Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Horváth Gy. – Lanszki J. 2000: Két erdei habitat kisemlős együttesének összehasonlító szünbiológiai vizsgálata

Két erdei habitat kisemlős együttesének összehasonlító szünbiológiai vizsgálata HORVÁTH GYŐZŐ - LANSZKI JÓZSEF HORVÁTH, GY. - LANSZKI J.: Comparative ecological study of the small mammal assemblage of two forest habitats Abstract: Live-trapping small mammal investigations were performed simultaneously on a monthly basis in two forest reserve buffer areas with similar vegetation in Baranya county and Somogy county, respectively. In the Baranya forest 9 small mammal species - 3 shrews and 6 rodents - were shown to exist, whereas in the Somogy sample area 5 species were found: the studied small mammal assemblage here was made up by 1 shrew and 4 rodent species. The number of uncommon elements was higher in the Baranya area, resulting in significantly higher spring and autumn diversity values than in the forest in Somogy. However, diversity values did not differ statistically in the autumn when the characteristic species reached high densities in both areas. Only few similarities were revealed in the capture success and population dynamic trends of the dominant populations of the small mammal assemblages in the two areas, even when the differences in the sampling procedure were considered. Bevezetés Hazánkban az 1960-as években kezdődött el a kisemlősök populációinak csapdázásos vizsgálata (PALOTÁS 1968, 1970). A '80-as években már több kutatási program indult, melyek egyik része a kisemlős populációk méretének becslésével (DEMETER 1979, 1981) foglalkozott, másik része a kisemlősközösségek és a vegetáció borítottsága közötti összefüggéseket vizsgálta (CSIZMAZIA 1980, PALOTÁS 1983, 1984, 1986, NÉMETH 1997). A „Síkfőkúti Projekt" keretében a populációdinamikai és táplálkozásökológia kutatások mellett (NÉMECZKI 1984), az egyedek mozgását, aktivitási centrumát és a home range méreteket is vizsgálták (NÉMECZKI 1984). A kisemlőspopulációk hosszabb távú tér-idő mintázatáról, mozgásaikról, habitat használatukról hazai viszonylatban a fent említett kutatások ellenére kevés adat áll rendelkezésünkre. így hazánkban is indokolt a kisemlősök populációdinamikai monitorozása, ami egy adott mintahelyen több éves adatgyűjtést - elevenfogó csapdázást - feltételez. A kisemlős populációk demográfiai változásainak nyomon követése a területen élő ragadozó madarak és szárazföldi emlősök táplálkozásökológiai vizsgálata szempontjából is jelentős. Hazai viszonylatban predátor-préda kapcsolat hosszú távú vizsgálata eddig nem zajlott, ugyanakkor e témában, más környezeti feltételek mellett végzett vizsgálatokról a külföldi irodalom (JEDRZEJEWSKA és JEDRZEJEWSKI 1997) beszámol. A JPTE Ökológia és Állatföldrajzi Tanszékén 1994ben kezdődött el a Dráva-sík egy gyertyános-tölgyes mintaterületén a kisemlősök elevenfogó csapdázása. Az itt kapott 1995-1996-os adatokat populációdinamikai szempontból HORVÁTH (1996) HORVÁTH et al. (1996a), valamint TÖLGYESI (1997) dolgozta fel, a négy- és ötéjszakás mintavételi periódusok alapján számítható csapdázhatósági értékeket HORVÁTH (1998) elemezte. A PATE Állattenyésztési Kar OTKA kutatási programjaként 1998-ban a Balaton-Dráva ökológiai zöldfolyosóban is hasonló vegetációjú erdei habitatban kezdődött el a kisemlősök elevenfogó csapdázása. A Somogy megyei kutatások elsősorban a ragadozó emlősök korábban kezdett táplálkozás-ökológiai elemzésének kiegészítését szolgálják a táplálékösszetétel és - kínálat összehasonlító vizsgálatához. Jelen tanulmány célja, hogy a fenti két mintaterület 1998-as csapdázási eredményeit összehasonlítsa, értékelje a két kimutatott kisemlősközösség diverzitá-sát, a nagyobb egyedszámban fogott fajpopulációk létszámának éves dinamikáját. Anyag és módszer A vizsgált területek leírása Baranya megyében a mintavételi kvadrát Vajszló és Páprád (É 45°5Г, К 18°00') települések között a Dráva-menti síkságon helyezkedik el. A kijelölt 1 ha-os terület, amely egy gyertyános-tölgyes (Querco roboriCarpinetum) erdőtagot fed le, a Bükkháti Erdőrezervátum pufferterületének része. A csapdaháló területén a felső lombkoronaszint magassága 25 m, borítása 5070 %. Jellemző fafajok a Quercus robur, Fraxinus angustifolia és a Robinia pseudoacacia. Az alsó lombkoronaszint magassága 4-10 m, borítása 20-95 %, ahol a jellemző fajok a Carpinus betulus, Ulmus minor, Fraxinus angustifolia és a Robinia pseudoacacia. Somogy megyében a mintavételi kvadrát Nagybajom és Mesztegnyő (É 46°24', К 17°27') települések között, a Balaton-Dráva ökológiai zöldfolyosóban helyezkedik el. A kijelölt gyertyános-tölgyes (Fraxino pannonicae-Carpinetum) mintaterület a közeli erdőrezervátum pufferzónájában helyezkedik el. A jellemző fafajok a Quercus robur, Fraxinus angustifolia, Carpinus betulus, Alnus glutinosa. Csapdázási metodika A két területen 1998-ban nyolc hónapban, áprilistól novemberig tartó időszakban párhuzamosan, havonta folytak a csapdázások. A baranyai mintaterületen 11x11-es, egymástól 10 m-re lerakott élvefogó csapdákból álló 1 ha-os csapdahálóval, kvadrát módszerrel csapdáztunk. A fa- illetve műanyag csapdáinkat felváltva helyeztük el a háló pontjaiban. Az 5 éjszakás perió-