Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Vékony Gábor: A Bodrog-alsóbűi felirat
A BODROG-ALSÓBŰI FELIRAT 225 Rédei К.: 1996b. Rédei K.: A hosszú magánhangzók rendszere az ősmagyar kor végén. Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. UrTan. 7. Budapest, 1996. 208-210. Rédei K.: 1998. Rédei K.: Őstörténetünk kérdései. Budapest, 1998. Sándor K.: 1991. Sándor K.: A Bolognai Rovásemlék. MŐKt. 1 (recte:2). Szeged, 1991. Sebestyén Gy.: 1915. Sebestyén Gy.: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Budapest, 1915. Simonyi Zs.: 1889. Simonyi Zs.: A magyar nyelv. Budapest, 1889. Simonyi Zs.: 1895. Simonyi Zs.-(Balassa J.): Tüzetes magyar nyelvtan I. Budapest, 1895. Szabó ТА.: 1988. Szabó T.A.: Nyelv és település. Válogatott tanulmányok, cikkek VII. Budapest, 1988. Tarisznyás M.: 1994. Tarisznyás M.: Gyergyó történeti néprajza. Budapest, 1994. Trubeckoj, N.: 1930. Trubeckoj, N.: Das „Münchner slawische Abecedarium". Byz.-slav. II. 1. (1930) 29-31. Tanfel. Vásáry I.: 1988. Vásáry I.: in: Discussione sulla lezione Róna-Tas. Popoli delle steppe: unni, avari, ungari. Settimane di Studio del Centra Italiano di studi suli 'Alto Medievo XXXV. Spoleto, 1988. 508-510. Vékony G.: 1985. Vékony G.: Késő vándorláskori rovásfeliratok. Rovásírások Európában és Ázsiában. Életünk 22 (1985) 71-84. Kálmán Magyar the archaeologist of the Museum in Kaposvár, and János Gömöri, the expert of the Archaeometallurgical Working Comittee, found an inscribed object at an excavation of an early medieval iron-smelting site Bodrog-Alsóbű, in 1999. The object is a fragment of a clay tuyere. The complete and intact inscription consist of four signs. The letters are clearly connected to the Székel runiform script (the Szekels are a Hungarian ethnic group). The inscription is read from the right to left. The letters of the inscription are <f>, <o/u>, <an> and <k>. As in the case of most of the short inscriptions, we also have more than one interpretation of the text. From these is most probable a verbal form 1. Pers. Sing. Cond.-Opt. fúnak 'I (the tuyere, as speaking object) should to blow; I should like to blow', Vékony G.: 1987. Vékony G.: Késő-népvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely, 1987. Vékony G.: 1992. Vékony G.: A kazár kérdés. Életünk 30 (1992) 919-938, 1034-1046. Vékony G.: 1990. Vékony G.: Szkíthiától Hungáriáig. Scripta manent. Szombathely, 1997. Vékony G.: 1997a. Vékony G.: A Kárpát-medence népi-politikai viszonyai a IX. században. Életünk 35 (1997) 1145-1170, 1317-1340. Vékony G.: 1999a. Vékony G.: Székely írás legrégibb emléke Bodrog-Alasóbű vaskohászati műhelyéből. Traditions and Innovations in the Early Medieval Iron Production, ed. Gömöri J. Sopron-Somogyfajsz, 1999. 226-229. Vékony G.: 1999b. Vékony G.: A székely írás legkorábbi emléke Bodrog-Alsóbűn. Nyelvünk és Kultúránk 107 (1999. júl.-szept.) 36-47. Vékony G.: 1999c. Vékony G.: 10. századi székely felirat a Somogy megyei Bodrog határában. História XXI-8 (1999)30-31. Zelliger E.: 1991. Zelliger E.: Az igetövek. A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyarkor és előzményei, fszk.: Benkő L. Budapest, 1991. 41-59. Zoltán A.: 1999. Zoltán A.: „Lappangó" szláv eredetű szavaink: szid, szégyen. MNY 95 (1999) 54-59. metaphorically 'I should like to smelt' (cf. Hung. fúj 'to blow; to smelt'). This is an Early Old Hungarian form of the later and modern fújnék 'id.'. The iron-smelting site in Bodrog-Alsóbű is dated ca. 900 A. D., thus the inscription is one of the earliest written records of the Hungarian language. It is a relic of the work magic or the so-called stimulating magic procedure: the inscription is supposed ensure an efficient operation during the work. We connect the inscription with the Hungarian speaking population, lived in the Carpathian Basin as early as the 8 th-9 th centuries, before the Arpadian Conquerors. These Hungarian speaking Szekels were christianized in the early 9th century in the territory of the Carolingian Empire, their script was used for the mission. The Bodrog-Alsóbű Inscription GÁBOR VÉKONY
