Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Tóth S. 2000: Adatok a Duna-Dráva Nemzeti Park bögöly faunájához (Diptera: Tabanidae)

ADATOK A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK BÖGÖLY FAUNÁJÁHOZ (DIPTERA: TABANIDAE) 333 A gyűjtők nevének rövidítése A közölt anyag túlnyomó többségét a szerző gyűjtötte, annak viszonylag kis hányada származik más személyektől. A gyűjtők neve az adatközlő fejezetben az alábbiak szerint rövidítve található meg: ÁL = Ábrahám Levente CSM = Csiby Mária KÁ = Kasper Ágota KE = Kondorosy Előd PZS = Petrovics Zsuzsanna TI = Tóth Ilona TS = Tóth Sándor UÁ = Uherkovich Ákos Egyéb rövidítések MAL = Malaise-csapda TÁL = tálcsapda (sárgatál) Eredmények A Duna-Dráva Nemzeti Park, illetőleg a hozzá csatlakozó terület 55 pontjáról származó, 1565 példányból álló bögöly anyag feldolgozása során 33 fajt sikerült találni. Közülük 5 olyan taxon szerepel, melyet nem tartalmaznak az idevágó korábbi dolgozatok (MAJER 1987, MAJER - KRÈMAR 1998). Ezek újak a terület faunájára, ezért érdemes felsorolni őket: Haematopota grandis MEIGEN, 1820 Haematopota scutellata (OLSUFJEV, MOUCHA & CVÁLA, 1964) Hybomitra distinguenda (VERRALL, 1909) Philipomyia aprica (MEIGEN, 1820) Tabanus unifasciatus LOEW, 1858 Ugyanakkor ennél lényegesen több (9) az olyan faj, melyet a fenti közlemények tartalmaznak, de a szerző nem találta meg a területen folyó gyűjtőmunkája során: Atylotus loewianus (VILLENEUVE, 1920) Haematopota crassicornis WAHLBERG, 1848 Hybomitra pilosa (LOEW, 1858) Hybomitra solstitialis (MEIGEN, 1820) Hybomitra ucrainica OLSUFJEV, 1952 Tabanus cordiger MEIGEN, 1820 Tabanus exclusus PANDELLÉ, 1883 Tabanus miki BRAUER, 1880 Tabanus quatuornotatus MEIGEN, 1820 Összességében megállapítható, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park bögölyfaunáját, a jelenlegi ismereteink szerint, 42 Tabanidae taxon alkotja. Ez a szám további gyűjtőmunkával minden bizonnyal még jelentősen növelhető lesz. A viszonylag gazdag bögöly fauna kialakulása, elsősorban a területen nagy számban előforduló és változatos vizes élőhelyeknek köszönhető. A példányszámok ismeretében elvégzett számítások alapján, lehetőség nyílott a mennyiségi viszonyok értékelésére. Az 1. sz. táblázat tartalmazza valamennyi faj százalékos részesedési arányát. Az összeállításból kiderül, hogy, a legnagyobb mennyiségben, a hazánkban mindenfelé előforduló, közönséges esőthozó pőcsik (Haematopota pluvialis LINNAEUS, 1758) fordult elő az anyagban (35, 91%). A második helyet a lóbögöly (Tabanus bromius LINNAEUS, 1758) foglalja el (14, 89%). A mennyiségi viszonyok alakulását, a domináns fajok kiemelésével, a szemléletesség kedvéért, kördiagramon (2. ábra) is bemutatjuk. Atylotus rusticus 6% Tabanus maculicornis Tabanus bromius 15% Chrysops caecutíens 5% Chrysops relictus Chrysops viduatus Haematopota pluvialis 36% Haematopota italica 3% 2. ábra: A Duna-Dráva Nemzeti Parkban gyűjtött bögöly anyag mennyiségi összetétele, a domináns fajok kiemelésével