Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Gyurákovics Norbert: Az érdem elismeréséül

266 GYURÁKOVICS NORBERT 10. Magyar Háborús Emlékérem kardokkal, sisakkal Az 1. világháború befejezésének 10. évfordulójára alapították az emlékérmet, melyet Kisfaludy-Strobl Zsigmond tervezett. Az 1. világháború frontjain szolgálatot teljesítő katonák, özvegyeik és árváik, továbbá azok a civil személyek kaphatták meg, akik a honvédségnél vagy a hátországban a fegyveres erőt segítették, a sebesültek és hadifoglyok érdekében eredményesen tevékenykedtek. Az emlékérem kard és sisak nélküli változatát azoknak az igényjogosultaknak - özvegyeiknek, árváinak - adományozták, akik tényleges katonai szolgálatot nem teljesítettek. A kitüntetést a volt szövetséges államok polgárainak is adományozhatták. (Pécsi FEK Gyűjtőklub, gyűjtés) 11. Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érem 1939. áprilisától az egykori osztrák Vitézségi Érem mintájára, a király helyett - mivel az ország élén, sajátos módon, kormányzó állt - Horthy képmásával díszített Magyar Vitézségi Érmet alapítottak, amelyet 1942-ben Tiszti Arany Vitézségi Éremmel egészítettek ki. A kitüntetést a honvédség, a csendőrség, s más fegyveres testületek legénységi állományából azoknak adományozták, akik az ellenséggel szemben személyes vitézségükkel, hősi önfeláldozásukkal értékes szolgálatot teljesítettek a haza számára. (magángyűjteményből) 12. Tűzkereszt koszorúval, kardokkal A Szovjetunió megtámadását követően, 1941 novemberében alapítják a Tűzkeresztet, mely harctéri elismerést a háborúban való részvételért, a haza védelmében szenvedett sebekért és rokkantságért adományozták, ám zsidók nem kaphatták meg. Három fokozata közül a Tűzkereszt kardokkal és koszorúval a hadsereg tagjai illetve olyan civilek kaphatták meg, akik a fronton fegyverrel harcoltak. A Tűzkeresztet koszorúval a hadműveleti területre felvonult, a harcban ténylegesen részt nem vett alakulatok tagjai és polgári beosztottjai, a Tűzkeresztet pedig a hátországban mozgósított katonák, valamint polgáriak, továbbá minden olyan személy igényelhette, aki harceszköz által sebesült meg. A Tűzkereszt háborús kitüntetésnek számít. (törzsanyag) 13. Magyar Vöröskereszt Érdemérme hadidíszítménnyel A Magyar Vörös Kereszt Díszjelvény gyűjtőnéven alapított kitüntetés elsősorban a magyarországi nyomor enyhítése érdekében tevékenykedő külföldiek elismerését szolgálta. A Vörös Kereszt keretében, illetve a közegészségügyi és közjótékonyság terén szerzett érdemek elismerésére. Az 1922-ben alapított kitüntetésnek 3 fokozata volt, 1938-ban 5 fokozatúra bővítették. (magángyűjtő ajándéka) 14. Magyar Munka Érdemrend és Érdemérem, bronz fokozat Az országgyűlés alapította 1948-ban. Előbb a köztársasági elnök, később az Elnöki Tanács adományozta. 1953-ban törvény szüntette meg az adományozást. A kitüntetést a hároméves gazdasági terv megvalósítása érdekében, illetve az ötéves terv előkészítésében és végrehajtásában, a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, a kulturális és szociális építőmunkában kiváló érdemeket szerzett civil személyeknek adományozták. Arany, ezüst, bronz fokozata volt. Mindhárom fokozat az alapszabályban meghatározott zárt számban volt adományozható. Később kiszélesítették a kitüntethetők körét. Az érdemrend mellé pénzjutalom járt. Összesen 2216 személy részesült e kitüntetésben. (1978. január 1-iádat) (magánszemélytől vétel) 15. Szocialista Hazáért Érdemrend Az Elnöki Tanács alapította 1966-ban, s egy ízben, 1967. május 1. alkalmával adományozta. Ám méltányosságból ezután is sor került az adományozásra. Az érdemrendet - hazánk szocialista társadalmi rendjének megteremtése érdekében - 1945 előtt, a forradalmi mozgalomban kifejtett és elismert kimagasló tevékenység kitüntetéseként adományozták. A kitüntetéssel kedvezmények és juttatások jártak, így pl.: nyugdíj-kiegészítés, garantált minimális nyugdíj; vasúti utazási kedvezmény; évenkénti kedvezményes családi üdülés; gyermeke(i)nek felsőoktatási intézménybe való jelentkezése esetén kedvezményben való részesítése; stb. 9.516 személy részesült ilyen elismerésben. (1978. január 1-i adat) (magánszemélytől) 16. Közbiztonsági Érem, arany fokozat A kitüntetést a közbiztonság fejlesztésében, a közbiztonsági szolgálat terén szerzett érdemek elismeréseként a belügyminiszter adományozta. Az éremnek arany, ezüst és bronz fokozata volt. A rendőrség tagja, a rendőrség kötelékében - esetleg megszakítással is - eredményesen eltöltött 30 évi szolgálat után arany, 15 évi szolgálat után ezüst, 5 évi szolgálat után a bronz fokozatra tarthatott igényt. Kimagasló érdemek alapján a meghatározott idő letöltése előtt is adományozhatták az érem bármelyik fokozatát. (törzsanyag) 17. Országos Átalános Kiállítás érme (1885) Felirat: ORSZÁGOS ÁTALÁNOS KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN 1885 - FARKAS JÓZSEFNEK DANTOVAAZ ÉRDEM JELÉÜL (Gönczi Ferenc gyűjtése)