Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében
184 GÖMÖRI JÁNOS típust korábbra keltezi az imolainál. A második somogyi jellegzetesség munkaszervezeti különbséget takarhat, feltehetően más jogállású, közösségként adózó kohászokat kell sejtenünk a fajszi típusú műhelyek építőiben, akik esetleg etnikailag is eltérő vasműves csoportokat alkottak. Talán a székelyekhez hasonló szabadságjogok birtokában, nagyobb faluközösségben termelhették a vasat a fajszi műhelytípus használói, míg az imolai típusú kohókat hátrahagyok termelőegysége az államszervezés előrehaladottabb stádiumának okleveleiben feltűnő, kiscsaládi egységekben adózó mansio lehetett. Ha a technológiai vonatkozású jellegzetességeket vesszük szemügyre, minden értékelhető somogyi lelőhelyen megtaláljuk a fúvókákat magukba foglaló mellfalazatokat, Nagyberki-Szalacska kelta fújtatótéglája lényegesen különbözik a korai középkori példányoktól. Faszénégető boksák a nemeskéri típusú lelőhelyek jellegzetes objektumai Sopron környékén. A zamárdi objektumok, korban, technikai kultúrában jól illeszkednek ehhez a leletcsoporthoz. Kovácsműhelyek is a nemeskéri kohó típus velejárói, így jelenlegi somogyi hiányuk arra enged következtetni, hogy az itteni korábbi kohók mellett az avar típusú munkaszervezési formákban dolgoztak. Az avar típusú kohók közelében települési objektumok 89 gyakran előfordulnak. A későbbi bodrog-alsóbüi kenyérsütő kemencék talán még avar kori hagyománnyal magyarázhatók. Bár Sopronban imolai típusú műhely mellett is találtunk házat 90 . A két jellegzetes típus mellet további kohótípusokra is számíthatunk Somogyban, ugyanúgy, mint az ország más területén, pl. Komárom, Veszprém, Zala, vagy Békés megyékben. Az avar, onogur vaskohászat: Az eddigi ásatások is bizonyítják, hogy kiterjedt vaskohászatot folytattak az avarok a VII- VIII. századi Pannoniában. A Balatontól É-ra és D-re található vasolvasztó telepeik hasonló rendszerben épültek Ez vonatkozik a Magyaratádi és a Zamárdi kohótelepre is. Tehát az onogur-avar korra keltezhető pannóniai vasolvasztó műhelyek lényegében egységes képet mutatnak és most már tipológiai alapon is határozottan elkülöníthetők az Árpád-kori kohásztelepektől. Fellelhetők azonban olyan jellegzetességek az egyes telepek esetében, amelyek az avar kori kohászati létesítmények további tipologizálását is lehetővé teszik. És ezek a jellegzetességek nem a vasolvasztás - egységesnek mondható technikai eljárásainak megkülönböztetésére adnak lehetőséget, hanem inkább a munkaszervezet különböző variánsainak rekonstruálására. A kohók és a mellettük feltárt egyéb objektumok rendszere ugyanis más és más Zamárdiban, illetve a Győr megyei TarjánpusztaVasasföldön és más pl. a Sopron megyei Ivánban, vagy Dénesfán is. A dunántúli avar kohótelepek kutatása után nyitva maradt kérdések sorából ki kell emelnünk az egyik legfontosabbat: vajon lehetett-e valamiféle kontinuitás az onogur (avar) kohászat és az Árpád-kori kohászat között, mint ahogy kimutatható a lakossági folyamatosság a Balaton másik végénél - vörsi temető 91 feltárása után - az avarkor és Árpád-kor viszonylatában? Korai Árpád-kori vaskohászat A vaskohászat műhelyei és szerszámkészlete, ugyanúgy, mint ma, a X. században is csak praktikus célokat szolgáltak és ezért - a kohászok etnikumától függetlenül - nagy körzetekben nagyon hasonlók voltak. Mindenhol igyekeztek a legtermelékenyebb eljárásokat meghonosítani, a műhelyek formáját, berendezését, a kohók építését a célszerűségnek megfelelően alakítani, hogy minél kisebb fáradsággal állíthassák elő a vasat. Ezért is nehéz etnikumokhoz kötni a különböző típusú kohókat. És ezért különösen fontos lelet a Bodrog-Alsóbűn feltárt rovásírásos fúvóka, amely ezen a helyen magyar nyelvű vasasok tevékenységét bizonyítja. Figyelembe kell vennünk, hogy a Dunántúlon eddig ismert három (a variánsokkal együtt öt) kohótípus 92 korban a késő avarkor és az Árpád-kor közötti időskála, 100-150 éves szakaszára 93 helyezendő. Ez a 3-4 nemzedéknyi időszak három, egymást váltó birodalom bomlásának, illetve berendezkedésének folyamatában, megrendítő hatalmi, politikai változásokkal, emberek tömegeinek menekülésével, vagy beköltözésével, áttelepítésekkel járt együtt. Sokszor újjá kellet szervezni a vaskohászatot, újabb és újabb kohász3. TÁBLÁZAT. SOMOGY MEGYEI VASKOHÓK t.= típus, v.= variáns Lelőhely Kelta t. Avar t. Nemes -kéri t. Harkai v. Fajszi V. Imolai t. Vasvári t. Mellfalazat Faszénégető Ercpörk. Kovács műhely Ház, sütőkemence Alsóbogát X X Bodrog Bű X X X Csurgó X? X Magyaratád X X X Nagyberki Szálacska X D Somogyfajsz X X Somogyvámos X X Zamárdi X X X? X X
