Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében

186 GÖMÖRI JÁNOS 1 GÖMÖRI 1973, 1977-78, 1979, 1980, 1981, 1983, 1984, 1985, 1988, 1989, 1994. 2 Az 1986-89 közötti időszakra elnyert, 137. számú OTKA pályázat keretében, a szerző témavezetésével. 3 GYŐRFFY 1972; HECKENAST 1970; újabb adatok: DÉNES 1997, 18; 1998, 276; TÓTH 1999, 30. 4 MAGYAR 1984. térképét vettem alapul a lelőhelyek feltüntetéséhez, kiegészítve STAMLER é. n. (1999). későbbi terepbejárási adataival. 5 Bár erre elhamarkodott kísérlet történt, amely az alább vázolt négy kutatási vonal közül az egyik kizárólagosságát igyekszik bizonyítani, mintha a helytörténeti kutatás az előbbiek ellenében, azoktól akadályoztatva csak egy személyben vitte volna előre a somogyi kohókutatásokat; STAMLER é. n. 6 HEGEDŰS 1960, 119-129. 7 BARTHA 1961, 133-154. 8 NOVÁKI 1968, 63-68. Somogy megyéből még csak a zamárdi vassalaklelőhelyet említhette. 9 A műszaki tudományoknak és a kohászatrégészetnek ebben a gyümölcsöző, évről-évre megújított kapcsolatában jelentős változás következett be, amikor Horváth István a DUNAFERR Rt. elnök-vezérigazgatója, az 1995. jún. 16.i dunaújvárosi munkaülésen kikérte munkabizottságunk szakvéleményét arról, hogy az eddigi ásatások eredményeképpen lehet-e hiteles X. századi vasolvasztó műhelyet bemutatatni Somogyfajszon. Pozitív válaszunk után alakult meg a „DUNAFERR Somogyország Archeometallurgiai Alapítvány" (DSAMA), amely nemcsak, hogy célul tűzte ki a X. századi vasolvasztó műhely feltárásának befejezését és a - honfoglalás millecentenáriuma alkalmából - őskohó múzeum létesítését a vasas szakma története szempontból nagy jelentőségű lelőhelyen, de egyben állandóvá tette a kapcsolatot a régészeti kohókutatás és a műszaki tudományok (metallurgia, metallográfia) területén. Az alapítvány irányítói dr. Ágh József elnök és Sütő Zoltán az OMBKE dunaújvárosi szervezetének vezetői. 10 NOVÁKI 1968, 62. 11 MAGYAR 1984, 217-226. 12 Miután 1988-ban a szondázó ásatásokat Somogyvámoson Költő László, Somogyfajszon pedig e sorok írója elvégezte, már konkrét adatok is rendelkezésünkre álltak. Munkabizottságunk Stamler Imrét soraiba fogadta és ellátta a kohászati lelőhelyek terepbejárásához szükséges szakmai tanácsokkal, amelyeket jól kamatoztatott, mert 1999-re már 25-30 vassalakos lelőhelyet tudott felsorolni (STAMLER é. п.). 1992-ben a Zürichi Magyar Őstörténeti Társaság kaposvári rendezvényén, a zamárdi leleteket is bemutatatva, előzetes értékelést adtam a somogyfajszi eredményekről. Ezután a lelőhelyet bejelentő Stamler Imre az ásatási eredményeim népszerűsítése és a honfoglalás kori emlékhely megvalósítása érdekében erős médiatámogatású propagandát indított. A DSAMA és az IRMB közösen szervezett somogyfajszi konferenciái pedig a történész-régész szakemberek számára is reflektorfénybe helyezték a somogyi kohászati emlékeket. Ennek köszönhető, hogy 1999-ben a Kulturális Örökség Igazgatóságának jelentős támogatásával folytatódhattak a feltárások. 13 GÖMÖRI 1987, Fájsz 1996, ÉT 1996; KÖLTŐ 1999/3-4. 18-21. 14 A zamárdi Kútvölgy melletti homokbányában folyó munkák veszélyeztették a régebben ismert vassalak lelőhelyet. Bárdos Edit volt a leletmentés munkatársa. A leletanyagok anyag-összetételi vizsgálatának szervezését az OMBKE részéről dr. Remport Zoltán intézte. 15 MÁRTON-GÖMÖRI 1986. A Sopron- és Somogy megyei kohókutatásokat 1987-1989-ben öt esetben a Művelődési Minisztérium pályázati keretéből támogatta az ELTE Geofizikai Tanszéke, a vaskohók égett anyagának archeomágneses kormeghatározása céljából indított közös kutatási program keretében. Az archeomágneses téma vezetője Márton Péter, ELTE. A régészeti ásatásokat e sorok írója, Liszt Ferenc Múzeum, Sopron irányította. Az MTA Atommagkutató Intézetéből Hertelendi Ede végezte ugyanezen lelőhelyek faszénmintáinak C14 kormeghatározását. A termoluminescens datálásokat pedig Benkő Lázár kezdte meg a MTA Izotóp intézetéből. Az MTA Geofizikai Kutatóintézetéből Verő József akadémikus a föld alatt rejtőző vasolvasztó kemencék, földmágneses mérésekkel való kimutathatóságának vizsgálata céljából csatlakozott a munkacsoporthoz. Költő László, régészeti osztályvezető folyamatosan biztosította ezeknek az ásatásoknak a technikai és adminisztrációs hátterét, amit itt is megköszönök. 1995-ben a DSAMA fedezte a feltárás költségeit. 16 GYŐRFFY 1972, 261 -320. 17 Tarjánpuszta, Vasasi dűlő (Ravazd mellett). GÖMÖRI 1977-78, 1980, 1985, 314-359 18 Csepreg határába eső tömördi erdőrész. GÖMÖRI: RégFüz 32. 19799 100-101.; NOVÁKI 1968, 63. 19 A soproni vár Kovácsi faluja feltételezett helye közelében, a Zins dűlőben: GÖMÖRI RégFüz. 34. (1981) 114. és a Potzmann dűlőben: GÖMÖRI, Fájsz 1999, 179-180, 188191. 20 A Vas megyei Olmód határában, a mai Olmódi-, vagy Ribnyák patak mellett: GÖMÖRI RégFüz 39. (1986) 72. 21 Eisenzicken, (Vasverőszék, vagy Kendszék) Ausztriában: GÖMÖRI 1994,266. 22 GÖMÖRI J., Achta Arch Hung. 32(1980) 317-345.; 23 GÖMÖRI 1977-78, 1980, 1985. 24 Harka, Kányaszurdok: GÖMÖRI 1979, 59-86. 25 KRISTÓ- MAKK- SZEGFŰ 1973, 36-37.; SÁNDORFI 1989, 13,40-41. 26 MAGYAR 1999. 27 GYŐRFFY 1972, ; HECKENAST 1970; SÁNDORFI 1989, 55: nyolc Fájsz helynevet tüntet fel a történeti Magyarország területéről, ebből 2 Somogy megyei. 28 MAGYAR 1984, 3- 39.; STAMLER 1993, 115.; MAGYAR 1999. 207-211.; GÖMÖRI -MAGYAR 1999, 212-225.; VÉKONY 1999, 226-229. 29 GÖMÖRI-MAGYAR 1999. 30 GÖMÖRI, Fájsz 1996, 274. 31 Rudner Zita Edina vizsgálati eredményei a Sopron- és Somogy megyei, kohók mellett talált faszénmintákon. 32 GÁLOS 1988. 39., 47. 2. ábra. Vasas falu a Pecsváradi Apátság birtokában 1015 körül. Jellemző, hogy az 12121228 közötti átírásban megmaradt oklevél szerint Szent István király 20 vasas (tributarii ferri) mellett 10 kovácsot (fabri) rendelt a monostor szolgálatára. Egy kovács vassal való ellátásához tehát átlag két kohászra volt szükség a X-XI. században. 33 Oldalak nélküli fészert, cölöpös szerkezetű védőtetőket rekonstruált a Prága melletti Oreĉ császárkori gödörműhelye fölé: MOTYKOVÁ, K.- PLEINER, R.: Die römerzeitliche Siedlungen mit Eisenhütten in Oreĉ bei Prag. Památky Archeologické LXXVIII. Praha 1987, 371-448.; Hasonló építményt feltételeznek a szlovákiai Gemersky Sad, Gömömádas határában, Somkút lelőhelyen feltárt „imolai típusú" vasolvasztó műhely fölé: FÜRYOVÁ, K.MIĈEK, M.- MIHÓK, L'.- TOMĈO, S.: Zaciaky zeleziarstva vo vychodnej ĉasti Gemera v stredoveku. Zborník Slovenského Národného Múzea LXXXV. 1991. Archeológia 1, 107-144.