Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gáspár Ferenc: Együtt a fronton Rippl-Rónai és Oskar Kokoschka kapcsolata 1916

EGYÜTT A FRONTON 467 RIPPL-RÓNAI ÉS OSKAR KOKOSCHKA KAPCSOLATA 1916 Kokoschka útja Klagenfurtból az Isonzó frontra vezetett. Ottani első élményeiről így számolt be szüleinek: Kedves Szüleim, Isonzo-front 1916.7.21. „egy Karintián át vezető csodálatos utazást követően a célunkhoz értünk, ahol egy tiszt kocsival már várt bennünket. Ezt követően őexellenciájánál nagy hebegés közepette jelentést tettünk. Most az étkezés után vagyunk. Először mint rangban a legfiatalabbat a macskaasztafhoz ültettek. Siralmas hangulatom csak akkor javult amikor barátom Rippel-Ronai közölte exellenciájával, hogy én jó festő vagyok, s felszólítottak hogy üljek vele vis á vis, most újra ki vagyok engesztelve. Mivel innét egyáltalán semmiről sem tudok tudósítani, az ellenségből csak azokat az „orosz" foglyokat látjuk, akik az utat építik nem fogok naponta írni hanem csak miután valamit dolgoztam. Azt hiszem sokat fogok portrézni. Komolyan tanácsolom nektek, még ebben a hónapban utazzatok vidékre, ott az ember rögtön egészséges és vidám, mint én most. Sok, sok üdvözlet, a ti Oskarotok."

19 Egy 5 nappal később keltezett - Erich Mandlnak címzett - üdvözlőiapján

20 egyértelművé teszi tartózkodási helyének tábori posta számát (Feldpost 310), ami megegyezik a 15. hadtest parancsnokságának címével. Úgy tűnik lelki békéje is helyreállt „a sors védi". Ugyanitt készült Rippl-Rónai Józsefnek az a műve, amelyen a hadtest parancsnoka, a „generális" StögerSteiner Rudolf mellett ott láthatjuk a veldesi levélből már ismert vezértörzsorvos Arnstein Gottlieb képmását is.21 A 15. hadtesthez tartozó két hadosztály kötelékében többségében magyar zászlóaljak harcoltak, amelyekhez jelentős létszámú magyar tisztikar tartozott: körükben mindkét festő jól érezte magát. A most következő levelek ugyanazon a napon íródtak, az első Budapestre a második Bécsbe címezve. Csütörtök, 1916.jul.27

. Kedves Bandim és Kedves kis Csinszka Egy hét óta ezen a vidéken kóborgom Kokoschkával - még 5 hétig fog tartani a dolog. Gyönyörűen néznek le ránk az olasz hegyek és 28-asok. Mindenesetre izgató az eset, de dolgozni nem egészen könnyű. - Itt csupa magyar tiszt urakkal élünk igen jól, szépen. Ölel benneteket Jóskád

22 Kedves Emil és Bibsch, Isonzó-fronti 916.7.27. Szívélyes üdvözlet az Isonzó-frontról. Csodálatosan utazom, legtöbbször fiákerrel vagy lóháton a csapatommal az egyik parancsnokságtól a másikig. 22-én újra a kiindulóponton vagyok, onnan megyünk Mährisch-Ostrauba. Remélem, hogy ott egészségben ölelhetlek benneteket. Sok csók és szívélyes üdvözlet a ti öreg Oscarotok

23 A hadtestnek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Levéltárában (Budapest) fellelhető töredékes fondjaiból, József főherceg visszaemlékezéséből

24 illetve RipplRónai háborús rajzainak és festményeinek már említett kiállítási katalógusából a képek címei alapján mozaikszerűen összerakható és rekonstruálható az a terület amelyet festőink együtt bejártak. A háborús napiparancsokban gyakran szereplő Selo az Isonzó és a Idria összefolyása között lévő Santa Lucia hídfőtől két kilóméterre délre egy 590 méter magas „hegy" lábánál, az Isonzó partján helyezkedett el. Tőle 6-8 km-rel északabbra van Tolmin, 2-3 km-el keletebbre Baca a viadukttal. Újabb 4 km- el keletebbre Knezán a hadosztályparancsnokság és közvetlenül mellette Podmelecen a 3/15 számú katonai kórház települt. Az Isonzó és az Idria között a festményekről ismert Lom-di Tolmino és Kai emelkedői találhatók.

25 Ellátásuk, életkörülményeik kiválóak voltak, már nyoma sincs Kokoschkánál a sírbavágyásnak. Önéletírásában olvasható hirtelen elhatározását ( váratlanul saját magam számára is jobb lehetőségnek tetszett, ha nem jelentkezem megint Bécsben, hanem csatlakozom egy honvédezredhez, amelynek ezredese rokonszenvezett velem") nem kellett megbánnia. A tények ismeretében nem tűnhet túl merésznek a következtetés hogy döntésében Kokoschkát elsősorban saját jól felfogott érdeke motiválta, mert számára a magyar festővel való együttlét előnyöket és fokozott biztonságérzetet jelentett. Valójában inkább csatlakozott Rippl-hez, mint az ezredeshez. Augusztus 5-én így ír szüleinek: „Az idő szörnyű gyorsan eltelik, két hét múlva újra vissza kell utaznom, pedig igen szívesen vagyok itt. Ahol lakom van elektromos áram, a sziklába vájt csapatlakások fával és szövettel vannak tapétázva, van strand napozóval, meleg kádfürdők, és bőséges választék a központi konyháról. Gondold el csirke, uborkasaláta, almásrétes és hasonló Bécsben ismeretlen ízek. Esküszöm minden igaz!"

26 Annak ellenére hogy március közepétől az úgynevezett 5. Isonzó csata befejeződésétől az olasz hadszíntér Isonzó- Doberdó vonalán a harctéri események elcsitultak, a frontvonal mögött tartózkodók ki voltak téve a tüzérségi párbajok okozta veszélyeknek. Egy ilyen eseményről ír Kokoschka Életem című könyvében, amelyet mi most mégis az élmény frissességét jobban visszaadó levelével idézünk fel: Adolf Loosnak Isonzo-front 1916.7.30. Ma az egyik faluban, amelyet kettészel a lövészárok másodszor is átestem a tűzkeresztségen. A falu valaha csodaszép volt, de mára már rommá lőtték. Előbújtam a lövészárokból és elkezdtem rajzolni a templo-