Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Varga Éva: Történelem és fotográfia A Szent István emlékév kaposvári riportképei

248 DR. VARGA ÉVA tudtak, produkáltak, mint ő." 3 Nála tanult pl. a szóban forgó riportképek egy részét készítő Grábner Gyula (1905-1975) is. Rá még sokan emlékeznek. A vissza­emlékező szerint szakmai igényesség, alaposság jelle­mezte őt: „ő volt az, aki azért örökítette még a néhai Langsfeld-műhely szellemiségét." 4 Szakmaszeretete és tudása fiára szállt. Míg az apa elsősorban a műter­mi fényképezésből élt, ifj. Grábner Gyula 5 már hivatá­sos fotóriporterként szerzett magának nevet. Az apa 1931-ben a Fő u. 17. sz. alatt nyitott önálló üzletet. Egykori főnöke, mestere versenytársa lett. A Szent István év riportfelvételeit látva a képek több­féle történeti forrásértéke tűnik elénk. Megelevenedik előttünk az egykori ünnepi pompa és viselet, a rendez­vénynek helyet adó régi városkép. Láthatóak a korabe­li városi, megyei előkelőségek, akikről képi ábrázolás alig maradt ránk. A képek különleges értéke azonban az a megörökített mögöttes tartalom, amelyet kizárólag az ábrázolt témához fűződő történelmi ismeretek segít­ségével, többféle forrástípus együttes felhasználásával ragadhatunk meg. A Szent István-év kaposvári riportképei Az esemény feltárásának forrásai A magyar államiság ezeréves jubileuma ismét elő­térbe állította államalapító szent királyunk, I. István em­lékét. Közismert tény, hogy alakját az utókor mindig az épp aktuális érdekek szerint jellemezte. Mindenki meg­találta benne, amit keresett: bigottság és tettrekészség, magyar nacionalizmus, sőt, magyarellenesség is táp­lálkozott belőle. 6 1938-ban, halálának 900. évfordulóján a keresztény nemzeti Magyarország egy esztendőn át jubileumot ült, hódolt és ünnepelt. A rendezvények dimenziói a „cson­ka" hazában az 1896-os millenniumi ünnepségek fé­nyét idézték fel. A történtek rekonstruálásához többféle forrás áll rendelkezésünkre. Gyűjteményünkben az emlékévre számos dokumentum - érme, bélyeg, dal, költemény, képeslap, plakát, napilap, a helyi ünnepsé­gek riportfelvétele - utal. A 900 éves jubileumra Kapos­vár város a nagytemplom Kossuth térre néző oldalán, a templom befalazott déli ajtaja előtt - Lamping József építész tervei alapján - Szent István kútját állíttatta fel. Miről szólt az 1938-as ünnep? Annakidején a neobarokk pompával zajló rendezvé­nyek, megemlékezések hátterében meghúzódó gondo­lat a kor sajátja volt: fennmarad-e az évtizedekkel az­előtt kialakult konzervatív, tekintélyuralmi rend, avagy átadja a helyét egy fasiszta diktatúrának. A kérdést éle­sen exponálta, hogy 1938. március 13-án a német csa­patok elfoglalták Ausztriát. A náci nagyhatalom szomszédsága aggodalmat kel­tett a társadalom széles rétegeiben, s egyúttal felerősí­tette a magyarországi feltétlen németbarát elemeket, jelentősen hozzájárult a Darányi kormány kül- és bel­politikájának fokozódó jobbratolódásához. A gróf Bethlen István vezette konzervatív-liberális elit és az ország függetlenségét féltő erők az alkotmá­nyosságot és az ország szuverenitását hangoztatták. Álláspontjuk eszmei igazolását a Szent István-i tradíci­óval kívánták alátámasztani. Irányzatukat a katolikus egyház támogatása kísérte. Ajubileumi emlékezéseket a fővárosban, az ország­ház előtt tartott szentmise nyitotta meg, amelyet a Hő­sök teréig tartó Szent Jobb körmenet követett. A király emlékét törvényben örökítették meg, augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították. Az 1896-os rendezvények fővároscentrikusak voltak s a honfoglalás millenniuma alkalmából megrendezett kiállítások az ország akkori, jellegzetes sokszínűségét tárták a látogatók elé. 7 „Most", 1938-ban, elsősorban a politika dominált, s a szervezés jóvoltából a fővárosihoz hasonló látványban volt részük a vidékieknek is. Az ün­nepségek „főszereplője", István király ereklyéje, a Szent Jobb ugyanis pazar külsőségekkel kísérve, külön vasúti kocsiban, az ún. Aranyvonattal országos körútra indult. Az Aranyvonat A Szent Jobb országjáró körútja nem akármilyen lát­ványosságnak ígérkezett. A vidékiek érdeklődésének felkeltéséről a helyi sajtó gondoskodott. Legelőször a nagyérdemű az Aranyvonat részletes leírásáról olvas­hatott. Megtudhatták, hogy a szerelvény öt szalonko­csiból áll s mozdonyát cserkoszorú övezte kettős apos­toli kereszttel díszítették. A legapróbb részletekig leír­ták mindazt a ma már bizarrul giccsesnek ható pompát, amely a nagyközönség előtt láthatatlan maradt. A helyi napilap beszámolója szerint az ereklye „méltó elhelyezésére" az első Pullmann-kocsit bizánci stílusú kápolnává alakították. A falakat belül bordó drapériával fedték, a padlót drága szőnyegekkel, a mennyezetet fe­hér selyemmel borították. A megfelelő fényről rejtett mennyezetvilágítás gondoskodott. Az oldalfalat borító címerek között az Árpád-házi szentek képei mellett a két évszám: 1038-1938. Szent István ereklyéjét a kocsi közepén piros bár­sonnyal bevont emelvényen helyezték el. A rázkódás­tól, lengésektől különleges egyensúlyozó szerkezet védte. A beszámoló szerint országos körútjára az erek­lyét a koronázási jelvények másolatai is elkísérték. Az ily módon elrendezett jelképeket rézből készült angya­lok vigyázták. A 12 méter hosszú kocsi külseje ugyancsak számos látnivalóval szolgált. A kocsi aranyozott fedelén a Szent Korona másolatánál négy imádkozó angyal hódolt. A külső falon az ábrázolt szentek nevei mellett István ki­rály erényeit az alábbi felirat foglalta össze: „Bölcses­ség, hatalom, igazságosság, felelősség". E fogalmak­nak a trianoni Magyarországon, 1938-ban különös üze­netértéke volt... (1. kép) A korabeli újságolvasót arról is tudósították, hogy a Szent Jobbot vidéki körútján a koronaőrség vigyázza, menetközben négyen mindig az ereklye mellett állnak őrt. Ugyancsak mindenhová elkíséri Mészáros István

Next

/
Oldalképek
Tartalom