Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Gömöri János: Az avarkori és X-XI. századi vaskohászat régészeti emlékei Somogy megyében
178 GÖMÖRI JÁNOS A kiállításban 52 a műhely épebben magmaradt része látható, eredeti leletek alapján rekonstruált szerszámokkal. A somogyfajszi műhely és leleteinek részletes bemutatása mellett, a vitrinekben és a táblákon elhelyezett leletek és dokumentumok segítségével áttekintést kap a látogató a magyarországi vaskohászat történetének legkorábbi szakaszáról, a buca- kohászatnak a vízkerék-meghajtású fújtatok alkalmazása előtti korszakáról, különös tekintettel a X. századra. A kutatás jelenlegi állása szerint még nehéz a Somogyfajszon használt kohótípus eredét meghatározni 53 . Bár a somogyfajszi kohóknak vannak morvaországi 54 párhuzamaik is, a tipikusan morva, Zelehovicei 55 kohótípustól lényegesen különböznek. Levédia É-i határán, a Donyec és az Oszkol folyók mellett, a Harkov és Voronyezs közötti térségben feltárt, VIII-IX. századi földbemélyített kohók, amelyeket a magyarok az Etelközbe való átvonulásuk előtt láthattak, szintén más technológiával, eltérő fújtatási rendszerrel működtek. Ezeket a magyar szállásterületek közelében (pl. Volcsanszk határában) talált, a kazár peremterületek Szaltovoi kultúrájának hatáskörébe tartozó vasolvasztó helyeket az orosz és ukrán kutatás a bolgár-alán törzsek hagyatékához köti 56 . Előbukkan ez a kohótípus a D-K-i Kárpátok 57 környékén is. Feltételezhető, hogy ugyanúgy, mint a korabeli, részben földbemélyített házakat, általánosan használhatták ezt a műhelytípust К és Közép-Európa vasérctelepei közelében. De távolabbi analógiáit is ismerjük Ny-ról, Franciországból 58 , illetve K-ről, a Tuvai Autonóm kör-zetből 59 , az avarok Jenyiszej vidéki őshazájának területéről. Közép- Európában, csehországi 60 és soproni 61 kohóleletek tanulsága szerint már a kelta- és római korban használtak kisebb gödörműhelyeket, hasonló méretű beépített kohókkal. C: Leletek Nyersanyag: Gyepvasérc 62 . Az ásatás közben az kohók 2-3 kilométeres körzetében, a Koroknai patak árterületén (emberfejnyi nagyságú limonit tömbök formájában) megtaláltuk a gyepvasérceket. Komplex vastermelő helyet vizsgálhatunk itt meg, ahol a vasércgyűjtés, a vasolvasztás és a vasfeldolgozás munkafázisai egymás közelében, de nem ugyanazon a helyszínen történtek. A somogyfajszi 63 munkahelyek elhelyezkedése hasonlít a Sopron melletti (már elpusztult, egykori) Kovácsi fekvéséhez, a Potzmann dűlőben feltárt vasolvasztó műhelyhez, a kópházi vasércbányához, valamint a soproni várhoz. Mindezek a lelőhelyek - a Somogy és Sopron megyében is szállásterületekkel rendelkező harkák 64 által vezetett - X. sz. elei hadjáratoknak a fő útvonalain találhatók. Fűtőanyag: Faszén 65 A kohó és tartozékai: Mintegy 500 fúvóka (28. kép) került elő. Az égetett agyag csövek nagy része töredékben maradt meg 66 . A salakhalom tetején néhány agyag mellfalazat 67 töredékét találtuk meg. A produktum: Vasbucák 68 . Az I. műhelyrész É-i részén, a legkésőbbi periódusból származó cipó alakú vasbucák (29. kép) láttak napvilágot. A kerámiatöredékek közül rajzban csak néhány jellemző darabot mutatok be: Tárgy, leltári szám 1988/1. árok északi részén, a vasbuca-leletek közelében: Tábla, ábra száma Fazék töredék, 96.223.6 Kívül, belül vörös, korongolt, vékonyfalú, nagyméretű fazék darabja, párhuzamos vonalakkal, utólag bekarcolva 2 függőleges vonal. Kopott I.T. 7 Fazék töredék, 96.223.8 Kívül vörös, belül szürke fazék válltöredéke, egyes hullámvonal díszítéssel. Korongolt. Törésfelülete sötétszürke. Á:4,4; V: 0,5 cm. Edény töredék, 96.223.12 Barna, egyszeres mélyen bekarcolt hullámvonallal. Jól iszapolt, kézi korongon készült. Á: 5; V: 0,5 cm. III. T. 7 Edény töredék, 96.223.22 Jól iszapolt szürke, csillogó szemcsékkel soványított fazék perem és váll töredéke. Vállon 2x és egyszeres hullámvonal bekarcolva. Ragasztott 2 darabból. Belül barna színű, a felhordás nyoma bordásán látszik. Á: 7,8; V: 0,5 cm. II.T. 1 Edény töredék, 96.223.11 Kis méretű vörös fazék, jól iszapolt, kézi korongolású. Alj- és oldaltöredék. T.A: 8,6; Á: 10,4; V: 0,6 cm. I.T. 5 5. kohónál, az 1988/1. árok északi részén: Edény töredék, 96.223.3 Tégla színű edénytöredék, két párhuzamos bekarcolással, felületén csillogó szemcsék látszanak. Á: 3; V: 0,6 cm. III.T. 1 Edény töredék, 96.223.1 Szürke, jól iszapolt, korongolt korsó alsó része, a talp töredékével. Csillogó anyag a soványításból a felszínen. T.Á: 10,5; V: 0,7 cm Edény töredék, 96.223.2 Vörösesbarna, szürkés, fazék alj és oldaltöredéke. Kézi korongolású. Jól iszapolt, kívül sima felületű, belül a hurkás felrakás nyoma és rákenés belül az alj és oldal csatlakozásánál látszik. Fenék kívül teljesen sima. T.Á: 11,5; Á: 12; V: 0,7 cm. 20-as kohó előtt, faszenes, agyagos rétegben. Mellfalzatok alatt. 1995. Edény töredék, 96.223.17 Barna, csillogóan soványított. Erősen kihajló peremű, jól korongolt, iszapolt fazék pereme. Nem díszített. Á: 3,6; V: 0,5 cm. Edény töredék, 96.223.18 Kívül vörösesbarna, belül sötétszürke fazék válltöredéke, egy hullámvonallal. Csillogó szemcsés. Á: 6; V: 0,5 cm. I.T. 2 Edény töredék, 96.223.16 Vörös fazék aljának töredéke az oldal felmenő részénél, belül sötétszürke. T.Á: 10; A: 4; V: 0,7 cm
