Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Király István Szabolcs: Egy évtized a megyei múzeumi szervezet szolgálatában

290 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS Szakmai kérdések sürgősségi sorrendjének vitájá­val, és megállapításával foglalkozott az 1990. novem­ber 6-án megalakult tudományos tanács is (elnöke: dr. Takács Éva történész, titkára dr. Honti Szilvia régész). Az érdemi feladatokra való koncentrálás eredménye az új állandó képzőművészeti kiállítás (Rippl-Rónai Ödön gyűjteményéből, rendezte Horváth János művészettör­ténész), amelyet 1990 októberében nyitottak meg, öt évvel az új épületbe költözés után.C 17 ) (Eddig csupán egy állandó kiállítás volt, amelyet 1986-ban „A jég vilá­ga" címmel a természettudományi osztály munkatársai rendeztek.) A számítógép múzeumi célú alkalmazását jelzik azok a törekvések, amelyeket a megbízott, igazgató is támogat. 1990 szeptemberében arra kéri a fenntartót, hogy segítse a múzeum számítástechnikai eszközei­nek fejlesztését mintegy 500 ezer forinttal.í 18 ) Ez idő tájt az intézet leltárában 3 db IBM gép szerepelt. (A számí­tástechnika alkalmazása az SMMI-ben 1988-ban indult el egy Commodore típusú géppel. Már ekkor felvetődik egy programozó matematikus alkalmazása, illetve a számítógép kezelői tanfolyamok szervezésének szük­ségessége^ 1 9 ) A múzeumi műtárgyak új nyilvántartási rendszerének számítógépes programját a Művelődési Minisztérium és a KMI szervezésében 1990 március 12-én mutatták be Budapesten.( 2 °) Afenntartó 1991 márciusában már érdemben foglal­kozik a megyei múzeumi szervezet átalakításával, amely elsősorban a hálózat karcsúsítását jelenti. A kö­zös működtetésű egységek helyi önkormányzathoz va­ló átadását az önkormányzati és az ún. vagyontörvény is segíti. A megyei múzeum tevékenységéről, működé­si feltételeiről, a hálózat átszervezéséről kapunk kor­rekt tájékoztatást a megbízott, igazgató beszámolójá­ból. A megyei múzeum irányításához ekkor 24 egység tartozott. Ebből a központi múzeumon kívül 8 egységet javasol megyei fenntartásban működtetni^ 21 ) Ezek kö­zül az egyik legrangosabb kiállítóhely átadását (Rippl­Rónai Emlékmúzeum) a megyeszékhely önkormányza­ta kérte.(22) Kinevezett igazgató a múzeum élén A helyzetelemzésből adódó középtávú terveket már az új igazgató irányításával állították össze. Dr. Jungbert Béla régészt 1991. május 1-jével nevezték ki a megyei múzeumi szervezet élére. Az új igazgató nagy energiát fordított a megyei hálózat, s a személyi állo­mány megismerésére, kereste a kibontakozás útját. A helyzetet jól jellemzi az alábbi nyilatkozata:" Szétesett demoralizált állapot uralkodik itt, az intézmény egészé­ben nem működik. A múzeumi hálózat működését én csak úgy tudom elképzelni, hogy az önkormányzat megmondja, milyen feladatokat lássunk el, és azt finan­szírozzák meg. Megmaradt a hatalmasra duzzasztott vidéki hálózat, katasztrofálisak a raktározási lehetősé­geink. Kiderült számomra, hogy csak úgy lehetnék sike­res vezető, ha néhány éven át teljesen feladnám a szakmai ambíciómat, és mással töltenem az időmet."(23) Szakmai karrierjét azonban nem akarta feladni, így ki­nevezése után másfél hónappal benyújtotta felmondá­sát.( 24 ) Az okokat elemezve a korabeli sajtó politikai in­dítékot is sejtetett.^) Pedig Jungbert Béla igazgatói megbízását komolyan vette. Már június közepére (1991) elkészültek az osztá­lyok középtávú munkatervei (1991-1994 évekre), ame­lyek alapot jelenthettek volna a konkrét feladatok meg­határozásához, a válságból való kilábaláshoz. Az elké­szült középtávú tervek egyértelművé teszik a kutató számára, hogy az itt dolgozó szakemberek tudták mi a feladatuk, nem volt szükség a megyei önkormányzat szakmai instrukcióira. Más kérdés, hogy az osztályok által összeállított terveket a megvalósíthatóság szem­pontjából, egy konkrét vezetői stratégia figyelembevé­telével kellett volna integrálni. Miután a megyei önkormányzat 1991 június közepén megkapta dr. Jungbert Béla kinevezett igazgató fel­mondását, igen rövid időn belül gondoskodott a múze­um átvilágításáról, s az új igazgató megbízásáról. Az előbbi feladatot a közgyűlés közművelődési és tudomá­nyos bizottságának tagjai vállalták. A múzeumi szak­ember nélkül szerveződött csoportnak meg kellett vizs­gálnia „az intézmény azon készségét, struktúráját, szakmai kapacitását, tárgyi felszereltségét és gazdasá­gi erőforrásait, amelynek birtokában képesek lesznek az eddig tanácsi feladatokat megoldó intézményből ön­kormányzati intézménnyé válni".( 26 ) A kritikus elemzést konkrét feladat meghatározás követi, amelynek végre­hajtását később ellenőrizték is.( 27 ) Új vezető a múzeumi szervezet szolgálatában Somogy Megye Közgyűlésének 140/1991. (VI. 25.) számú határozata alapján 1991. augusztus 1-jétől dr. Király István Szabolcs agrártörténészt bízták meg a megyei múzeumi szervezet vezetésével. A megbízott igazgató kötelességének tartotta az elődje által elkez­dett helyzetfeltárás folytatását, a Közgyűlés 153/1991. (IX. 24.) sz. határozatának végrehajtását, amely lénye­gét tekintve az alábbi feladatokból állt: Ki kellett dolgozni a megyei múzeumi hálózat gyakorla­ti és koncepcionális működtetését. -A múzeumigazgatóságon belül működő öt osztály el­térő színvonalú munkáját meg kellett szüntetni. -A megkezdett ésszerű, takarékos gazdálkodás to­vábbra is feladat maradt. -Ajó munkahelyi légkör, a kollegiális kapcsolatok ren­dezése érdekében, határozott lépéseket kellett tenni. A fenntartói elvárások, a belső szakmai egyeztetések alapján a pozitív irányú kibontakozás érdekében az új igazgató az alábbi stratégiai célok kitűzését tartotta szükségesnek: - Megfelelő munkakapcsolatok kialakítása, nyugodt al­kotói légkör biztosítása, - a múzeumi hálózat ésszerű karcsúsítása, a személyi feltételek kialakítása, -állandó kiállítások tervezése és megvalósítása min­den tudományágban, - a Somogyi Múzeumok Közleményeinek és a Múzeu­mi Tájékoztatónak rendszeres megjelentetése,

Next

/
Oldalképek
Tartalom