Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Knézy Judit: Németek és magyarok a Dráva mentén

418 KNÉZY JUDIT 24. BARCSY 1845.88.sz

. 1845-54. 1846. 184.SZ.644-46, 8658.p. KNÉZY Judit 1993. 56-58.p. 25. T.MÉREY Klára 1965. BARCSY 1845. 1945-54.p. 26. Saját gyűjtések Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IV. 626; 629; (1981) 27. DOMBI Péter-T.MÉREY Klára 1991. 28. Adatközlők: Krisztbaum Józsefné, Elisabeth Schauer (sz. 1912); PudenczAntalné, Krisztbaum Anna (sz. 1932.kat); Pudencz Antal (sz. 1928.kat. Szulok) Özv. Mayer Györgyné Kosztica Katalin barcsi születésű, egy ideig Szülőkön élt férje családjánál, majd visszaköltözött. 29. BODNÁR Tibor 1987. 30. Nagycsaládra vonatkozó adatok BARCSY 1845. 1845-54. 1846. 644-46, 865-9. Kálmáncsáról Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IV. Magyar Néprajzi Atlasz gyűjtés Darány: Paraszti gazdálkodás és szemlélet változásai című kérdőívemre Kiss József feldolgozása 1983. MMgMA IV560. és Vecsey Ferenc: Feljegyzések a Somogy megyei Darány község paraszti életéről Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattára (NA)-305. 31. MOL P 623.IV.k.34.sz.B 247.cs

. BARCSY 1845-1846. A szulóki dohány. Magyar Gazda 88.sz. 1845-54. 644-46. 865-8.p. BARLA SZABÓ István 1846 Mi az oka, hogy a Szulók vidéki magyar paraszt nem kedveli meg a dohánytermelést? Magyar Gazda 30.sz. 495-497 BODNÁR Tibor 1987 Fejezetek Szulók történetéből. (17501812) Somogy Megye Múltjából 18. Kaposvár CSORBA József, szakácsi 1857 Somogy vármegye ismertetése. Pest DOMBI Péter - T.MÉREY Klára 1991 Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század végén. Somogy Megye Múltjából 22. Kaposvár. ÉBNER Sándor 1933 Zselici kanászélet Eth.XLIV 150-152. KAPITÁNY Orsolya 1980 Adatok a mézesbáb szerepére a somogyi parasztság táplálkozásában. In.: Somogy Néprajza II. Szerk.: KNÉZY Judit. Kaposvár 169179. KERÉKGYÁRTÓ Adrienn - KNÉZY Judit 1975 A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez. Somogyi Múzeumok Közleményei 2. 115-135. KIRÁLY Lajos 1995 Kalendáriumi jeles napok népszokásai és hiedelmei Somogyban. Kaposvár 160. KNÉZY Judit 1966 A hedrehelyi gölöncsérek. Somogyi Múzeum Füzetei 7. Kaposvár 56.p. 1967 Egy szigetvári fazekas Barcson. Múzeumi Körlevél III. Pécs 8-10.sz. 13.-16.p. 1979 Újabb adatok a Nagyberekben élő horvát eredetű lakosság textilkultúrájához. Somogy 4.sz.57-64.p. 1981 Babócsa és környéke népi táplálkozása. Eth. XCII. 459-470. 1981-3 Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig) Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 285-308. 1982 Die Ungarischen und Kroatischen Frauen als Träger der Tradition in Süd-Somogy. In: Die Frau in der Bauernkultur Pannoniens. Etnoloska Tribina. Zagreb 135-141. 1984-84 A somogyi parasztság gazdálkodásának és táji 32. BARCSY 1845. 1945-54. 1846. 644-46; 865-8.p. 33. Ld. 28. jegyzet és MMgMA 629, 560, 626 34. A szulóki vallásos szokásokról Id. ORZSI Zoltán 1994. 3145. Valamint barcsi és szulóki adatokkal a szokásokról KIRÁLY Lajos 1995.Barcs 30, 67, 71, 90. Szulók 83, 110. 35. Csurgóról, Nagyatádról érkeztek elsősorban bábosok Id. KAPITÁNY Orsolya 1980. 169-179. Szerinte a bábosok felosztották a megyét vásározó körzetek szerint, a barcsiak, csurgóiak a Drávamentét látták el. 36. KNÉZY Judit 1966; 1967. 13-16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum kerámiagyűjteményében van egy 1967-ben Szülőkről vásárolt cserépedénysorozat. 37. Idegenkedtek emlékezet szerint a Dráván túli emberektől, veszélyeseknek, gorombáknak tartották őket. 38. Ld. 23. és 28. jegyzet. 39. SZUHAY Péter 1980. 40. PUTICS Klára: Fehér gyász, temetkezési szokások Babócsán. Kézirat EA 17 919 (1973) KOÓSZ Magdolna: Halotti szokások Szulók németjeinél. 1980. Drávamúzeum Adattára 694-90/2. RÓZSÁS Márton 1993. 5-23. csoportjainak változása (1850-1914). Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1991-92 Fejezetek a Somogy megyei Nagyberek négy községének anyagi kultúrájából I. II. rész. Somogy Megye Múltjából 22.sz. 35-54. 23.sz. 209-230. 1992 Épületfa kitermelésének korlátai és csökkenő lehetőségei két somogyi községben 1796-1914 között. Somogyi Múzeumok Közleményei 9. Kaposvár 169-174. 1993 Adatok a szulóki dohánytermelés múltjából. Somogy 2.SZ. 56-58.p. KOSA László 1968 A dél-somogyi burgonyatermelés. Ethnographia Füzetei 16. Budapest 1991 Paraszti polgárosulás és népi kultúra táji tagolódása Magyarországon /1880-1920/. Debrecen 569.p. T.MÉREY Klára 1960 Somogy megye mezőgazdasága. Kaposvár 1965 A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Budapest MOLNÁR István 1857 A szulóki svábok. Kalauz. 217. ORZSI Zoltán 1994 Hamvazó szerdától Űrnapjáig. (Adatok a szulóki németség vallásos szokásaihoz.) Gyökerek 5.31-44. PAP Gáborné 1970 Somogy megye. In: Az úrbéri birtokviszonyok Magyarországon. Szerk.: FELHŐ Ibolya. Budapest I. Dunántúl RÓZSÁS Márton 1993 Temetők Barcson. Dráva menti Füzetek 2. 5-23. SZITA László 1993 Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVII-XVIII. században. Somogyi Almanach 52. sz. Kaposvár. SZUHAY Péter 1980 Kísérlet Dráva menti történeti csoportok meghatározásához. In.: Somogy Néprajza II. Szerk.: KNÉZY Judit Kaposvár 179-230. TAKÁCS Lajos 1978 A Kis-Balaton és környéke. Somogyi Almanach 27-29. Kaposvár TÓTH Endre 1940 A belső-somogyi református egyházmegye története Mária Terézia korában. Kaposvár 195.p. WELLMANN Imre 1979 A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Budapest 194.p. Irodalom