Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Körmendi Sándor – Lanszki József: A Duna-Dráva Nemzeti Park különböző vizes élőhelyeinek zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata

A Duna-Dráva Nemzeti Park különböző vizes élőhelyeinek Zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR - LANSZKI JÓZSEF KÖRMENDI, S., LANSZKI, J.: Investigation of Zooplankton from different water bodies of Duna-Dráva National Park. II. Qualitative investigation of Crustacea (Cladocera,Copepoda) fauna. Abstract: In this paper the occurrences of 37 Cladocera and 11 Copepoda species are reported based 84 samples collected from various water bodies (river, stream, dead arms, gravel pit lakes, moor) of Duna-Dráva National Park. Bevezetés A Dráva és a Dráva menti vízterek rákfaunájáról több adat áll rendelkezésre, mint tanulmányunk első részében feldolgozott Rotatoria faunáról. Ennek oka az, hogy bár alig jelent meg publikáció, de a vizsgált vízterek száma sokkal több volt. DUDICH (1933) és WOYNÁROVICH (1944) vizsgálatait követően csak 1985-ben folytatódtak a kutatások. FORRÓ (1985) a Barcsi Tájvédelmi Körzet Cladocera faunáját tanulmányozta. Az 1992-től elkezdődött kutatások (FORRÓ, 1995; GULYÁS et al.,1995; KÖRMENDI, 1998; FORRÓ és MEISCH,1998) a Dráva és a Dráva menti különböző víztípusok Cladocera és Copepoda faunájáról számolnak be. Meg kell említeni, hogy más rákcsoportok vizsgálatáról is vannak adatok. LANTOS (1985) Isopoda és Amphipoda, FORRÓ és MEISCH (1998) Anostraca, Notostraca, Ostracoda, Isopoda, Amphipoda és Mysida fajok előfordulásáról számolnak be. Az eddigi publikációk, GULYÁS et al. (1995) és KÖRMENDI (1998) kivételével, kizárólag faunisztikai jellegűek. Kutató munkánk célja, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park különböző víztereiben a Crustacea fauna - azon belül elsősorban a zooplanktont alkotó Cladocera és Copepoda rákok - kvalitatív és kvantitatív rendszeres, hosszútávú vizsgálatával, a taxonok biológiai indikációját felhasználva adatokat kapjunk az egyes vízterek vízminőségi állapotáról, annak változásáról. Ezáltal a hatékony természetvédelmi (környezetvédelmi) munka megtervezéséhez megfelelő információkkal hozzájáruljunk. Az ágascsápú rákok (Cladocera) és az evezőlábú rákok (Copepoda) biomonitoringja a DDNP Somogy megyei szakaszán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 2000-ben elkezdődött. Jelen dolgozatban a DDNP különböző víztereiből 1999-ben gyűjtött Cladocera és Copepoda kutatások eredményeit mutatjuk be. Tudomásunk szerint eddig még a DDNP területéről egyáltalán nem jelent meg adat a tízlábu rák (Decapoda) faunáról, ezért itt közöljük előzetes vizsgálataink eredményeit. Anyag és módszer A DDNP Somogy és Baranya megyei területén kijelölt 12 víztérjellemzőit és a Zooplankton mintavétel időpontjait, a feldolgozás módszereit, tanulmányunk első, a Rotatoria fauna vizsgálati eredményeit bemutató része tartalmazza. A fajok meghatározásához GULYÁS és FORRÓ (1999), valamint DÉVAI (1977) határozókönyveit használtuk. A kvantitatív vizsgálatok és a statisztikai feldolgozás eredményeit egy későbbi dolgozat tartalmazza. A mintavételi helyek kijelölésénél arra törekedtünk, hogy azok lehetőleg megegyezzenek a korábbi publikációkban megjelölt helyekkel. Ezáltal faunisztikai jellegű összehasonlító vizsgálatok elvégezhetők. Sajnos a korábbi adatok csak részben használhatók fel a vízterek biomonitoringjához. A Decapoda faunát megfigyelések és vidra (Lutra lutra L.) hullaték analízisek adatai alapján dolgoztuk fel. A vizsgálatok eredményei A vizsgált vízterekből, összesen 84 mintából, 37 Cladocera, 11 Copepoda és 1 Decapoda faj előfordulását mutattuk ki (1. táblázat). A vizsgált vízterekből a korábbi kutatások során (FORRÓ, 1985; FORRÓ, 1995; FORRÓ és MEISCH, 1998; GULYÁS et al., 1995; KÖRMENDI, 1998) 57 Cladocera és 26 Copepoda faj került elő. Saját vizsgálataink eredményei szerint a kísérleti évben összességében mindössze egy új Cladocera (Moina brachiata) és egy Copepoda (Paracyclops fimbriatus) fajt találtunk, de az egyes vizsgált vízterekben több eddig ott ki nem mutatott fajt határoztunk meg. Ezeket a fajokat a 2.-11. táblázatokban külön jelöltük:(*). A fajszámot tekintve a legváltozatosabb Cladocera és Copepoda faunát a Barcsi Borókásban találtuk (27 taxon). Feltűnő, hogy a kavicsbányatavak és a holtágak rákfaunája között nincs lényeges eltérés a fajszámot tekintve (20-24 taxon illetve 16-23 taxon). Az előforduló szervezetek legnagyobb része kozmopolita, euriök (ILLIES, 1978), melyek hazánk különböző víztípusaiban gyakran megtalálhatók. Kevés a hazai faunában ritka taxon (Bunops serricaudata, Kurzia latissima). A meghatározott fajok több, mint 60 %-a a metafiton tagja, 31 %-a a planktonikus illetve a planktonban is gyakran előforduló és 8 %-a leggyakrabban a bentoszban él. A különböző vízterekben a ß-mezoszaprob fajok (GULYÁS, 1998) dominanciája figyelhető meg, de a tavaszi időszakban több oligo-mezoszaprób indikátor-