Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Bálint Csanád: Bizánc és a 6-7. századi kisszíjjas övek

70 BÁLINT CSANÁD Hinks munkájában megjelent fotók álltak rendelkezésre. Az új felvételek elkészülése Dafydd Kidd (The British Museum) barátom nyomatékos közbenjárásának kö­szönhető, mert a magasban elhelyezett mozaikok fotózá­sához a lépcsőházban egy külön állványzatot kellett épí­teni. Fogadja érte a hálámat! 171 Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy a római korban a lovas vadászat - a halászattal és a csapdás, hálós vadászattal szemben - egyértelműen a társadalom magasabb réte­geinek volt a kiváltsága, Id. J. K. Anderson: Hunting in the Ancient World. Berkeley - Los Angeles - London 1985, 122-153, különösen 130. 172 Id. Lavin (1963) 173 M. Rostovcev nem tudott dönteni a két lehetőség között: szerinte a ruhája, lószerszáma és arctípusa alapján egy vandál vagy afrikai római ábrázolásának tartható, mely a vandál vagy bizánci korszakból származik, Rostovtzev (1926) 476; legújabban is a vandál eredet mellett foglalt állást: Dunbabin (1978) 59; Byzantium 67. 174 Hinks (1933) 148. 175 vö. G. Espérandieu: Remarques au sujet de figurations d'animaux domestiques provenant de Djorf-Torba (Sud­Oranais) et conservées au Musée du Bardo (Alger). Libyca 1 (1953) 186-187. 176 Courtois (1955) 228, 4. j. 177 Brenk (1977) Taf. Il: 629-643-ból; M. Chatzidakis: Griechenland. Byzantinische Mosaiken. New York Graphie Society - UNESCO 1959, Taf. VIII; Beckwith (1970) Fig. 141: 647 után, Delvoye (1967) Fig. 26: 7. sz; Cutler - Nesbitt (1986) 88-91: a 629-ben es 635-ben esett tűzvész után készült. A korai keltezésnek csak fél­évszázaddal korábban voltak hívei: van Berchem ­Clouzot (1924) 76-77. szerint ez a férfi Leontius-szal, lllyricum provincia prefektusával (412-413) azonosítható, ezért (! B. Cs.) a mozaik maga is az 5. sz-ra lenne kel­tezhető. G. Galassi: Roma о Bisanzio. I musaici di Ravenna e le origini deH'arte italiana. Roma 1929, 157­159: 6. sz. 2. fele; Coche (1981) 361, Fig. 234-236: 7. sz. előtti. 178 Lavin (1961) 241. 257. j.; Dunbabin (1978) 59 szerint a mozaik „may (kurzív tőlem, B. Cs.) belong to the Vandal period", az ábrázolt ruházatot germánnak tartja, a láb­jegyzetben mindkét kormeghatározást megemlíti; a könyvben minden más esetben - anélkül, hogy ezirány­ban kétségét fejezné ki - vandálnak határozza meg. 179 Rostovtzeff (1926) 476; Klumbach (1953) 10. 180 G. Hellenkemper Salies (Bonn) szíves szóbeli közlése, melyért itt már csak az ő emlékének tisztelegve tudom ki­fejezni a köszönetem. 181 Ch. Diehl: L'Afrique byzantine. Histoire de la domination byzantin en Afrique (533-709). Paris 1896, 116. 182 Az utóbbihoz Id. F. M. Clover: The Symbiosis of Romans and Vandals in Africa, in: Das Reich und die Barbaren. Hg. E. К. Chrysos -A. Schwarcz. Veröffentlichunge, des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 29 (Wien-Köln 1989)57-73. 183 Duval (1995b) 286. 184 K. M. D. Dunbabin: A Mosaic Workshop in Carthagae around A.D. 400. in: New Light on Ancient Carthage. Hg. J. D. Pedley. Ann Arbor, Mich. 1980, 73-83. 185 A 6. sz-i keltezés legutóbb: M. Ennaïfer: La mosaïque africaine à la fin de l'antiquité et au début de l'époque médiévale, in: Fifth International Colloquium on Ancient Mosaics, ed. by P. Johnson et alia. Journal of Roman Archaeology Supplemental Series 9 (1994) 311. 186 Parrish 105-132; Duval (1995b). 187 Duval (1995b) 294. 188 Id. 154-156. j. 189 N. Duval: L'état actuel des recherches sur les fortifications de Justinien en Afrique. Corsi di Cultura sull'arte Ravennate e Bizantina 1983. 149-204. 190 Roskams (1996) 162-163. 191 Duval (1995b) 287, 296. 192 Egyetlen megbízható régészeti megfigyelés áll rendelke­zésünkre az 533 előtti és utáni anyagi kultúra kontinuitá­sát ill. diszkontinuitását illetően. Kiderült, hogy bizonyos vandál kerámiatípusok előállítása a korai bizánci perió­dusban is folytatódott: P. Reynolds: Trade in Western Mediterranean, AD 400-700. The Ceramic Evidence. BAR International Series 604 (London 1995) 34, 115­116. 193 Roskams (1996) 166-167; R. Reece: Coins, in: H. R. Hurst et alia: Excavations at Carthage The British Mission II, 1. The Circular Harbour, North F'le, The Site and Finds other than Pottery. Oxford 249-260. 194 Duval (1995a) 277. 195 S. P. Ellis - J.h. Humphrey: Interpretation an ->alysis of the Cemetery, in: The Circus and a Byzantine cemetery at Carthage. I. Hg. J. H. Humphrey. Ann Arbor (Mich.) 1988,325-336. 196 Duval (1995b) 197 Közvetve megeiosíti ezt a keltezést és meghatározást az a körülmény, hogy a város 5. sz-i leleteinek és emlékei­nek legújabb áttekintése során sem erről, sem a Byrsa-i mozaikról (Id. alább) nem esik szó: A. ben Abed: L'Afrique au V e siècle à l'époque vandale: nouvelles données de l'archéologie, in: Carthage 308-315. 198 vö. Sá//nf (1991); idem (1995) 199 S. Gozlan: Deux mosaïques de Carthage au Kunsthistorisches Museum de Vienne, in: Mosaïque, receuil d'hommages à Henri Stern. Hg. R. Ginouvès. Pa­ris 1983, 179-187. 200 F. Baratte - N. Duval: Catalogue des mosaïques romaines et paléochrétiennes du Musée du Louvre. Pa­ris 1978, 76-78, No. 38b; Fig. 71. 201 F. Baratte fent idézett munkája; Parrish (1984) 128-131; Clover (1986) 4. 202 U. Westfehling: Schnütgen-Museum. Ein Führer zur Kunst des Mittelalters. (Köln 1977) 25. 203 F. D(aim): Lanzenträger, in: Reitervölker 242-243, 5.71 204 uott 242. 205 Ezek fölsorolása nemcsak terjedelmes, de értelmetlen is lenne. A bizánci kora középkori régészetre és művészet­történetre vonatkozó irodalom nagyobb részét 1992 óta különféle nyugat-európai könyvtárakban nézhettem át. T, ~" sen nyilvánvaló, hogy az olvasmányaim nem ölel­jk föl az eddig közzétett leletek és megjelent müvek .jijességét, de úgy gondolom, annyi belőlük bizonyára mégis kezembe került, hogy a jelen témám szempontjá­ból fontosabb régészeti és művészettörténeti emlékek legtöbbje mégsem kerülhette el a figyelmem. Külön kö­szönet illeti Dr. Christina Katsougiannopoulou-t (1999-ig: Deutsches Archäologisches Institut, Roma), aki számos másolat megküldésével volt segítségemre. 206 vö. Bálint Cs.: A kora középkori kelet-európai steppe ré­gészete és a 9-10. századi magyarok. Magyar Tudo­mány 1996/8, 939-940. 207 Ezen adatokról előzetes jelleggel Id. Bálint (1995) 216­222. 208 E kérdés aktualitását mutatja két fiatal kutató egyidőben megjelent cikke, vö. Burzler és U. Fiedler: Die Gürtelbesatzstücke von Akalan. Ihre Funktion und kulturelle Stellung, in: La culture et l'art dans les terres bulgares VI e - XVII e s. Izvestija na Archeologièeskija Institut 38 (1994), 36, 40. (Az utóbbi szerző szíves levél-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom