Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Horváth János: Rippl-Rónai József Issy-L eveque-i rajzfüzete
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF ISSY - U EVEQUE -I RAJZFÜZETE 461 8. ábra: Jean, Louis, Thérèse és mások Egy rózsaszínű borítón macskáról készült rajzok vannak. Az alvó helyzetűről tanulmányszerű, az ülőről kissé stilizáló, s a két surranóról lényüket gyors ceruza futammal megragadó rajz készült. Ez a két utolsó rajzunk kapcsolatba hozható egy tragikomikus Rippl-Rónai rajzzal, amely a „Megverettetésem története", avagy „Mialatt vertek, Lazarine otthon ezt telepatikusan megérezte", továbbá „Utcai jelenet" címeken is ismert. Mint tudjuk, az utcán rajzolgató művészre rátámadtak a falu rosszai. Utólag készített gúnyrajzokkal mutatta be az incidens fázisait. Például: „így vertek Issy-L'Eveque-ben" és „ Meg akarnak ölni Issy-L'Éveque-ben". Már nem tudni pontosan, melyek voltak kiállítva 1915-ben a háborús festményeinek és rajzainak kiállításán. A rerprodukáltak közt nincs belőlük, mindössze a három képcím utal erre a témára: „Verekedés", „Zavargás Issy-L'Éveque-ben" és a „Megverettetésem története". Az utóbbi a Magyar nemzeti Galéria tulajdona, mint „ Utcai jelenet" 14 . A rajz előterében Lazarine előrehajolva a fejét fogja, mellette a macska, mint ezoterikus kellék. Az esetet nem látó feleség megérezte, hogy baj történt a férjével. Tőlük elkülönülve, a háttérben bottal felfegyverkezett utcai tömeg rázúdul egy kalapját vesztett, védtelen emberre - nyilvánvalóan Rippl-Rónaira. Egy másik, régi újságból ismert, hatásosan „összepacázott" tusrajz az elszenvedett rúgást jeleníti meg „Nem kíméltek egy cseppet se..." címmel 15 . Augusztus 3-án történt ez az eset, amely után óvatosságból önkéntes házi őrizetbe vonult a művész. Ebben az időben sem hagyta el az alkotókedv. Anella írja: „Jó néhány képet és sok rajzot készített ott a kis faluban. Itt festette az 1915-ös kiállításon nagy sikert aratott és az állami aranyéremmel kitüntetett Madame Riccard arcképét (Okulás néni), továbbá Laurent bátyámról festett „Francia katona" című olajfestményt. Claudine néniről szép, hű arcképet festett, melyet neki ajándékozott. Lefestette még Monseieur Gorgereau, volt iskolai tanítónőmnek édesapja képét, édesapám életnagyságú portréjának szénrajzát és egy szép aquarellt, „Philibert fát vág". Egy szép virág olajcsendéletet is festett, és még sok-sok rajz született akkor keze alól, így többek között a nagyon mulatságos „Megverettetésem történeté"-nek három darabja: a „Töprengő nő", „Marie Perraudin", a „Háborús hírek felolvasása", mely rólam készült, továbbá a „Haltisztítás", a „Katona szíve" és még sok más." 16 . Müveit napra pontosan datálta. A Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményében van egy 1914. augusztus 11-i akvarell „Nennette borsót fejt" címmel. - Anellát becézték akkor így.
