Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)
Knézy Judit: Szemeskályhák Somogyban
„SZEMESKÁLYHA" - A SZOBA ÉKESSÉGE 183 33. ábra. Kályhacsempe, Karád. RRM 62.43.1. 34. ábra. Kályhacsempe a Csököly, Lőrinc u. 64 -bői 1843-as évszámmal. RRM 83.17.1. címerdarabjain és oldalcsempéin kettőzve elhelyezett kerek domború motívum: pontszerű közepe körül hat V alakú szirmokból álló virág. (21. ábra) A csempéken domborodó madaras, virágos, egy tőből kiterülő virágkompozíciós, szájában virágot tartó madaras díszek többnyire a gótika és a reneszánsz mintakincse alapján, azt gazdagítva, lazább szerkezettel őrződtek meg. Az átvételek nem mindig közvetlenül a korábbi kályhákról, cserépedényekről történtek, hanem a népművészet más ágaiban megőrzött mintákról, pl. kő- és fafaragásokról, festett ládákról, hímzésekről, szőttesekről, még tojásdíszekről is mint a gereblyés vagy rozmaringos motívumok. A feszesebb szerkezetű domború díszekre még szívesen vittek fel fehér irókával vagy mással szabadabb rajzúakat, vagy fordítva, a fehér virágozás volt archaikusabb (30., 33. ábra) s a préselt minta a mozgékonyabb. (18. ábra lábazata) A domború díszű csempéken szereplő hálózatos csillagszerű, körhálós, indakompozíciós, mértanias virágos, de szélperemmel ellátott motívumok divatosak voltak a reneszánsz kályhákon, mintha brokátmintát utánoznának. A somogyiak szemeskályháinak többsoros csempés lábazatán és derekának alsó csempesorán csak a XIX. század végén térnek ezek vissza Karád, Endréd, Hedrehely mestereinek munkáin. A félgömb vagy gömbszelet alakú kályhatetők barokk kályhákon jelentek meg. A Balaton mellékén, Nyugat-Somogyban előfordulnak szép számmal ilyen kályhapúppal díszített darabok, sőt olykor galamb, kakas, vagy díszes gomb is került rájuk. De ezek nem képeztek olyan lendületes felső befejezést, mint barokk előzményeik. Inkább meglehetősen statikus formájúak, különösen a galambok. Egy bálványosi kályha sokszínű kakasa viszont elég mozgalmassá lett formájában és színében is. (25. ábra) Dél-Nyugat Somogyban vált hagyománnyá, hogy a kályhások a kályhapúpon álló madarakhoz hasonlóan a zsuppos, helyenként cserepes házak tetejére is gyártottak madarat. Ennek hiedelemháttere van: a kakas kukorékol, ha tüzet lát, tehát védi a házat, a galamb békességet hoz. Mind az atádi, mind a csurgói mesterek specialitása volt. Ritkábban későbbi stíluskorszakok mintái is megjelentek a kályhákon, mint pl. egy copf stílusú füzér egy 1843-as évszámú csökölyi csempén alaposan megkésve, vagy sajátos szecessziós virágok egyik Porrogon használt darabon. Az alul és felül is hengeres formájú kályhák Somogyban ritkábban bukkantak fel, inkább a Balaton környékén, mint Főnyeden vagy Várvölgyön (26. ábra), jellemzőbbek a köznemesi lakáskultúra hatását őrző vidékeken. A XX század elejétől tért hódító csak préselt csempékből álló un. oszlopkályhák a somogyi parasztságnál leginkább sötétbarna mázasak és nem világosak, mint a klasszicista, eklektikus és szecessziós kályhák, a mintáik sokban követik a korábbi fiókos-csempés kályhák domború motívumait.