Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
M. Aradi Csilla: A főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése
A FŐNYED-GÓLYÁSFAI ÁRPÁD-KORI TEMETŐ ÉS TELEPÜLÉS EDDIGI ÁSATÁSÁNAK ÖSSZEGZÉSE. 133 Jegyzetek 1 Itt meg kell jegyeznünk, hogy Kristó Gyula szerint ez a típusú elnevezés már a XI. században is létezett. 2 Sági Károly, SMM Adattára 3 Müller Róbert: Zalaszabar Borjúállás sziget. Évezredek üzenete a láp világából. (Régészeti kutatások a Kis-Balaton területén 1979-1992) 1996 KaposvárZalaegerszeg, 135.0. 4 Tari Edit: Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén. 1995 Cegléd, 107.0. 5 Valter Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoniens, Burgerland Mosaik, 1985 Eisenstadt 17.o. 6 Valter 1985, 17.0. 7 H. Hámori Anna: A téglási középkori temető téglamellékes sírjainak értékeléséhez. Déri Múzeum ÉK. 1962-4. 127-131.0. 8 ifj. Olasz Ernő: Árpád-kori település BékéssámsonCigándon. Az Orosházi Szántó Kovács Múzeum ÉK. 1959. 5o.,10.o. 9 Szőke Béla Miklós - Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. 1987 Budapest 56.o. 10 Szőke Béla Miklós - Vándor László: 1987 57.o., és Török Gyula: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. Arch. Hung. 39. 1962 47.o., 1 0O.o.Török hasonló megfigyelést tesz a 258 és a 679-es sírok esetében. A halimbai temető mellett Fiad - Kérpusztán is ezzel a típusú viselettel találkozhatunk. 11 Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok I. 1962 86-89.0. és Mesterházy Károly: Az s-végû hajkarika elterjedése a Kárpát-medencében. Déri Múzeum ÉK. 1962-4. 105.O. Mesterházy szennt a XIII. századtól terjednek el a rendkívül nagy méretű, 6-10 cm átmérőjű hajkarikák. 12 Tettamanti Sarolta: A Zalavári-községi I. számú, XI. századi temető. AÉ. 98. 1971 216-244.0. Tettamanti ezt a típust a XI. század elejénél nem tartja korábbinak, míg a bordázott hajkarikák dunántúli elterjedését a XI. század második felétől véli valószínűnek. 13 Szőke Béla Miklós - Vándor László 1987. 58.0. 14 Kralovánszky Alán: Adatok az ún. s-végû hajkarika etnikumjelző szerepéhez. AÉ. 1956. 208-210.o. 15 Kövér Béla: Újabb adatok az ötvösség történetéhez hazánkban. AÉ. VII. 1897. 238.0. 16 Alekxander Ruttkay: Besiedlungsstruktur und geschiente der Slovakei. ( Baiern, Ungarn und Slawen in Donauraum. Forschungen zur Geschichte der Städte und Märke Österreichs. Bd 4 Linz/ Donau)1991. 153.0. 17 Äpebiee Çoëomo Mockba 1975 18 Szőke Béla 1962. 98.o. és Kiss Gábor: Egy avar kori fülbevalótípusról. AÉ. 1983 100-111.O. A felhúzott lemezgömbös fülbevalók típusa VII-VIII. századi avar előzményekre megy vissza. A Kiss Gábor által is Bizáncból eredeztetett fülbevalók Magyarországon szinte kizárólag a dél Dunántúlról származnak. Bárdos Edith szíves szóbeli közlése alapján ez a háromgömbös fülbevalótípus a Zamárdi avar temetőben tömegesen fordul elő. 19 Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában I. JPMÉK1960. 145.0. 20 Dr Magyar Kálmán: Babócsa története. (Tanulmányok a község történetéből) Babócsa 1990. 157.0. 21 Bárdos Edith: Középkori templom és temető Kaposvár határában. SMK. Ill 1978. X. tábla 34-35. 22 Szőke Béla Miklós - Vándor László 1987. 75.o. 23 Dombay János: Árpád-kori temetők Baranyában II. JPMÉK 1961. XV. tábla/16, és Szőke Béla 1962. Szőke szerint a színes pasztával, üveggel díszített gyűrűk a XI. századtól terjednek el és déli műhelyekből származnak. 98.o. 24 Tettamanti Sarolta 1971. 216-244.0. 25 Horváth Béla: Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatelepen. Folia Arch. XIX. 1968. 113-144.0. 26 Mesterházy Károly: Településásatás Veresegyházán. Com. Arch. Hung. 1983. 153.0. Ez a díszítés leggyakrabban a késő avar kori kerámia esetében fordul elő, de a X-XI. században is ismert. 27 Takács Miklós: Árpád-kori településrészlet Kajárpécen. Com. Arch. Hung. 1993. 217.0. 28 Holl Imre: Sopron középkori városfalai IV. AÉ 100, 1973. 23.0. kép 14. 29 Takács Miklós: Veszprém megye 10-11 századi kerámiája. Pápai Múz. Ért. 1996. 338.0. 30 Jankovich B. Dénes: Ásatások az Árpádkori Fenékfalu területén. Zalai Múz.3.1991.186.o. és Takács Miklós: 1993.211.0.
