Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Horváth Gy. – Lanszki J. 2000: Két erdei habitat kisemlős együttesének összehasonlító szünbiológiai vizsgálata

372 HORVÁTH GYŐZŐ - LANSZK1 JÓZSEF 6. ábra: А С glareolus 100 csapdaéjszakára számított MNA értékei a két mintaterületen nak értéke lineárisan emelkedett, maximumát az utolsó csapdázási periódusban érte el, a trend lineáris függ­vénnyel szignifikánsan leírható (r = 0.814, p < 0.02). Baranyában az A. flavicollis létszámának változására nem illeszthető szignifikánsan lineáris, vagy logaritmi­kus függvény, a populációnak két maximuma van, mi­vel szeptemberben még a tavaszi értékeknél is kisebb létszámban voltjelen a mintaterületen. A С glareolus populációit összevetve, a változás trendje mindkét területet tekintve hasonlóan logaritmi­kus, tehát telítődési függvénnyel jellemezhető, amely összefüggés a somogyi populációnál 10 % hibával ter­helt, így a grafikonon a regressziós görbét nem szigni­fikánsnak jelöltük (6. ábra). Ennek oka, hogy ez a po­puláció novemberben lényegesen nagyobb létszám­csökkenést mutatott, mint a baranyai. A két összeha­sonlítható populáció közül tehát a C. glareolus létszám­méreteiben és trendjében volt a legnagyobb hasonló­ság a két vizsgált erdei habitat között. Következtetések Az európai mérsékelt övi erdők kisemlős­közösségeit alkotó generalista rágcsálófajok, melyek szerepét HANSSON (1998) a védett területek monito­rozása szempontjából is kiemelte, mindkét vizsgálati területen előfordultak. A négy faj közül az A. flavicollis fogási eredménye volt közel hasonló, azonban a lét­számváltozásának éves trendje meglehetősen eltért a somogyi és a baranyai habitatban. Baranya megyében az A. agrárius a korábbi évekhez hasonlóan (HOR­VÁTH et al. 1996b) ebben az évben is expanzív fajként jelent meg, ismételten alátámasztva a faj populációdi­namikájáról leírt külföldi eredményeket (ANDRZE­JEWSKI és WROCLAWEK 1961; GLIWICZ 1981). Az A. agrárius populációnak azonban a somogyi erdő kis­emlős-együttesét tekintve lényegesen kisebb szerepe volt, mint a másik két Apodemus fajnak. A somogyi mintaterületen az A. sylvaticus jelenléte volt meghatá­rozóbb, amit a fogási paraméterek statisztikai értékelé­se is alátámasztott. A két mintaterület között a C. glareolus populáció fogási eredményeiben volt a legna­gyobb hasonlóság, ami nemcsak a 100 csapdaéjsza­kára kivetített fogási paraméterek statisztikailag nem különböző értékeiben jelentkezett, hanem a két populá­ció éves létszámváltozása is szignifikáns hasonló tren­det mutatott. A faj tehát mindkét közösség meghatáro­zó, karakterfajának bizonyult, így mindkét területen va­lószínűleg nagy szerepe van az adott közösségen be­lüli interakciók kialakításában (GLIWICZ 1981, 1984). Ez a egy éves összehasonlítás már faunisztikai szempontból is fontos adatokat szolgáltatott, hiszen nemcsak a négy domináns rágcsálófaj együttes szer­kezete tért el, hanem a két területen eltérő volt a színe­ző fajok előfordulása, ami a pl. a tavaszi és a nyári diverzitás értékek különbségében is megmutatkozott. Az őszi diverzitások már nem különböztek szignifikán­san egymástól, ennek egyik oka, hogy őszre a gyakori fajok nagy denzitást értek el. A botanikailag hasonló két mintaterületen azonban ezen fajok eltértek és a denzitások maximumában is volt különbség, ami ter­mészetesen további befolyást gyakorol az őszi diverzitás értékekre. A másik ok, hogy a ritka színező fajokat ennek következtében ősszel még kisebb pél­dányszámban, vagy egyáltalán nem csapdáztuk. A természeteshez közeli élőhelyeken végzett vizs­gálataink emberi befolyások (gazdasági tevékenysé­gek) által viszonylag kevésbé terheltek, ellentétben pél­dául egy agrár-ökoszisztémával. Ebből adódóan a kis­emlős együttesek, illetve a ragadozó és zsákmánya kö­zötti kapcsolatok hosszú távú vizsgálatához az emberi zavarástól mentes állapothoz közelebbi, könnyebben értelmezhető információt adnak. Fontosnak tartjuk a természetközeli élőhelyeken a kisemlős és ragadozó együttesekben bekövetkezett változások további nyo­mon követését. Köszönetnyilvánítás A kutatásokat az F021184-es (Horváth Győző) és az F023057-es (Lanszki József) OTKA pályázatok támo­gatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom