Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Stamler Imre: Hatalom és vas. Miért kutatjuk a fejedelmi vaskohászati telepeket Somogyban?
232 STAMLER IMRE mindössze annyi volt, hogy megnyitotta az utat a feudális fejlődésre és lehetőséget teremtett a feudális állam megszervezésére a X. század végén. 8. Az államszervezés érdeme nem a magyaroké, hanem az itt talált szlávoké, germán népeké, akiktől a műveletlen magyarság megtanulta a termelő gazdálkodást, a mesterségeket, az írást és az államszervezéshez szükséges ismereteket, valamint átvették a nyugati intézményeket. 9. Géza fejedelemnek és Szent Istvánnak forradalmi módon, a proletárdiktatúrához hasonló módszerekkel kellett erőszakkal rákényszerítenie elmaradt, barbár, vad népét a haladás útjára, a kereszténység felvételére. 10. A magyar nép kizárólag Árpád honfoglalóiból jött létre a Kárpát-medencében és az itt talált kevesebb létszámú „őslakókból." Magyarok előzőleg nem éltek itt. A magyar állam megalapítója nem a dinasztiának is nevet adó Árpád fejedelem volt, hanem száz évvel később Szent István király. Ezek a dogmák úgy hatottak, mint a vallásos hittételek. Mivel a hatalom eredetéhez kapcsolódnak, ezért minden olyan új felfedezés, amely e dogmákat veszélyeztette, szenvedélyes érdekütközést keltett, vitákat szított. Ma is így van ez, és a somogyi vaskohászati kutatás bizonyítékai, a rovásírásos lelet a dogmák megváltoztatását követeli. Igazolható-e a fejedelmek uralma Somogyban? Amikor 1984-ben Magyar Kálmán beszámolt a bűi ásatás eredményeiről, kíváncsian vizsgáltam, vajon a dogmákat meri-e elemezni, meg merí-e őket kérdőjelezni, így kezdte a tájékoztatását: „A magyar történelem-kutatás alapvető kérdései közé tartozik a honfoglalás és államszervezés menetének a vizsgálata. Kik és milyen szervezeti egységben helyezkedtek el a Kárpát-medence területén? S létezett-e a nemzetségi szervezet vagy csupán törzsi szervezet dominált? Vajon az Árpádok szállhatták-e meg területünket 900 után? Ha igen, akkor Somogy megye nem egy nemzetségi területből alakult 1000 után vármegyévé! S nem az Árpádok az első megszállók, akkor ki (vagy kik) lehetett (lehettek) a megszálló(k), illetőleg meghatározható-e a megye első név szerint ismert honfoglaló nemzetsége?" (3. oldal) Látható, hogy a szerző is törzsi és nemzetségi letelepedést akar bizonyítani. íme az összegező álláspontja: „Az Árpádok csupán 955 után kerültek Somogyba. Előtte már a X. század első felében itt telepedhetett le Bogát a hozzátartozó nemzetséggel, nemzetségekkel." Ezt mindössze egy térképpel bizonyítja, melyen ott a két Bogát és a két Bő név. „Mivel az Anonymus által emlegetett Ősbő vezér veszprémi birtoklása, valamint a Bogát udvarhelyek is a X. századra keltezhetők, és a Bőn talált települések kezdete legkésőbb a XI. századra tehető, így ez a datálás, azonosítás biztosnak vehető." (31. oldal) Szerintem ez a magabiztos állítás régészeti bizonyítékok, X. századi temető, arany és ezüstmellékletes sírok, lovas temetkezés bizonyítása nélkül, X. százads vársánc, települési maradványok, gazdag palota maradványa híján egyáltalán nem biztos! Ilyet Bogáton, Bűn, egyaránt keresni kellett volna, s ha ilyen nincs, akkor a kutatást folytatni kellett volna. Ha a bűi régészeti bizonyíték csak XI. századi és ha még ez is szolgáltató népességet igazol, nem gazdag lakóhelyet, akkor miért volt ez „Bő-központ" a X. században? Megvizsgálva a helyneveket és az írott forrásokat, azt látjuk, hogy Bogát aligha lehetett az első megszálló „törzsfőnök" Somogyban, mivel ő a honfoglalók harmadik generációjához tartozhatott. Anonymus Bulcsú apjának tartja Bogátot. Mivel harka volt a méltósága, ezért Tétény és Kál utóda lehetett. Bő viszont az első generáció tagja volt Árpád hadvezéreként. Bogát tehát nem volt Bő kortársa! Már 1981-ben megkíséreltem Magyar Kálmánt terepjárásra hívni a Deseda és a Rinya mellé a két Bogát helynévhez. Erre utal is tanulmányában (38. oldal), de nem tudtunk akkor X. századi lelőhelyet igazolni. Nem elégítette ki várakozásaimat Magyar Kálmán a somogyvári és a segesdi ispánsági központokról írt régészeti bizonyítékaival sem. Mivel közös kutatásra nem tudtam rávenni és más régészt nem ismertem, ezért nem csak a forrásokat, helyneveket vallattam történészként, hanem belekontárkodtam a régészek munkájába felkérés, felhatalmazás nélkül. Felgyűjtöttem Somogyváron, Somogyjádon, Eddén, Bogáton, Várdán a földrajzi neveket és ellenőrizni kezdtem a dűlőnevek alapján a szántásokat. Főképp oda mentem, ahol eltűnt faluról szólt a helynév. Egymás után megtaláltam az elhagyott településeket és lassan beszélni kezdtek nekem a lelőhelyek... 1986-ban Gyümölcsény, Tepej, Cserid faluk helyeit kerestem a Deseda nyugati ágánál, Bogát helynév vonzáskörzetében, és ekkor salakokat találtam az őszi vetésen! A szomszéd erdőnek Karka a neve, ezért arra gondoltam, talán a salak Bogát fejedelem kohász telepéhez tartozik. De bármennyire valószínűnek látszott e feltevés, nem akartam elfogadni, mert féltem, hogy nevetségesebbé teszem magam. Hogy lehetne Somogyban vaskohászat? A titok megfejtésére a helyszínre hívtam egyetlen régész ismerősömet, Magyar Kálmánt. Meg akartam neki mutatni a három falu helyét is, és a talált leleteket átadtam volna... Tepejnél lándzsát is találtunk a lerombolt templom és temető helyén. Itt is érdemes lenne ásatni... Magyar Kálmán nem jött, sőt választ sem adott kérésemre. Nyolc hónap elteltével Kanyar Józsefnek elmondtam, hogy miket találtam és mit szeretnék tenni. Javasoltam egy X. századi regionális kutatást a X. századi Somogyország felkutatására. Azt kérte, írjam le gondolataimat, mert vitára akarja bocsátani. 1987-ben átadtam neki egy 10 oldalas tanulmányt. Továbbította a Somogy folyóiratnak. Három-négy hónap múlva választ kaptam. (II. 12.) „A Kanyar Józsefhez eljuttatott régészeti témájú dolgozatodat értékeltettük Magyar Kálmánnal, a múze-