Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Honti Szilvia - Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakának leletei Somogy megyében

A MÉSZBETÉTES KERÁMIA KULTÚRÁJA KORAI IDŐSZAKÁNAK LELETEI... 47 Edénytípusok Urnák, urnaalakú edények A jutái 2. sír 6. edénye (V. t. 1.), a 9. sír töredékes urnaalakú edénye (VIII. t. 3.) és a vörsi CXXI. sír három különböző méretű urnaformája (IX. t. 1-3.) sorolható ide. Edényeink tojástestűek, magas nyakukkal már kevésbé emlékeztetnek a kisapostagi kultúra

8 urnatípusára, sokkal inkább a késő kisapostag - korai mészbetétes időszak továbbfejlődött, karcsúbb urnáihoz hasonlítanak.

9 Az urnák másik, kettős csonkakúpos testű változata a 7. sírban került elő (Vl.t.9). Legjobb formai párhuzamait Királyszentistvánról ismerjük, ezek díszítése azonban már későbbi időszak jellemzőit mutatja.

10 Az edények egy részének peremén a díszítés mészbetétágya (V. t. 1, XI. t. 1.) még a késő kisapostag - korai mészbetétes fázis széles tekercselt pálcikás hagyományait folytatja, azonban ilyen széles és már csak a technika utánzataként értékelhető megvalósítása a mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakában fordul elő;

11 más részüknél a peremdíszítés mészbetétágyának kialakítása (Xl.t.2-3) a klasszikus mészbetétes időszakra jellemző besimított technikával készült. A has széles mészbetétsávos díszítésével a fülek magasságában és a zeg-zug vonal szakaszokkal, illetve az edények alsó részén a függőleges vonalkötegdísszel a késő kisapostag - korai mészbetétes fázisban találkozunk. Eltér azonban ez utóbbi időszaktól a fülek díszítése. A fülek közötti minta szélesebb, két sávban fut, a sávok lapos eszköz végének benyomkodásával való készítése mellett a besimított mészbetétágy is előfordul. Nem voltak jellemzőek az említett korszakra az edény vállán és a fülek felett elhelyezett minták: itt sima és fogazott szélű mészbetétes sáv-szakaszokat és zeg-zug mintát találunk; kivétel ez alól a vörsi CXXI. sír egyik edénye, melynél a vállon elhelyezett minta nem szakaszos, hanem végigfutó sáv, amit rácsmintával kitöltött háromszögek is kísérnek. Szintén csak ennek a sírnak az edényein találkozunk benyomott pontdísszel (XI. t. 1, 3.). Széles, fogazott szélű mészbetétsáv és zeg-zugvonalak, vonalszakaszok kombinációjával díszített tojástestű, tölcséres nyakú urnákkal és urnaalakú edényekkel mind az észak-, mind a dél-dunántúli csoport idősebb sírjaiban találkozunk: Királyszentistván 12, 29. sír, Bonyhád 4, 5, 18, 19. sír, Decs-Városhely-dűlő, Pécs-Makáralja, Szebény 17, 18. sír, Szakály 5. sír, de az utóbbi kivételével a többi sír edényei között fiatalabb formák és fiatalabb díszítőmotívumok is előfordulnak.

12 Bögrék A jutái 2. és 9. sír egyik bögretípusa (III. t. 3., IV. t. 1, 4., VII. t. 6-7.) még igen közel áll a kisapostagi kultúra bögréiből a késő kisapostag - korai mészbetétes időszakban tovább fejlődött típushoz az edénytest közepén elhelyezkedő súlypontjával,

13 bár a nyomott gömbös test inkább kettős kónikussá válik. Eltér ezektől a jutai a 2. és 8. sírban található változat, melynek hasa mélyebben helyezkedik el, súlypontja az edénytest felénél lejjebb került (III. t. 2., VII. t. 4.). Ezeken az edényeken a késő kisapostag - korai mészbetétes időszakban általánossá váló, a peremet díszítő széles tekercselt pálcikás technikával készített minta még mindig megvan, a motívumok sem lettek bonyolultabbak. A mészbetétsávok közötti beszurkálás (I. t. 1., III. t. 2.) sem új elem, már az említett időszakban, sőt a kisapostagi kultúránál is fellelhető.

14 A technika változását tapasztalhatjuk azonban a 2. sír 9. és 8. edényénél (IV. t. 1, 4.), ahol a széles mészbetétágyat lapos eszköz végének benyomkodásával állították elő. Ez utóbbi technika is a késő kisapostag - korai mészbetétes fázisban lépett fel, de az edények peremének díszítésére nem alkalmazták; megjelenése a peremen már a mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakára tehető.

15 A bögrék válla is díszített - ez már megjelent a késő kisapostag - korai mészbetétes időszakban is, de akkor főként a nyakról lecsüngő díszítés volt jellemző,

16 most a hashoz közelebb kerül a minta és egyszerűbbé válik: széles vízszintes sávokat vagy zegzug vonalszakaszokat találunk itt, ezeket is széles lapos eszköz benyomkodásával készítik. Pontos megfelelőjét ismerjük a korai dél-dunántúli mészbetétes fázisra datált szakályi 5. sírból.

17 Továbbfejlődött formát mutatnak a jutái 7. és 8. sírok és a vörsi CXXI. sír bögréi (VI. t. 5-6., VII. t. 1., X. t. 4.). Ezeknek az edényeknek a peremdíszítése részben széles tekercselt pálcikás technikával készült (VII. t. 1.), a kisapostagi kultúránál már meglevő sakktáblaszerű mintát kialakítva (VI. t. 5.), de részben már eszközzel besimított sima mészbetétággyal (VI. t. 6., X. t. 4). E bögrékre is jellemző az edények vállát betakaró illetve a hasára lehúzódó függőleges és vízszintes sávokból álló mészbetétes díszítés. Ezekkel az edényekkel teljesen megegyező formájú és díszítésű edényeket a nyergesújfalui temető Torma I. által a tokodi csoport fiatalabb szakaszába sorolt sírjaiban találjuk meg.

18 A jutái 9. sír ívelt oldalú bögréje (VIII. t. 4.) valószínűleg a késő kisapostag - korai mészbetétes fázis harangalakú bögréinek leszármazottja.

19 Díszítése széles lapos eszköz benyomkodásával készült mészbetétes sávokból áll, amelyek mind a nyakhajlatban, mind a fül alatt végighúzódnak. Ez az íveltebb forma az előbb leírt típus mellett (VII. t. 1., X. t. 4.) már az északdunántúli mészbetétes csoport egyik bögretípusa közvetlen előzményének tekinthető, díszítése is ezt jelzi. Egyértelműen az észak-dunántúli csoport bögréi közé sorolhatók az ívelt nyakhajlatban húzódó mészbetétes sávokkal díszített S-profilú bögrék a vörsi CXLIX, és CXXI. sírokban (IX. t. 2-3, X. t. 5.). Míg a korábban tárgyalt tölcséres peremű bögrék már nem fordulnak elő a királyszentistváni temető sírjaiban, addig a vörsi sírok említett edényeivel megegyező ívelt oldalú, széles sávos díszítésű bögrék több példányban is megvannak, peremből induló vagy nyakat áthidaló füllel.

20 Több jutái és egy vörsi bögre fülén is megtaláljuk a