Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gáspár Ferenc: Együtt a fronton Rippl-Rónai és Oskar Kokoschka kapcsolata 1916

EGYÜTT A FRONTON RIPPL-RÓNAI ÉS OSKAR KOKOSCHKA KAPCSOLATA 1916 469 2. ábra; f?/pp/ és Kokoschka az ágyúnál (Az Érdekes Újságból) helyen kellett volna bennutatni. Ennek okát csak talál­gatni lehet. Az 1917-es tárlaton kiállított valamennyi a fronton készült műalkotás megvásárolható volt, így a feltehetően már ez időre magántulajdonba került port­rét RippI ezért nem szerepeltethette. A festő nem kötő­dött túlságosan alkotásaihoz, ha jó árat kapott értük, könnyedén megvált tőlük. Dr. Schmidek Tibort, aki az Európa Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság igazgatóságának a tagja volt, személyes kapcsolatai is segíthették abban, hogy a fontos portré tulajdonosa lehessen. A mű azóta sem bukkant fel, egyetlen alkalommal sem szerepelt kiállítá­son. Ismeretes egy levél, amelyet Miklós Jenő a Világ című lap szerkesztője - akit RippI nyilvánvalóan tájé­koztatott arról, hogy együtt van az osztrák festővel ­küldött Rippl-nek a frontra. A levélben többek között ezt olvashatjuk: „(...) Kokoschkát ismeretlenül melegen üd­vözlöm, úgy írásai mint rajzai annyi szépet mondottak eddig is nekünk. Már féltettük, hogy komolyan megse­besült - itt művészkörökben az a hír járta róla. (...) Na­gyon örülnék ha összebeszélve Kokoschkával néhány vonással lekapnátok egymást, mint „hadi piktorok". Ha megy a dolog, küld be nekem, lehozzuk valamelyik il­lusztrált újságba." 38 A kutatás jelenlegi állása szerint úgy tűnik a kíván­ság nem teljesült: Kokoschka nem festette meg RippI portréját. Ez a magatartás - ha ténnyé válna - szá­munkra meglehetősen fájdalmas. Nehezen tudjuk elfogadni ugyanis, hogy Kokoschka - aki az olasz fronton a jelek szerint többet köszönhe­tett Rippl-Rónainak, mint RippI őneki - ennyire közöm­bös lehetett festőtársával szemben. De álljanak itt in­kább RippI megértő szavai (...) „Kokoschka Oszkár bé­csi festőbarátom, aki most, a háború élményei okozta idegességénél fogva ha nem is festi meg, de később, a nyugodtabb időkben - visszaemlékezéseiből remélhe­tőleg - igen érdekes eseteket fog megörökíteni." 39 A kérdéskör lezárása még korai lenne, hiszen - em­lékezzünk rá - Kokoschka augusztus 2-án kelt levelé­ben ezt írta szüleinek: (...) „Két blokkot telerajzoltam, kötelesség megiehetősen teljesítve, a lelkiismeret nyugodt." 40 Mindezek alapján további eredményre már csak a bécsi Kokoschka Központban végzett kutatás vezethet. Kokoschka egy 1916 október 26-án kelt leve­léből tudjuk, hogy a sajtőhadiszállás parancsnokának háborús képeket küldött, amelyeknek nyomuk veszett: így még további művek is lappanghatnak. 41 Érdekes (és tanulságos) lehetne egymás mellett bemutatni RippI és Kokoschka háborús festményeit és rajzait, hiszen ugyanazon a helyen azonos körülmé­nyek között ugyanabban az időben készültek. Elvégzendő munkánk első lépése lehet, hogy az együtt eltöltött napokat feltárjuk, a lappangó műveket felkutassuk. Annak ellenére hogy RippI háborús rajzai­nak és festményeinek kiállításán (amelyen a Kokoschka portré kivételével) valamennyi az olasz fronton készült mű szerepelt - és így legalábbis címeik szerint ismertek - ma csak néhánynak hollétéről van tudomásunk. 42 Az is igaz, hogy 1917-ben a kiállított al­kotásokat a kritika és a közönség megosztottan fogad­ta, így azok szétszóródva kikerültek a RippI kutatás lá­tóteréből. Sokat veszítettünk azzal is hogy egyik oldal­3. ábra: A budapesti kiállításon (1913) szereplő Kokoschka portrérajz

Next

/
Oldalképek
Tartalom