Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Varga Éva: Történelem és fotográfia A Szent István emlékév kaposvári riportképei

248 DR. VARGA ÉVA tudtak, produkáltak, mint ő."

3 Nála tanult pl. a szóban forgó riportképek egy részét készítő Grábner Gyula (1905-1975) is. Rá még sokan emlékeznek. A visszaemlékező szerint szakmai igényesség, alaposság jellemezte őt: „ő volt az, aki azért örökítette még a néhai Langsfeld-műhely szellemiségét."

4 Szakmaszeretete és tudása fiára szállt. Míg az apa elsősorban a műtermi fényképezésből élt, ifj. Grábner Gyula

5 már hivatásos fotóriporterként szerzett magának nevet. Az apa 1931-ben a Fő u. 17. sz. alatt nyitott önálló üzletet. Egykori főnöke, mestere versenytársa lett. A Szent István év riportfelvételeit látva a képek többféle történeti forrásértéke tűnik elénk. Megelevenedik előttünk az egykori ünnepi pompa és viselet, a rendezvénynek helyet adó régi városkép. Láthatóak a korabeli városi, megyei előkelőségek, akikről képi ábrázolás alig maradt ránk. A képek különleges értéke azonban az a megörökített mögöttes tartalom, amelyet kizárólag az ábrázolt témához fűződő történelmi ismeretek segítségével, többféle forrástípus együttes felhasználásával ragadhatunk meg. A Szent István-év kaposvári riportképei Az esemény feltárásának forrásai A magyar államiság ezeréves jubileuma ismét előtérbe állította államalapító szent királyunk, I. István emlékét. Közismert tény, hogy alakját az utókor mindig az épp aktuális érdekek szerint jellemezte. Mindenki megtalálta benne, amit keresett: bigottság és tettrekészség, magyar nacionalizmus, sőt, magyarellenesség is táplálkozott belőle.

6 1938-ban, halálának 900. évfordulóján a keresztény nemzeti Magyarország egy esztendőn át jubileumot ült, hódolt és ünnepelt. A rendezvények dimenziói a „csonka" hazában az 1896-os millenniumi ünnepségek fényét idézték fel. A történtek rekonstruálásához többféle forrás áll rendelkezésünkre. Gyűjteményünkben az emlékévre számos dokumentum - érme, bélyeg, dal, költemény, képeslap, plakát, napilap, a helyi ünnepségek riportfelvétele - utal. A 900 éves jubileumra Kaposvár város a nagytemplom Kossuth térre néző oldalán, a templom befalazott déli ajtaja előtt - Lamping József építész tervei alapján - Szent István kútját állíttatta fel. Miről szólt az 1938-as ünnep? Annakidején a neobarokk pompával zajló rendezvények, megemlékezések hátterében meghúzódó gondolat a kor sajátja volt: fennmarad-e az évtizedekkel azelőtt kialakult konzervatív, tekintélyuralmi rend, avagy átadja a helyét egy fasiszta diktatúrának. A kérdést élesen exponálta, hogy 1938. március 13-án a német csapatok elfoglalták Ausztriát. A náci nagyhatalom szomszédsága aggodalmat keltett a társadalom széles rétegeiben, s egyúttal felerősítette a magyarországi feltétlen németbarát elemeket, jelentősen hozzájárult a Darányi kormány kül- és belpolitikájának fokozódó jobbratolódásához. A gróf Bethlen István vezette konzervatív-liberális elit és az ország függetlenségét féltő erők az alkotmányosságot és az ország szuverenitását hangoztatták. Álláspontjuk eszmei igazolását a Szent István-i tradícióval kívánták alátámasztani. Irányzatukat a katolikus egyház támogatása kísérte. Ajubileumi emlékezéseket a fővárosban, az országház előtt tartott szentmise nyitotta meg, amelyet a Hősök teréig tartó Szent Jobb körmenet követett. A király emlékét törvényben örökítették meg, augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították. Az 1896-os rendezvények fővároscentrikusak voltak s a honfoglalás millenniuma alkalmából megrendezett kiállítások az ország akkori, jellegzetes sokszínűségét tárták a látogatók elé.

7 „Most", 1938-ban, elsősorban a politika dominált, s a szervezés jóvoltából a fővárosihoz hasonló látványban volt részük a vidékieknek is. Az ünnepségek „főszereplője", István király ereklyéje, a Szent Jobb ugyanis pazar külsőségekkel kísérve, külön vasúti kocsiban, az ún. Aranyvonattal országos körútra indult. Az Aranyvonat A Szent Jobb országjáró körútja nem akármilyen látványosságnak ígérkezett. A vidékiek érdeklődésének felkeltéséről a helyi sajtó gondoskodott. Legelőször a nagyérdemű az Aranyvonat részletes leírásáról olvashatott. Megtudhatták, hogy a szerelvény öt szalonkocsiból áll s mozdonyát cserkoszorú övezte kettős apostoli kereszttel díszítették. A legapróbb részletekig leírták mindazt a ma már bizarrul giccsesnek ható pompát, amely a nagyközönség előtt láthatatlan maradt. A helyi napilap beszámolója szerint az ereklye „méltó elhelyezésére" az első Pullmann-kocsit bizánci stílusú kápolnává alakították. A falakat belül bordó drapériával fedték, a padlót drága szőnyegekkel, a mennyezetet fehér selyemmel borították. A megfelelő fényről rejtett mennyezetvilágítás gondoskodott. Az oldalfalat borító címerek között az Árpád-házi szentek képei mellett a két évszám: 1038-1938. Szent István ereklyéjét a kocsi közepén piros bársonnyal bevont emelvényen helyezték el. A rázkódástól, lengésektől különleges egyensúlyozó szerkezet védte. A beszámoló szerint országos körútjára az ereklyét a koronázási jelvények másolatai is elkísérték. Az ily módon elrendezett jelképeket rézből készült angyalok vigyázták. A 12 méter hosszú kocsi külseje ugyancsak számos látnivalóval szolgált. A kocsi aranyozott fedelén a Szent Korona másolatánál négy imádkozó angyal hódolt. A külső falon az ábrázolt szentek nevei mellett István király erényeit az alábbi felirat foglalta össze: „Bölcsesség, hatalom, igazságosság, felelősség". E fogalmaknak a trianoni Magyarországon, 1938-ban különös üzenetértéke volt... (1. kép) A korabeli újságolvasót arról is tudósították, hogy a Szent Jobbot vidéki körútján a koronaőrség vigyázza, menetközben négyen mindig az ereklye mellett állnak őrt. Ugyancsak mindenhová elkíséri Mészáros István