Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)

526 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS Jelentős tapasztalat, hogy Amerikában (USA) a gőzgép alkalmazása nem volt olyan számottevő, mint Európában. A lovas (öszvér) járgányok, munkagépek széleskörűen elterjedtek. A szélmotorokat (Halladay-féle fémépítésű, részben automatizált működésű), amelyek 1,5-2,5 Le-őt teljesítettek, főleg a széljárta nyugati államok kisebb üzemeiben használták előszeretettel. Az igazi újítás majd a 20. század elején megjelenő traktor lesz, amely mint tudjuk, alapvető hatással volt a mezőgazdaság fejlődésére. A több évtizedes nemzetközi tapasztalat segítette, a mezőgazdasági gépek iránti növekvő igény pedig szükségessé tette, hogy a Bécsi Mezőgazdasági Egyesület (K.k. Landwirthschaftliche-Gesellschaft in Wien) megrendezze az első nemzetközi gépvásárt Bécsben, 1895-ben. A legjelentősebb 30 kiállító megoszlása a következő volt: osztrák: 10 magyar: 3 cseh: 9 morva: 2 német: 4 USA: 1 sziléziai: 1 Az első, 1895-ös kiállításon 78 cég, az 1896-os kiállításon 83 cég, az 1897-es kiállításon 54 cég képviseltette magát. A századfordulón a Monarchián belül a mezőgazdasági gépgyártás az osztrák, a cseh és a magyar fővárosokba összpontosult. A külkereskedelmi statisztikai adatok ezt egyértelműen bizonyítják.

21 Ausztria mezőgazdaságának tőkés átalakulását is az 1848-as törvények tették lehetővé. A jobbágyfelszabadítás során a kártalanításra az osztrák kormány 290 millió forintot fizetett ki, ennek 79 %-át a nagybirtokosoknak. E jelentős kárpótlás tette lehetővé e birtokok korszerűsítését, az élelmiszeripari beruházásokat, mindenekelőtt a cukorgyártásban. A korszerűsítésre nagy szükség volt, hiszen a földesurak F Sommeregger szerint, évi közel 30 millió fogatos robotnapot veszítettek el. (Ezen kívül több mint 100 ezer tonna terményjárandóságot, 5,8 millió forint pénzjárandóságot, 4,0 millió forint értékű tizedet.)

22 A nagybirtokosok többsége a kárpótlás összegével jól sáfárkodott. A 19. század közepétől erősödött meg a cseh, morva, a sziléziai és alsó-ausztriai területeken a cukorrépa termelés - amely okszerűbb gazdálkodást kívánt és a hagyományos termelést is magasabb szintre emelte. Az egyoldalú gabonatermesztésre beálló magyar mezőgazdaság e korszerűsítésre - a cséplést kivéve - kevésbé volt rákényszerítve. Míg az osztrák területeken az 1860-as évektől fokozatosan csökkent a kalászos gabona területe, 60 %-ról 56,6 %-ra (1895), hazánkban még a század utolsó évtizedeiben is nőtt, az 1870-es 5,7 millióról 1894-ig 6,4 millió hektárra - azaz 54,3 %-ról 61,2 %-ra, a szántóföld területéhez viszonyítva. Az átlagtermésben (vö.: 2. és 3. táblázatokat) az 1870-es években még jelentős a lemaradásunk, de a század végén ez kiegyenlítettebbé válik. A föld tulajdonjogának rendezése a jobbágyfelszabadítást követően, a cseheknél is jelentős változásokat hozott. Húsz év alatt (1848-1868) az ugar területe 21,6 %-ról 6,2 %ra csökkent, 1908-ban már csupán 1 % volt. A takarmánynövények növekvő vetésaránya a belterjes gazdálkodást jelzi. (1848-ban a szántóterület 3,5 %-a, 1908-ban 16,6 %-a volt e növényekkel bevetve.) A cseh tartományok intenzív fejlődése az ipar, s ezen belül a mezőgazdasági gépipar fejlődésének is köszönhető. E két fontos ágazat ti. az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének kölcsönhatása ugyanúgy megfigyelhető, mint Angliában - igaz, mintegy 100 évvel később. A gazdálkodás színvonala - belterjessége összefügg a gépesítettséggel. Ennek mértékét a 4. és 5. számú táblázatokban foglaltam össze. Az 1902-es osztrák felmérés - a német felméréshez hasonlóan (vö.: Günther Franz: Die Geschichte der Landtechnik im 20. Jahrhundert. Frankfurt/M. 1969. 8. old.) - a gazdaságok számát jelzi, ahol az adott fajta gépet találjuk (függetlenül annak darabszámától), az 1895-ös magyar mezőgazdasági statisztika a gépek tényleges számát közli az adott nagyságú birtokokon. Az osztrák statisztika szerint (vö.: Österreichische Statistik LXXXIII., Wien, 1909.) 1902-ben a gépek működtetéséhez még mintegy 900 ezer üzemben használnak emberi erőt, 232849 gazdaságban állati erőforrást, gőzerőt 29177-ben, vízi energiát 6817 üzemben. Elektromos, szél és egyéb energiák felhasználása nem számottevő. Ezek aránya egyes vidékeken - a földrajzi adottságoktól függően eltérőek. Míg az osztrák adatok nem, a magyar statisztikák lehetővé tették a kézi, fogatos és gépi munkák arányának összehasonlítását 1871-1935 között.^ (6. számú táblázat) Átlagtermés q/ha Termőterület Főbb növények Megjegyzés Átlagtermés q/ha Termőterület Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya Cukorrépa Megjegyzés q/ha 10,8 9,9 11,0 8,7 12,4 79,7 205 mill, ha 18,86 1173909 2009677 1118000 1868144 354967 1090458 180129 összes szántóterület (ha) 10633921 mill, ha 18,95 1063777 1810201 1193624 1949627 344596 1128542 206585 összes szántóterület(ha) 10621570 Forrás: Statistischer Jahrbuch des к.к. Ackerbauministeriums für 1895. 1. füzet. Wien, 1896. Statistischer Jahrbuch des k.k. Ackerbauministeriums für 1886. Wien, 1887. 2/a. számú táblázat: Főbb mezőgazdasági növények átlagtermése az 1885-1894-es évek átlagában (q/ha), valamint ezek termőterülete (ha) Ausztriában és az örökös tartományokban, az 1886-1895 évek átlagában