Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Józan Zs. 2000: Külső-Somogy méhszerű (Hymenoptera, Apoidea) faunája

320 JÓZAN ZSOLT Sphecodes croaticus Meyer, 1922-Balatonboglár: Vár­hegy, 1987. VI. 7., 1 o"; Balatonszemes: Tetves-patak völgye, 1991. VII. 14., 1 o"; Igal: Igalfürdő, 1982. V. 23., 2 o"; Kaposvár: Kisgát, 1965. VIII. 15., 1 o"; Mernye: Bufolai-legelő, 1981. V 13., Alsó szőlő, 1979. VII. 1., 5 o". - Európa melegebb klímájú tájain elterjedt fauna­elem. Magyarországon főleg a dombvidékeken és a hegylábi övezetekben gyűjtötték. Sphecodes geofrellus (Kirby, 1802) (=fasciatus Hag.) -Igal: Igalfürdő, 1982. V. 23., 1 cr. - Palearktíkus faj, melyet hazánkban másutt csak a Kőszegi- és a Zemp­léni-hegységben, a Keleti-Bakonyban és Belső-So­mogyban találtak meg. Sphecodes niger Hagens, 1874-Balatonboglár: Vár­hegy; Gamás: falu ter.; Igal: Igalfürdő, Kazsoki út; Kisbárapáti: községi szőlő; Magyaratád: falu ter; Mernye: Bufolai-legelő, Alsó-szőlő, Kossuth tér; Osztopán: vasútállomás körny.; Somogyaszaló: Antalmajor, Deseda; Somogygeszti: Gamási-patak völ­gye; Tengőd: falu ter.; Várda: falu ter.; IV. 27-VIII. 5., 22 o", 6 9. - Közép-Európában szélesen elterjedt faj. Ma­gyarországon régebben csak négy lelőhelyét ismerték. Az utóbbi években Dél-Dunántúlon és a Bakonyban sokfelé előkerült. Sphecodes pseudofasciatus Blüthgen, 1924-Balaton­boglár: Vár-hegy, 1987. VI. 7., 1 o"; Balatonlelle: Bala­ton-part, 1987. VII. 9., 1 o", Látrány: Öreg-hegy, 1985. VIII. 21., Nyíres, 1990. VI. 12., 2 o"; Osztopán: vasútál­lomás körny., 1977. V. 4., 1 o", Somogytúr: Nyíres, 1975. V. 13., 1 o", Somogydöröcske: Pille-domb, 1988. V. 11., 1 o", az Achillea millefolium virágán. - Meleg­kedvelő mediterrán faj. Közép-Európában csak szórvá­nyosan került elő. Nálunk régebben csupán Kőszegen találták meg. Előkerült még a Tisza-völgyben, a Bakony egy pontján, a Zselicben és a Mecsekben. Sphecodes scabricollis Wesmael, 1865-Memye: Bufolai-legelő, 1979. VII. 9., 1 9; Somogyaszaló: Deseda, 1975. VIII. 1., 1 9, a Solidago gigantea virá­gán. - Közép-Európában szélesen elterjedt faunaelem. Hazánkban igen szórványosan került elő. Sphecodes spinulosus Hagens, 1875-Gölle, 1979. V. 25., 1 o"; Mernye: Alsó-szőlő, 1972. V. 21., Táncsics u., 1974. VI. 2., 2 9, Sinapis arvensis, Acer tataricum és az Euphorbia cyparissias virágain. - Közép-európai és ha­zai elterjedése az előző fajhoz hasonló. Pseudapis femoralis (Pallas, 1773)-Balatonboglár: Re­kesz, 1980. VIII. 12., 1 o*, az Eryngium campestre virá­gán. - Melegkedvelő mediterrán faj. Közép-Európában szórványosan került elő. Hazánkban csak az alacso­nyabb fekvésű tájakon él. Rophites algirus trispinosus Perez, 1903-Kőröshegy: Lucs-tető, 1986. VI. 17., 1 9, a Stachys recta virágán. - Közép-Európa déli részén, Dél-Európa északi felé­ben elterjedt. Magyarországon elég ritka, legtöbb lelő­helyét a Bakonyban és Dél-Dunántúlon találták meg. Melittidae Melitta dimidiata Morawitz, 1876-Kőröshegy-Lucs-tető, 1986. VI. 17., 2 v 2 9, Öreg-hegy, 1987. VII. 4., 1 o"; Látrány: Öreg-hegy, 1986. VI. 20., 2 o", 2 9, az Onobrychis viciaefolia és a Linum perenne virágán. ­Melegkedvelő pontomediterrán földiméh. Közép-Euró­pában ritka, csak a délebbi tájakon került elő. Hazánk­ban másutt Budapest környékén, Tokajban, Sopronban és a Zselicben került elő. Macropis fulvipes (Fabricius, 1804)-Magyaregres, 1976. V. 30., 1 9. - A mediterráneum északi részén el­terjedt állat. Az Alföld mocsaras területein és a hegy- és dombvidékeken szórványosan került elő. Megachilidae Anthidium laterale Latraille, 1809-Kereki: homokbá­nya, 1988. VII. 9., 3 o".,a Centaurea micranthos virá­gán. - Meleghez és szárazsághoz erősen ragaszkodó mediterrán pelyhesméh. Közép-Európában csak Szlo­vákiából és Svájcból ismert. Hazánkban jellegzetes ho­moklakó faj, de előkerült hegylábi övezetek sziklagyep­jeiben is (6. ábra). Anthidium punctatum Latraille, 1809-Kőröshegy: Lucs­tető, 1986. Vi. 17.; Igal: Igalfürdő, 1976. VI. 22., Somogyszili út, 1986. VII. 15.> Mernye: Bufolai-legelő, 1972. VIII. 9., 1979. VII. 9., templom körny., 1981. VI. 25.; Somogygeszti: Gamási-patak völgye, 1980. VII. 6., 1981. VI. 14.; Szántód: Szántódpuszta, 1986. VII. 23., 2 o", 12 9, a Lotus comiculatus virágán. - Palearktikus területeken elterjedt faj, mely Közép-Európában nem ritka. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken szórványosan találták meg. Stelisjugae Noskiewictz, 1962-Balatonlelle: Kisperjés, 1987. VI. 8., 1 o"; Balatonszemes: Bagó-domb, 1998. VII. 8., 2 o", Széles, 1969. VII. 9., 6 O", 2 9; Kötcse: fa­lu ter., 1998. VII. 18., 4 О"; Magyaregres: falu ter., 1998. VII. 26., 4 о"; Pincehely: tamási út, 1993. VII. 3., 2 cr, Siófok: Töreki, 1987. VI. 22., 1 9; Somogyaszaló: Antalmajor, 1991. VII. 14., 3 9; Zamárdi: Kő-hegy, 1988. VII. 9., 2 cr, 1 9; Zimány: falu ter., 1996. VIII. 6., 1 9, a Senecio cineraria és a Marrubium peregrinum vi­rágán. - Közép-Európában eddig csak Szlovákiából és hazánkban ismert. Magyarországon az utóbbi évtize­dekben a Balaton-felvidék és a Dunántúli-dombság több pontján találtuk meg (7. ábra). Stelis minuta Lepeletier et Serville, 1825-Mernye: Alsó­szőlő, 1980. VII. 5., 1 9. - Európa északi és középső tájain élő faj. Hazánkban ritka, csak a hegy- és domb­vidékeken került elő (8. ábra). Stelis odontopyga Noskiewitz, 1925—Igal: Igalfürdő, 1975. VIII. 15., 1 cr; Polány: községi szőlő, 1970. VII. 27., 1 9, a Centaurea jecea virágán. - Melegkedvelő mediterrán faj. Közép-Európában csak a délebbre fek­vő tájakon terjedt el. Nálunk az utóbbi évtizedekben gyűjtötték Dél-Dunántúlon és a Bakonyban. Stelis ornatula (Klug, 1807)-Balatonföldvár: Lucs-tető, 1987. VII. 4., 1 9; Kőröshegy: Lucs-tető, 1986. VI. 17., 1 O"; Felsőmocsolád, 1983. VI. 5., 1 9; Lápafő: falu ter,

Next

/
Oldalképek
Tartalom