Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)
Majer József – M. Bordács Margit – Borhidi Attila:A Baláta-tó vízminőségének alapállapot felvételezése
A Baláta-tó vízminőségének alapállapot felvételezése MAJER JÓZSEF - M. BORDÁCS MARGIT - BORHIDI ATTILA MAJER, J, M. M. BORDÁCS and A, BORHIDI: Water quality investigation on Lake-Baláta Abstract: Chemical analyses of Lake-Balata's surface water have been carried out many times since 1991. Ionic composition of more or less corresponds to the slightly acid moss lakes. 28 chemical components and physical characters were measured. The Lake-Balata is typical calcium bicarbonate water. The oxygen saturation values have been calculated. The water was subsaturated. Oxygen deficit was 30-40%. Ca ++ component was less than 10mg/l mostly. The pH oscillated around 8,7 and 6,5 value The P soluble P (P.PO4) content varying from 0,01 to 0,6 mg/l. Nitrates show a higher content in the lake (up to 4,6 mg/l). The range of conductivity was from 0,05 - to 0,13 mSimens/cm. Bevezetés és a vizsgálatok előzményei Baláta-tó az egyik legrégebbi hazai természetvédelmi területünk (1942 óta védett, de a terület határát csak 1954-ben jelölték ki.) természeti értékei feltárását Boros Ádám kezdte meg. Számos, epizódszerű botanikai zoológia vizsgálat mellet, a terület flórája és növénytársulásai módszeres feltárását BORHIDI (1959, 19891990, 1997-2001) szervezte meg és vezette, több szakaszban, ezek során jelentős számú reliktum és egyéb ritka növényfaj leírása mellett elkészült a terület vegetáció-térképe (BORHIDI et al 1992). A tó alga flóráját többen kutatták (HALÁSZ 1943, UHERKOVICH 1978, BORICS et al 1998), de a phytoplankton feltárása még koránt sem tekinthető lezártnak. A láp tó és környéke faunáját 1952-1957 között MARIÁN, később pedig MAJER (1989-1990) vizsgálta. Egy vizes élőhely élővilága meghatározó korlátozó tényezője az adott élőhely vizének összetétele és ezek mennyiségi ingadozása. A lefolyástalan lápok, láptavak, mint amilyen a Baláta tó is vízjárása és vízszint ingadozása döntően függ a csapadékviszonyoktól és a talajvíz mennyiségétől (BORHIDI-KOMLÓDI 1959) és ez limitáló hatatással van a vegetációra (BORHIDI 1968). A tó vízének minőségét Borics és társain kívül mások átfogóan nem vizsgálták. Mivel az algák között számos szűk tűrésű, a vízben lévő ionok és egyéb oldott anyagokra illetve ezek mennyisége változására érzékenyen reagáló fajok vannak, a phytoplankton összetétele sokoldalú és komplex indikátora az élőhely minőségének. Az alga kutatók többsége vizsgálta a víz néhány paraméterét. Ezek közül a víz pH-ját és a csíraszámát mérte TOLDY (1998), BORICS és társai (1998) 4 alkalommal vizsgálták a víz összetételét. Dolgozatukban azonban csak a 8 makróion, a víz pH-ja és vezetőképessége szerepel. A plankton faj és egyedszáma és a víz minősége között azonban senki sem kísérelt meg összefüggést kimutatni. A tó keletkezéséről és változásainak történetéről részletes leírást találunk MARIÁN (1954, 1956, 1957, 1959), és TOLDY (1998) dolgozatában. Az ezekben foglaltakat annyiban kell kiegészíteni, hogy a Bálát -tó északi részén lefűződött Kis-Baláta, valamint a tó déli végén a vasúti töltés túloldalára szorult Bojsza tó feltöltődött, az utóbbi években még magas vízállásánál sem volt bennük víz. Borics dolgozatában a tó legnagyobb mélységét 3-4 méter közöttinek, az iszap vastagságát 1-2méterenek becsülik. 1998 és 1999-ben mérőrúddal és 2 valamint 3 dimenziós radarral a tó teljes hozzáférhető mederaljzatát átvizsgáltuk. 2,6 méternél nagyobb vízmélységet sehol sem regisztráltunk. A radar képes volt megkülönböztetni a lágy és a kemény mederaljzatot. Ennek megfelelően az egyébként rendkívül mobil iszap vastagsága sehol sem haladta meg a 80 centimétert. A radar kiugró mélységi adatait mindig ellenőriztük mérőrúddal. A tó vízminőségét 1991-től kezdve alkalmanként mértük, de rendszeres vizsgálatokra csak az 1997-ben az OTKA támogatásával nyílt lehetőségünk. A analíziseink legfontosabb eredményeit jelen dolgozatunk tartalmazza. Vizsgálati helyek A mintavételezések a tó jellegzetes részein, amelyeket a térképvázlaton a következő római számokkal jelöltünk: I. Észak-keleti fűzláp = Balátal; II. Észak-keleti égerlápos = Jobb felső égeres; III. Észak nyugati fűzlápos = Ny-i láp I vagy Baláta2; IV. Észak nyugati tölgygyei elegyes égeres fűzláp (hídtól délre) = Ny-i láp II, vagy Baláta 3, (1. ábra). A helyszínen, illetve a laboratóriumban a szabványoknak megfelelően mért vízparamétereket adatfelvételi lapon rögzítettük. A felmérések során mért változók 1. A makroionok meghatározása (szulfát, klorid, hidrokarbonát, karbonát, nátrium, kalcium, magnézium). 2. Az alkalinitás, valamint a keménységek mérése. 3. A szervetlen foszfor és nitrogén formák mérése. 4. Az oxigén háztartás vizsgálata, a biológiai és kémiai oxigénigény mérése. 5. A víz átlátszósága és fényellátottsága mérése. Turbiditás és az átlátszóság meghatározása. 6. A biológiai termelés mérése a klorofill a meghatározásával. Megjegyzés: A kutatásokat a T 022531 OTKA (témavezető Borhidi Attila) és a 0240/1999 számú FKFP (témavezető: Majer József) támogatás tette lehetővé.
