Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)
Gyurákovics Norbert: Az érdem elismeréséül
260 GYURÁKOVICS NORBERT de polgári jelleggel alkotják meg a Magyar Királyi Szent István Rendet. Mivel az érdemrend magyar kezdeményezésre született, ezért az udvarban nagyobb ellenállásba ütközött. Ám az uralkodó mindvégig ragaszkodott a rendalapításhoz, remélve, hogy a magyar nemesség pénzesládáit is megnyitja e gesztusért cserébe. A rend tagjai nemesek lehettek, melynek nagymestere a mindenkori magyar király. Magyar jellegét a rendi öltözet is tükrözte. A rendi öltözet karmazsinvörös, hímzett bársony köntösből, zöld bársony, hermelines köpenyből, kócsagtollas kalpagból állt. Az alapításra József trónörökös, római királlyá koronázása alkalmából került sor (1764). A18-19. század folyamán az érdemrendek mellett a másfajta kitüntetések száma is megnőtt. Kiemelkedik közülük a II. József alapította "Katonai érdempénz", 1809 óta Vitézségi Éremnek hívják. Célja: altisztek, közlegények nem pénzbeni jutalmazása. A mindenkori uralkodó képmásával ellátott érmet aranyból és ezüstből készítették, s nagy becsben állt a katonák körében. A Vaskorona rendet eredetileg Napóleon alapította. Hivatali, katonai, kulturális érdemekért adományozták. Napóleon bukását követően Ferenc császár, a rend szabályait kissé megváltoztatva, osztrák császári renddé tette. E korszak szülötte a „Veteranis" legénységi szolgálati jelvény. Az első osztrák tömeg kitüntetés a Hadseregkereszt (ismertebb nevén: Ágyúkereszt) volt. 1814ben I. Ferenc alapította s adományozta mindazon katonájának, akik 1813-14-ben a franciák ellen harcoltak. E kitüntetés civil párja a Polgári Díszkereszt. Az 1848/49-es szabadságharc A 48-as áprilisi törvények a címek, a rendek alapítási és adományozási jogát a király kezében hagyták. Mészáros Lázár magyar hadügyminiszter a délvidéki harcok megindulása után eljuttatta a magyar jellegű Vitézségi Érem tervét az udvarhoz, ám azt V Ferdinánd - Latour osztrák hadügyminiszter javaslatára - elutasította. E magyar javaslat azonban hozzájárult a Vitézségi Érem II. „kis ezüst" fokozatának gyors megalapításához, 1848 nyarán. így az uralkodó a magyar kérelem elutasításakor e kitüntetés meglétére is hivatkozhatott. Még ez év októberében az Országos Honvédelmi Bizottmány megbízta Mészáros Lázárt, hogy a haza érdekében szerzett érdemek elismerésére, ösztönzésére érdemrendet terveztessen. Miután a kormány Debrecenbe költözött, alkalmas ötvösmester hiányában a zománcozott arany rendjelvényeket nem tudták elkészíttetni. Kossuth javaslatára, mindeddig egyedülálló módon, ideiglenes jelvényekkel alapították meg a Magyar Katonai Érdemrendet. Ennek 1849 márciusában közzétett alapszabálya tudatta, hogy e pót érdem-díszjeleket nemsokára valóságosakra cserélik. I. osztálya tábornokok és törzstisztek elismerésére szolgált, akik sorozatos győzelmeikkel, várak bevétele által a hadműveleti tervet sikerre vittek. Ali. osztály elnyerésének feltétele kisebb, de önálló hadi kombinációt is igénylő akciók sikeres végrehajtása, míg a III. osztályé kimagasló személyes bátorság tanúsítása volt. Az érdemrend, melynek fokozataival díjazás is járt, egységesen szolgálta a tisztek s a legénység elismerését, ami a korabeli katonai érdemrendeket nem jellemezte. Az országgyűlés és a kormány a Katonai Érdemrend I. osztályú csillagát ítélte Bemnek Nagyszeben bevételéért, Görgeynek Budavár visszavívásáért, ám az utóbbi - politikai okokból - visszautasította. Akitüntetés népszerűségét jellemzi, hogy évtizedekkel a szabadságharc leverése után egyes honvédtisztek - az eredeti tervek szerint - elkészíttették, s viselték a fehér zománcos, magyar címeres kereszteket. Az 1849-es kormány gondolt a nem fegyverrel szerzett érdemek elismerésére is egy Hadi-Polgári Érdemrend alapításával, de csak néhányat adományoztak belőle. Az önkényuralom és a dualizmus kora Az európai forradalmak lecsendesülése után Ferenc József, az ifjú uralkodó, aki később oly kínosan ügyelt arra, hogy rendjei megtartsák értéküket, négyfajta kitüntetést alapított egymás után. A Katonai Érdemkeresztet olyan tisztek kaphatták, akik „háborúban belátásukkal, bátorságukkal és határozottságukkal, békében kiváló buzgalmukkal és tetterejükkel különösen hasznos szolgálatot teljesítettek". A Ferenc József Rend adományozási feltételei közül az állam fejedelme és a haza iránti rendíthetetlen ragaszkodás mellett a földművelés, az ipar és kereskedelem eredményes fejlesztésében, a művészetek és a tudományok terén elért kiváló teljesítményt, s a szenvedő emberiségért kifejtett ténykedést emelte ki alapszabálya. A rend Arany illetve Ezüst Érdemkereszttel egészült ki, melyet koronás illetve korona nélküli fokozatokkal adományoztak. 1849-ben vezették be a "Veteranis" jelvényt felváltó tiszti és legénységi Katonai Szolgálati Jelet, amelynek fokozatai a hadseregben eltöltött évek számának megítélése szerint változtak. 1887-ben, a már 1835-ben megalapított, hasonló rendeltetésű érmet „Császári és Királyi Díszjelvény Művészetért és Tudományokért" néven újította meg az uralkodó. A tisztikar 1890-ben új kitüntetési lehetőséget kapott, a Katonai Érdemérmet, ismertebb nevén a Signum Laudis-t. Elhunyt felesége emlékére alapította Ferenc József azt a női rendet, melyet Erzsébet Rendnek nevezett el. A korszak hadieseményeit jól dokumentálják a résztvevők számára készült kitüntetések, így pl.: Dán Hadjárat Emlékérme, Bosznia-Hercegovinái Emlékérem, 1912-13. évi Mozgósítási Kereszt. Ferenc József majd hét évtizednyi uralkodásának jubileumi ünnepségeiről a kitüntetési ceremóniák sem hiányoztak. A császár a meglévő kitüntetések mellett tömegesen adományozott új, az évfordulóra készíttetett érmeket, kereszteket. A Monarchia kitüntetés-ügyeire jellemző, hogy az alapítások, adományozások egy-