Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Magyar Kálmán: A Bodrog-alsó-bűi nemzetségi központ régészeti kutatása (1979-1999) (Összegzés. Különös tekintettel a rovásírásos fúvókaleletre)

128 MAGYAR KÁLMÁN 15 1999. november 3-án Budapesten az MTA Régészeti Intézete és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága közös rendezésében Gömöri-Magyar-Vékony team, míg 1999. november 5-én Kaposváron a PAB és a Tudósklub rendezésében tartott Régészeti Konferencián Magyar Kálmán mutatta be a leletet tudományosan. 16 Mentésre váró leletek címmel a A Kis-Újság fóruma rovatban, Kis Újság II. Új évfolyam 16. szám 1999. ápr. 23. 4. Berkesi Gyula magántanár írásában megint nem szerepel az ásató és az ásatásvezető...; A Szittyakürt 1999. augusztusi számában a 9. oldalon ugyancsak Berkesi Gyula írta:..."mindez ideig a leletről egyetlen hiteles fotót sem látott a tudományos közvélemény... Vajon szabad-e önhatalmúlag elzárni: eltitkolni...?.," Gömöri János szóbeli közlése szerint, a régészeti terület letakarásával kapcsolatban május 29-én, a somogyfajszi konferencia utáni helyszíni látogatás során Stamler Imre is negatív véleményeit hangoztatta... 17 Berkesi Gyulán kívül fotót kért: Oláh András (Debrecen), Dr. Erdélyi István (Budapest), Dr. Ágh József (Dunaferr), Bertalan Béla (Tab), Dr. Buda Bálint (Kaposvár) s itthonról, és külföldről is még sokan mások.Dr.Király István Szabolcs átvett egy színes nagyítást a Dunaferr május végi konferenciájának a meghívójához. 18 Oláh András (Debrecen) írása szerint HU-t-ÁNAK a megfejtés. A Népújság,

LI.évf.193.sz.1999.aug.20.7.old. szerint a felirat olvasata: HÓNAK. (Ld. Ráduly János írását) és más; kéziratban vagy a sajtóban közzétett véleményt. 19 A Somogy Megyei Önkormányzat ezért kezdeményezte Dr. Csapó János egyetemi tanár szervezésében a 2000. február 11-én a Tudósklubban sorra kerülő kaposvári kerekasztal megbeszélést. 20 Népszabadság 1999. júniusi 25. számának címoldala még kérdőjellel, a Blikk 1999. júliusi 18.8. oldalán már úgy szerepelt, hogy A kettős honfoglalásról szóló elmélet szerint ez a nemzetség (a Bő!!!) érkezett először a Kárpátmedencébe...(írta: Sebestyén Andrea), a TV3, az RTL Klub már külön erre „hegyezte ki" a hírt. 21 Ld. Javaslat Őskohászati múzeum és Millenniumi Magyar Emlékhely létesítésére-Magánkutatói történész összegzés Kelt, Somogyjád, 1999. április 15. 22 Bodrog-Alsó-Bű-Temető-dűlő (Hrsz:0140/14) X. századi vaskohászati telep múzeuma építési engedélyezési terve JSZ: 10-436/99.1999. április ARKER'S Vezető tervező: Lőrincz Ferenc 23 Bodrog és társult községek önkormányzatai (Osztopán, Somogyjád) a Nemzeti Örökség Program'99 Pályázaton a Régészeti Műemlékek számbavétele, feltárása és kutatási eredményeinek közzététele témában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától 1,5 millió Ft-ot nyert a X. századi vasolvasztó műhelyek régészeti feltárására. 24 Először 1999. március 26-27-én, majd április 8-án végeztük el az ásatási terület teljes és többrétegű lefóliázását. Másodszor 1999. július 14-15-én, Márton Péter és Gömöri János archeomágneses vizsgálatai és a radiocarbon meghatározáshoz szükséges mintavételei után újabb fóliarétegekkel erősítettük meg lelőhelyünk védelmét. 25 Ld. Márton Péter egyetemi tanár (ELTE) tanulmányát a SMK 14. számában. 26 A hármas team július 14-én a bodrogi helyszínen egyeztette a további kutatások, vizsgálatok és a közlések feladatait. Megegyeztünk az ásatás, a rovásírásos lelet és megfejtése első közlésében a SMK 14. kötetében. (Időközben megjelent Vékony Gábor: A székely írás legkorábbi emléke Bodrog-Alsó-Bűn Nyelvünk és Kultúránk 107.1999. július-szeptember Műhely rovat 36-47.p. (Továbbiakban: Vékony 1999. Nyelvünk...) 27 Külön köszönöm Bálint Csanád igazgatónak, hogy ezt a lehetőséget biztosította az intézet keretén belül. Köszönet jár Fenyvesi Róbert fotósnak a fekete-fehér felvételek, míg Berzsenyi Brigitta régész-archeobotanikusnak a színes dia-makro felvételek elkészítéséért. 28 Ekkor írta alá a Múzeum képviseletében: dr. Király István Szabolcs megyei múzeumigazgató és Heizler Kornél bodrogi polgármester a Munkatervet és a Költségvetést, amely az 1,5 millió Ft-os költség múzeumi felhasználását tette lehetővé. 29 Külön köszönet a feltárásban részt vevő fizikai munkásoknak, akik Szegvári Zoltán művezetővel együtt hosszú hónapokig türelemmel vártak munkabérük megérkezésére. A bodrogi és a társult önkormányzatok segítsége nélkül, még saját hitelünkre sem tudtuk volna elvégezni ezt a halaszthatatlan munkát. A több réteg fóliával letakart műhelygödröt és objektumait fóliába csomagolt homokkal és földel töltöttük fel. A fagy és az állati kártevők ellen kukoricaszárral, sással fedtük be teljesen, illetőleg patkánymérgek elhelyezéséről gondoskodtunk. 30 Elvégeztük a bonyolult rétegtani viszonyok pontos meghatározását, az előkerült objektumok, leletek korának megbízható ellenőrzését, valamint a teljes műhely feltárását. (Ld. Gömöri János és Magyar Kálmán Ásatási Jelentését, RRM Régészeti Adattára). 31 Az elnöklő, Bálint Csanád összegzésében hitelesnek fogadta el a rovásírásos leletünket, amelynek korát a X-XI. századra keltezte. Elutasította a sajtóban tévesen megjelent híreket, hogy a leletet Stamler Imre vagy Berkesi Gyula fedezte volna fel. Az ugyancsak az elnökségben helyet foglaló Király István Szabolcs olvasta fel a távolmaradók: Hajdú Péter, Róna-Tas András és Fodor István írásos véleményét. Az utóbbiak eredeti példányai a RRM Dokumentációs Irattárban megtalálhatók. 32 Ld. Kossuth Rádió teljes helyszíni hangfelvételi anyagát, amelyet részben később le is adtak. 33 Ld. Gömöri János tanulmányát a SMK 14. kötetében. 34 Ld. Márton Péter közleményét a SMK 14. kötetében. 35 Vékony Gábor nem fejtette ki részletesen a megfejtést, hanem betűtáblázata segítségével hivatkozott a korábbi írásaiban megjelent jel-és szöveg értelmezésére (Vékony 1999. Újítások... 226-229., Vékony 1999. Nyelvünk... 3647.). Az első jelnél módosította álláspontját, hogy a fotó-és a vetített diaanyagra hivatkozva a székely írás fjeiének a közepén felfedezni vélte a + jelet. Ez utóbbi mellékjelet a vetítés során Harmattá János is megtalálta. 36 Harmattá János szerint a 4 jel megfejtése a székely rovásírás szerint fonák vagy a jeniszeji rovásírás szerint ege jenk, vagyis az ege=gazdája, ura jelentésű, birtokos esetben lévő finnugor eredetű elem. Benkő Lóránd hozzászólásában kifejtette, hogy a 2. jel csak о jele lehet. A 4 betű 2 fonémát ad és 3 fonémának kellene lenni. A fúnak szavat nem tudja a X-XII. századba visszavezetni. Hajdú Péter 7 pontban összefoglalt írásos véleményében az 5.-nél szerepelt: A funak=fuinak 'fújnék, fújtatnék' értelemben az író kéz perszonifikálja azt a tárgyat, amire írt és annak a szándékát próbálná meg kifejezni. Hogy mennyire védhető az efféle „mágikus" nyelvhasználat jelen esetben-ez előttem nem világos... A fújnák alakot nem tartom éppen szerencsésnek-'fújnék'értelemben... Erénye viszont a kísérletnek, hogy nem a sumér nyelvből deríti fel ennek a piciny kis „írásjelnek" (?) a magyarázatát jegyzi meg Hajdú Péter. Róna-Tas András 18 pontban foglalta össze írásos véleményét. A 6. pontban írja: a terminus post quem és ante quem megállapítható a kohók használatának más adataiból, valamint egyéb, a darabokkal együtt föld alá került