Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Fenyősi L. – Horváth Z. 2000: Adatok a fehér gólya (Ciconia ciconia) Somogy megyei állományához, az 1999. évi felmérés alapján.

344 FENYŐSI LÁSZLÓ - HORVÁTH ZOLTÁN zépső és déli területein a Belső-Somogyi homokvidék terül el. A Külső-Somogyi dombvidék tengerszint feletti magassága 130-300 m közötti (max. 312 m), az évi át­lagos csapadék mennyisége északon 600, délen 650­700 mm. Az éghajlatra kontinentális jelleg, illetve szubmediterrán hatás is jellemző. A terület erdősültsé­ge a megyében a legalacsonyabb, az erdőségek (cse­resek, gyertyános-tölgyesek, kultúrerdők) mellett szán­tók és gyümölcsösök, szőlők is meghatározóak. A Zse­licség a megye legerdősültebb területe (cca. 30 % er­dő), tengerszint feletti magassága 140-300 m, az évi átlagos csapadék mennyisége 710 mm. A Marcali-lösz­hát Belső-Somogy homokvidékéből szinte szigetszerű­en emelkedik ki. A lösszel borított dombvonulat megle­hetősen száraz. A Csurgó-Zákányi dombság tenger­szint feletti magassága 150-280 m, csapadékos (750 mm) és szubmediterrán hatásokat mutató éghajlattal, iletve magas erdősültséggel jellemezhető. A Belső-So­mogyi homokvidék a megye legnagyobb kiterjedésű tá­ja. A tengerszint feletti magasság 107-193 m közötti, az évi csapadék mennyisége 700-800 mm. Az enyhén hul­lámos felszínű homokvidéken észak-déli irányú bucka­vonulatok, s ezek közötti lefolyástalan láptavak a jel­lemzőek. A valamikori láptavakból és vízfolyásokból számtalan halastavat alakítottak ki. A gólyák számára költőhelyként - kevés kivételtől eltekintve - e megyében is a települések a meghatározóak, ezek száma 250 kö­rüli. Legfontosabb táplálkozóhelyek a kaszálórétek, nedves mocsárrétek (a Dráva mentén), tavak és lápta­vak környezete, illetve szántók és egyéb kultúr­területek. Lakatlan 62 fészek Lakott - Nincs fióka (HO) - Magányos gólya (HE) - Fészek fiókával/fiókákkal (HPM) Lakott összesen: 117 fészek 5 fészek 237 fészek 359 fészek Összesen: 421 fészek 1. táblázat: A gólyafészkek száma a vizsgált területen eset összes fióka (JZG) 1 fióka/fészek 52 52 2 fióka/fészek 69 138 3 fióka/fészek 75 225 4 fióka/fészek 34 136 5 fióka/fészek 7 35 összesen 237 586 2. táblázat: A fiókaszám megoszlása a vizsgált területen 1. ábra: A fiókás fészkek megoszlása 1999-ben Anyag és módszer 1999-ben a megye minden települését érintő felmé­rést kívántunk szervezni, azonban ez a dél-balatoni ré­gió jelentős területén sajnálatos módon elmaradt. így, kb. 50 községben 1999-ben nem történt gólyafelmérés. A megye kb. 200 településén sikerült elvégezni a fel­mérést, ez a települések kb. 80 %-át jelenti. A munka során - régebbi adatsorokra is támaszkodva - július el­ső hetében felkerestük a településeken található fész­keket, s rögzítettük a szokásos adatokat (fészek helye, tartóaljzat, lakottság, fiókaszám stb.). Évszám Települések száma, ahol gólyafészek található Lakatlan fészkek száma Lakott fészkek száma (HPa+HE) Összes fészek száma 1958 137 ? 490 490 (?) 1963 155 ? 455 455 (?) 1968 127 16 293 309 1994 172 69 338 407 1999 166 62 359 421 3. táblázat: Gólyafelmérések eredményeinek összehasonlítása Eredmények Az 1999. évi felmérés során a vizsgált 200 telepü­lés közül 166-ban találtunk gólyafészket. A 421 fészek közül lakatlan 62, lakott 359 fészek volt. A 359 fészek­ből 237-ben láttunk fiókát, 117-ben nem volt fióka, illet­ve 5 fészket magányos gólya használt (1. táblázat). A 237 db fiókás fészekben 1-5 fiókát láttunk, ezek megoszlását a 2. táblázat és az 1. ábra mutatja. A 2. táblázat adatai szerint minimálisan 586 fióka repült ki a vizsgált területen. 2. ábra: Lakott gólyafészkek (Нра + HE) és a gólyafészkes te­lepülések számának hányadosa a különböző felmérésekkor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom