b. sírjából került elő 12 és ugyanerre az időszakra keltezhető. 13 A II. t. 13. alatt bemutatott tál párhuzama megtalálható a rezi temető 56. sírjában. 14 Az urna alakú edények közül a 30. sír díszített da­rabjának (IV. 1.1.) párhuzamát a miskolci pályaudvarnál lelt edényben találjuk meg. 15 Az edény a LT С időszak­ban fordul elő. 16 A 7. sír töredékes edényének (II. t. 7.) megfelelője a bodroghalmi temetőből ismert LT C1 környezetből. 17 A kisméretű edények közül a 18. sír edényének (II. t. 6.) megfelelője a rezi temető 5. sírjában fordul elő. 18 Szintén a rezi temető lelete szolgál párhuzammal a 30. sír edényéhez (III. t. 10.). 19 A kisméretű, pohárszerű edényekhez tartozott a szórványként előkerült, díszített edény is (5. kép.). Fibula, ékszer Az 1. sírban lévő fibulapárhoz (I. t. 1-2.) hasonló da­rabokat találunk a LT С időszakra keltezett Badacsony­tomaj-rókahegyi temető 1. sírjában. 20 A 30. sír vasfibu­lájának (III. t. 9.) megfelelője Kupinovoból ismert. 21 A többi fibulatöredék nem alkalmas pontos kronológiai besoroláshoz. A zárt karperecekhez tartoznak a kécsimezői töre­dékes vaskarperecek (I. t. 9. és III. t. 5.). Mindkét töre­dék a LT С időszakra tehető. Az 1. sír üreges vaskar­perece (I. t. 8.) és díszített bronz karperece szintén eb­be a korszakba keltezhető. 22 Az 1. sír hólyagos bronz kar- vagy lábperec töredéke kronológiai besorolásra nem alkalmas. A bronzkoronghoz (I. t. 10.) hasonló da­rab ismert más Somogy megyei kelta temetkezésből is, így a LT C1 korú gadácsi sírból. 23 Fegyverzet A 27. sír csavart kardláncának (II. t. 10.) analóg da­rabja a magyarszerdahelyi temető 30. sírjából fordult elő. 24 A 30. sírban hiányos fegyverzet maradt meg. Kard nem került elő, csak a kardszerelék részei, a kardkötőlánc összekötő tagja szerepelt a sírban. A pajzsból nagyon kevés töredék maradt, ezek alapján nem is lehet rekonstruálni a védőfegyverzet darabját. Az eddig előkerült ordacsehi leletek a LT Cl időszakra keltezhetőek. K. Zoffmann Zsuzsanna: Az Ordacsehi-Kécsimezö lelőhely birituális kelta temetkezéseinek embertani leletei A Somogy megyei Ordacsehi-Kécsimezö lelőhelyen 1991-ben és 1995-ben végzett leletmentés során, Né­meth Péter Gergely régész egy birituális kelta temető kisebb részletét tárta fel. Az összesen nyolc megkuta­tott sír között hamvasztásos és csontvázas rítusúak is voltak. Az embertani feldolgozás az előbbiek esetében csupán az eltemetettek nemének és halálozási életko­rának meghatározására szorítkozhatott, 25 a csontváz­leletek esetében viszont ezen túlmenően - amennyire azt az igen gyenge megtartottsági állapot engedte - a morfológiai és metrikus elemzésre is kísérlet történt. 26 A koponyaméretek és indexek kategóriákba sorolásá­nál Aleksejev-Debec, 27 a testmagasság kiszámításá­nál pedig Manouvrier, Pearson, ill. Breitinger módszere szolgált alapul. 28 A sírszámok között megmutatkozó hézagok a lelő­helyen előkerült valamennyi régészeti objektum folya­matos számozásából fakadnak. 1. sír - aduitus korú nő (?) A hamvasztásos rítusú sírból cca 20 darab, erősen deformált, krétafehérre égetett, mesofragmentált csont­töredék került elő, melyek között egyaránt voltak kopo­nya- és vázcsonttöredékek is. Az életkor meghatározá­sának alapját a koponya varratrészletei és a caput humeri töredéke, míg a nem meghatározásáét a kopo­nyafal vastagsága, illetve a csonttöredékek általános gracilitása képezte. A csontokon kóros elváltozások nyomai nem voltak megfigyelhetőek. Fog a leletanyag­ban nem fordult elő. 3. sír - 37-43 éves férfi A csontvázas rítusú sírból származó csontlelet igen rossz megtartású, morfológiai és metrikus elemzésre alig alkalmas. Töredékessége és igen erős vetemedettsége miatt az agykoponya méretei és leíró jellegei nem határozha­tóak meg. Az arc szélessége ugyancsak nem rekon­struálható, a nagy bigoniális szélesség következtében azonban a minden valószínűség szerint rectanguláris arc alacsony, illetve a felsőarc igen alacsony, eurymorph lehetett. Az orbita és orr arányai nem álla­píthatóak meg. Afelső végtagcsontok alapján számított testmagasság Pearson szerint kicsi, Manouvrier és Breitinger szerint viszont kisközepes kategóriájú. A lambdavarratban varratcsontocskák láthatók, a fossa olecrani humeri perforált. A felső fogsor esetében gyenge, az alsó fogsor metszőfogainál azonban igen erős torlódás s ezt követő rotáció figyelhető meg. Kó­ros elváltozásra utaló nyomok a csontokon nem voltak láthatóak. Az összesen 27 megmaradt fogon caries nincs. A bal oldali felső M1, M2 és M3, illetve a jobb ol­dali alsó M1 és M2 fogak még az életben kihullottak, alveolusaik már csaknem fel is szívódtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom