Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Vargha B. 2000: 90 éves a Somogy megyei zoológus pap – tudós, dr. Iharos Gyula
90 éves a Somogy megyei zoológus pap Dr. Iharos Gyula tudós VARGHA BELA Sok szeretettel és őszinte tisztelettel köszöntjük a fél évszázada Somogy megyében élő pap - tudóst, a nemzetközi hírű zoológust, a medveállatkák neves kutatóját, Balatonfenyves díszpolgárát dr. Iharos Gyula premontrei kanonok püspöki tanácsost 90. születésnapján. 1. ábra: Dr. Iharos Gyula 1999. augusztus 26-i vasmiséjén Dr. Iharos Gyula 1910. október 28-án született Szombathelyen. A Premontrei gimnáziumban érettségizett, majd 1929-ben Csornán belépett a premontrei rendbe, ahol az Alfonz nevet kapta. Egyetemi tanulmányait 1932-ben kezdte el a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Zoológiát dr. Dudich Endre professzortól tanult, aki doktori értekezés témájául ajánlotta számára a medveállatkák kutatását. 1934. augusztus 26-án Győrben szentelték pappá. Természetrajz földrajz szakos diplomáját megszerezve 1937-ben kezdte el tanári pályáját, a keszthelyi premontrei gimnáziumban. 1939-ben bölcsészdoktori címet kapott. 1941 - 43 között Szombathelyen tanított a Premontrei rend Szent Norbert gimnáziumában. 1943-tól ismét Keszthelyen tanít. 1943 és 1945 között a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanára. 1948. január 28-án Mindszenty József bíboros hercegprímás esztergomi érsek a természetrajz tanulmányi felügyelőjévé nevezi ki. 1949. szeptember 19-től a Katolikus Tanárvizsgáló Bizottság vizsgáztató tagja az állattan szakterületen. Politikai okok miatt tanári pályája megszakad. Egy évig fizikai munkásként dolgozik egy keszthelyi asztalosműhelyben. Az 1940 -es évek végén Balatonkeresztúron káplán. 1950-ben főpásztora új egyházközség megszervezésével bízza meg. Balatonfenyvesen templomot épít, amelyet 1958-ban szentelnek fel, s amelynek egészen nyugdíjba vonulásáig plébánosa. Lelkipásztori tevékenységéért 1963 -ban püspöki tanácsosi címet kap. 1986. augusztus 26-án mutatta be aranymiséjét, amely jubileumról II. János Pál pápa is megemlékezett és táviratban köszöntötte. 1993-ban meggyengült egészségi állapota miatt nyugalomba vonult. 1994 év végén a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya köszöntötte abból az alkalomból, hogy 85. életévébe lépett és 60 éve kezdte el Tardigrada-kutatását. 1996-ban Balatonfenyves első díszpolgárává választották a településen végzett több évtizedes lelkipásztori és tudományos tevékenysége elismeréseként. 1998ban a Szent Gellért díjjal tüntették ki. Pappá szentelésének 65 éves jubileumán 1999. augusztus 26-án mutatta be vasmiséjét szerzetes- és paptársai, valamint az Őt e ritka és különleges eseményen személyes megjelenésével megtisztelő dr. Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök és dr. Horváth Lóránt Ödön premontrei apát, csornai prépost-prelátus koncelebrálásával. (Kaposvári megyéspüspöke levélben köszöntötte.) Dr. Iharos Gyula tardigrada-vizsgálatait 1934-ben kezdi el, eredményeit 1936-tól közli ameddig mindöszsze öt faj volt ismeretes hazánk jelenlegi területéről. 1936 májusában részt vesz a dr. Dudich Endre profeszszor által vezetett 11 tagú kutatócsoport tagjaként a Kőszegi-hegység részletes faunisztikai feltárása céljából szervezett gyűjtőúton. 1937-ben 26 fajról (mint irodalmi adatról) és saját kutatási eredményei alapján 39 további fajról számol be, amelyek a történelmi Magyarország területén bizonyítottan előfordulnak. További vizsgálatai eredményeként 1956-ban hazánk jelenlegi területén 43 faj előfordulásáról, 1967-ben pedig már 100 Tardigrada faj előfordulásáról tudósít. 1943-tól nyaranta a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet vendégkutatója. Az 1960-as évek elejétől közel két évtizeden át aktívan kutatja a Bakony tardigradáit, mint a „Bakony természeti képe" с kutatási program munkaközösségének tagja. Dolgozott egyetemek és múzeumok felkérésére s a bécsi Talajkutató Intézetnek is. Az 1940-es 1950-es években folyamatosan jelennek meg hazai vizsgálati eredményei. 1963-tól több tanulmányban dolgozza fel a Bakony-hegység Tardigrada-faunáját. Feltárja a Mecsekhegység, a Szigligeti arborétum, különböző védett területek (Barcsi borókás, Bátorliget, Kiskunsági Nemzeti Park, Tihanyi-félsziget, Zselic) Tardigrada - előfordulásait.