Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Csákányi Zoltán: A somogyszentpáli hímestojás

438 CSÁKÁNYI ZOLTÁN Jegyzetek 1 pl. karcolással díszített, szalmarátétes, ecsettel festett, ... stb. 2 GYÖRFFY István 1925. 1., GYÖRGYI Erzsébet 1980. 251. 3ZENTAIJános 1962.455. 4ZENTAI János 1962.456. 5 A piros tojásszín kedveltsége jellemző szinte az egész magyar nyelvterületre. Erre jó példa egy gyimesi eredetmonda töredék, mely egyben az írott tojás (gyimesben így nevezik a hímes tojást) keletkezéséről is beszámol: „Ezelőtt 100 évvel csak piros tojást festettek, de ezek nem voltak írott tojások. A piros tojás volt a szép. Az írott tojás úgy lett, hogy a pirosat az ördög már összekarmolta." 6 Saját gyűjtés: Somogyszentpál, 1997. Adatközlő: Varga Lászlóné (sz.: Takács Rózsa), 1941. 7 Gondolok itt a vöröshagyma héjának egész éven át való gyűjtésére, válogatására, valamint a „lósóska" gyökerének beszerzésére. Somogyszentpálon, ahol nincs méhész, a viaszhoz való hozzájutás is jóval nehezebb, mint a boltban egy gyertyát vásárolni. 8 RÁPÓTI Jenő-ROMVÁRY Vilmos 1990. 252-253. A növény nevét onnan kapta, hogy e félcserje vesszős hajtásaiból seprűt kötnek. 9 Saját gyűjtés: Somogyszentpál, 1997. Adatközlő: Varga Lászlóné (sz.: Takács Rózsa), 1941. 10 Saját gyűjtés: Somogyszentpál, 1997. Adatközlő: Varga Lászlóné (sz.: Takács Rózsa), 1941. 11 ZENTAI János 1962. 456-457. 12 Saját gyűjtés: Somogyszentpál, 1997. Adatközlő: Varga Lászlóné (sz.: Takács Rózsa), 1941. 13 Saját gyűjtés : Gyimesfelsőlok, 1996. Adatközlő: Gábor Erzsébet (szül. Oltyán Erzsébet), 1950. 14 Saját gyűjtés : Gyimesfelsőlok, 1966. Adatközlő: Gábor Erzsébet (szül. Oltyán Erzsébet), 1950. 15 Saját gyűjtés: Gyimesközéplok, 1996. Adatközlő: Antal Petemé (szül. Molnár Erzsébet), 1917. 16 Saját gyűjtés: Budapest, 1997. Adatközlő: Csákányi Ferenc, 1937. 17 Saját gyűjtés: Budapest, 1997. Adatközlő: Csákányi Ferenc, 1937. 18 Saját gyűjtés: Budapest, 1997. Adatközlő: Csákányi Ferenc, 1937. 19 GÖNCZI Ferenc 1937. 253. 20 Saját gyűjtés: Somogyszentpál, 1997. Adatközlő: Varga Lászlóné (sz.: Takács Rózsa), 1941. 21 GÖNCZI Ferenc 1937. 253. 22 GÖNCZI Ferenc 1937. 210. 23 GÖNCZI Ferenc 1937. 50. 24 DÖMÖTÖR Tekla 1983. 96. 25 Saját gyűjtés: Budapest, 1997. Adatközlő: Csákányi Ferenc, 1937. 26 GÖNCZI Ferenc 1937. 253. 27 Saját gyűjtés: Budapest, 1997. Adatközlő: Csákányi Ferenc, 1937. 28 GÖNCZI Ferenc 1937. 255. Irodalom Dömötör Tekla (1983): Naptári ünnepek-népi színjátszás. (Harmadik kiadás) Budapest Gönczi Ferenc: Somogyi gyermek. A somogymegyei földmívesnép gyermeknevelési módjának s a gyermekek különböző szokásainak leírása. Kaposvár Györffy István (1925): Hímes tojások. (Magyar népművészet VIII.) Budapest Györgyi Erzsébet (1980): Egy ősi szimbólum - a húsvéti tojás. Világosság, XXI. 4. sz. 249-252. Rápóti Jenő - Romváry Vilmos (1990): Gyógyító növények. (Kilencedik kiadás) Budapest Zentai János (1962): Tojáshímzés az Ormánságban. Ethnographia, LXXIII. 454-458. Gezierte Eier zu Somogyszentpál ZOLTÁN CSÁKÁNYI lm Mittel- und Osteuropa, so auch in Ungarn ist die mit Wachs vorausgezeichnete Schmückung eine der verbreitesten Schmückungstechniken der Ostereier. Das ist im Prinzip eine Batiktechnik, deren Wesen ist, dass die Farbe unter das mit heissem Wachs gezeichnete Muster nicht eindringen kann. Nach der Bemalung wird das Wachs entfernt, und dann kommt die originelle Farbe des Eises zum Vorschein. Das ist die übliche Schmückungstechnik auch in Somogyszentpál (Komitat Somogy). Hier werden die mit relativ dicken Wachstrichen geschmückten Ostereiern bevorzugt. Das Mittel der Schmückung (oder wie es in Ungarn heisst: der Stickerei) ist ein kurzes Zweiglein, das mit einem Baumwollenfaden an das Ende eines Stöckleins festgemacht und dann damit auch umgewickelt wird. Das heisse Wachs wird mit dem Baumwollenfaden auf das Ei übertragen. Dieses Mittel heisst: kiszica kisiza. Die für die Bemahlung gebrauchte Farbe wurde früher und wird auch heute aus der Zwiebelschale gewonnen. Dadurch bekommen die Ostereier so schöne warme braune Farbe. Die Ostereier hatten verschiedene Funktionen im Dorfleben. Die Kinder bekamen sie als Geschenk von den Eltern, den Verwandten, aber sie halten Funktionen auch im Aberglauben. Natürlich spielten die Kinder mit den Ostereiern verschiedene Spiele. Das geliebteste Spiel war die Schmeisserei der Ostereier. Heute haben die Ostereier von Somogyszentpál die früheren Funktionen nicht mehr und es gibt immer weniger Leute, die untermehmen, solche Ostereier zu machen.