Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Honti Szilvia - Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakának leletei Somogy megyében

A MÉSZBETÉTES KERÁMIA KULTÚRÁJA KORAI IDŐSZAKÁNAK LELETEI... 53 53 Bóna 1975, 194, 204-205. 54 Torma 1971, Torma 1978, 23. 55 Torma 1980-81, 64, 66; Torma 1996, 43-46. se Csányi 1978, 32-33. 57 Torma 1971,40-42. 58 Torma 1971, 41. és 11-15. jegyzet. 59 Szabó 1994. 60 Torma 1971, 19. t. 3, 6; Wosinsky 1904, XXIX. t. 3, 6. 61 Torma 1971, 17. t. 6, 16. t. 4. 62 Csalog 1942, VII. t. 5e, VIII. t. 4d, IX. t. 6b, XI t. 14a, XII. t. 18a, 19a-b, VIII. t. 4c, X. t. 10b. 63 Bandi - Zoffmann 1966, XIV t. 1, 6. (utóbbi mély tálnak füle is van) és 7., XV. t. 1-2, XIV. t. 3. 64 Bándi-Zoffmann 1966, XV t. .3-4.; Bóna 1975, Taf. 248-251. (5, 6, 10, 13, 17, 18. sír); Szabó 1994, 1.1. 1, 5-6, 2. t. 2, 4, 6., 3. t., 4. t. 1, 3., 7. t. 4, 5. es Wosinsky 1904, LX-LXI.t. ее В sír, Torma 1980-81, 64, 66. és Taf. 1/5-6, Taf. 2/1-4. 67 Ősi-Deák dűlő, szórthamvas sír - MRT 2, 36/7. Ih, 9. t. 23-25; ugyaninnen egy újabb sírleletre hivatkozik Csányi 1978, 36. és 125. jegyzet. es MRT 4, 12/11. Ih.; Nováki 1979, 78-84, 7-8. táblák. 69 Ld. a késő kisapostag-korai mészbetétes fázis leleteit összefoglaló lelőhelylistában - Honti-Kíss 1996, 25. 70 Torma 1978, Csányi 1978, Honti-Kiss 1996. 71 Torma 1996, 45. 72 Bándi-Zoffmann 1966, XV t. 3. 73 Bóna 1975, 212, Taf. 250/26-27; Wosinsky 1904, XXX. t. 3. 74 Bandi 1963, Tab. V/15-16; V.Vadász 1986, V t. 5-6; Torma 1996, 2. t. 1-5. 75 Torma 1996, 2. t. 6, 3. t. 9. A 2. t. 7. csőtalpon álló urnájának teste a jutái kettős csonkakúpos urnatípushoz áll közel. 76 Torma 1978, 23; Torma 1971, 40-42. 77 Torma 1971, 16. t. 6. 78 E pohártípus korábbi formáit pl. Újdombóváron, Alsónyéken vagy Villányban találjuk meg - Bóna 1975, Taf. 245/15-17, Wosinsky 1904, LXI. t 3, LXIV. t. 2. 79 Kovács 1994, 119-120, 1-2. ábra; Vörs-Kerékerdő - Honti 1994b, 173-175., Abb. 1, Abb. 2/1-4, Abb.4/11, Abb. 8. A Balaton déli partja menti lelőhelyek kapcsolódása az északi mészbetétes csoportok Balaton-felvidéki elterjedéséhez jól látható a Bandi G. által készített térképen (Bandi 1972, 2. és 3. térkép), ezeket már ő is az északi mészbetétes csoportokhoz kapcsolta - NB és NC csoportok -, de a Kapos-menti lelőhelyeket már a dél-dunántúli csoportba tartozónak vélte (S1 csoport - Bandi 1972, 3. térkép és Bandi 1979, 82.). Bóna 1992, 17, 3. térkép (Mittlere Bronzezeit III.) is a Balatontól délre található lelőhelyeket mind a dél-dunántúli csoporthoz sorolta. so Honti 1994a; Honti 1994b, 175-176, Abb. 4/1-10, 12-13, Abb. 6-7; Draveczky 1970, XX. t. 171, XXI. t. 173. 82 A Somogy megyében a Dráva menténél északabbra található néhány déli mészbetétes edény csak a déli és északi csoport gyér kapcsolatait jelzi, ahogyan a Veszprém környéki sírokban (pl. Királyszentistván 29.sír - Bóna 1975, Taf. 237/2) vagy az esztergomi csoportnál is (pl. Nyergesújfalu-Viscosa gyár 63. sír - Torma 1996, 3. t. 10). 83 A déli csoport korábban induló fejlődését elsőként Csányi M. feltételezte az Alföldön megtalálható déli mészbetétes importok korábbi megjelenése kapcsán (Csányi 1978, 32-36.); ezt az időrendi "csúszást" igazolták a Balatonlelle-Rádpusztán talált leletek is - Honti-Kiss 1996, 24. Az alföldi mészbetétes importok datálásáról legújabban ld. Kiss 1997. 84 Ld. Wosinsky 1904, XXIV t. felső kép - bár e régi szórványleletek valószínűleg nem zárt leletegyüttesből származnak. 85 Kuzsinszky 1920, 231. ábra; vö. MRT 2, 7/*** (vlg. MRT 2, 7/3. Ih.) 86 F. Petress 1955; MRT 2, 4/1. Ih. A temető leleteibe való betekintés engedélyezését F. Petress Évának köszönjük. 87 Bóna 1975, Taf. 272/8. 88 Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Itsz. 10.290-314; néhány edényt ld. Draveczky 1970, XIX. t. 167, XX. t. 172, XXI. t. 178. 89 Bóna 1975, 219, Taf. 270/3-4, 6-7. 90 Mozsolics 1957, 138; Mozsolics 1967, 127, 151, Taf. 31-33; Bóna 1958, 224, "Nagyhangos A"; Bóna 1975, 219-220, 228-229. és 208. j., Taf. 270/1-19; Kovács 1986, 109, 32. j.; Kovács 1994b, 52.j. 91 Kovács 1994b, 161. e kincslelet alapján az emberalakú csüngő használatát a koszideri korig keltezi. Véleményünk szerint e töredékes csüngőt csak bronzanyaga miatt őrizték meg, és így került a fiatalabb, valóban koszideri korú tárgyak közé. 92 Bóna 1975, 216. 93 Fésűalakú bronz csüngődísz az Észak-Dunántúlon eddig nem került elő (emberalakú is csak a méhi kincsben), az ábrázolás azonban arra utal, hogy ilyen ékszerek viselete e területen is ismert volt. Ebből következően valószínűleg a véletlennek köszönhető, hogy eddig nem találtak ilyen csüngőket a Dunántúl északi részén. 94 Wosinsky 1904, 42, XIX. t. 4. 95 A Bandi Gábor által feltárt temető leleteit Honti Szilvia dolgozza fel. 96 Uzsoki 1963, XVIII. t. 6. 97 Bóna 1975, 216. Ellentétes véleményt vall Kovács Tibor, aki a harangszoknyás idolokon csüngődíszként való megjelenésük alapján egyszerű ékszereknek tartja ezeket (Kovács 1986, 111. és 45-47.J.). 98 Karmanski 1977; Karmanski 1984; Kovács 1972; Kovács 1986; Ruttkay 1983. A rajzokat készítette: Nyári zsolt Fotók: Németh Péter Gergely sí Honti 1994b, 176-177, Abb. 3.