Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között (1919-1939).
450 VARGA EVA Kaposvár lakossága az ún. ellenforradalmi korszakig jelentősen megnövekedett. 1870 és 1920 között tíz évenként a lakosság száma 22-44 %-os emelkedést mutat. Különösképp 1890-től látványos az emelkedése 1890 1900 1910 1920 A lakosság száma 12903 18630 24572 29610 Tényleges növekedés 5727 5942 5038 százalékban 44,4 31,9 20,5 A megyei növekedése %-ban 5,6 6,7 1,5 A növekedés - a természetes szaporodás és halálozás adataival egybevetve - kimutathatóan a bevándorlásnak volt köszönhető. 22 19011910 19111920 19211930 19311940 Természetes szaporodás v. fogyás 942 -1493 295 -37 Bevándorlás 5000 6531 1910 1304 Növekedés 5942 5038 2105 1267 Az 1911-1920 közti bevándorlók magas száma részint a háború konjunkturális munkalehetőségének, részint a háború utáni helyzet, azaz a Trianon következményének, az erdélyi, felvidéki és más elszakított területekről menekült családok letelepedésének eredménye. 1918 és 1922 között szükséglakásokban, barakkokban mintegy 2000 család kapott elhelyezést. 1910-ben és 1917-ben a város lakosainak száma hasonló volt, azaz némileg meghaladta a 24500 főt. 23 Az elesett és eltűnt katonák számát hozzáadva (kb. 700 fő) arra a következtetésre jutunk, hogy a város mintegy 5-6000 menekültet, főleg állami alkalmazottat fogadott a falai közé. A lakosság foglalkozási összetételében 1920 és 1940 között az alábbi változások figyelhetők meg: A foglalkozási statisztikából látható, hogy csökken a mezőgazdaságból, az iparból és a közlekedésből élők száma, miközben a lakosság létszáma nő. Emelkedett a kereskedelemben és a hiteléletben, a közszolgálatban foglalkoztatottaké, a 20-as évek közepének nyugdíjazásai miatt megnőtt a nyugdíjasok száma. A közszolgálatban és a szabad foglalkozású értelmiségi pályán foglalkoztatottak összlakossághoz viszonyított aránya azonban nem változott (11%). A város fokozatosan veszít ipari, kisipari jellegéből. A húszas évekhez képest kereskedői, köztisztviselői, kispolgári arculatúvá vált. 1930-ban az iparban, kereskedelemben és közlekedésben foglalkoztatottak összes létszáma a keresők 48 %-át tette ki. A város közéletének főszereplői az állami tisztviselők, alkalmazottak, katonatisztek és a nyugdíjasok, azaz az ún. „középosztály". A korszakban a város élén 1922-től dr. Vétek György polgármester állt. (Családnevét 1934-ben a város iránti tiszteletét demonstrálandó „Kaposváry"-ra (sic!) magyarosította. 24 ) A vagyonos iparos család jogi végzettségű tagja, háta mögött a helyi kisgazdapárti vezér és képviselő apóssal (Tankovich János malomtulajdonossal). Kezdetben a kisgazdapárt, később pedig (a nyilas puccsig), a mindenkori kormánypárt bizalmát élvezte, a városi-megyei tőkés érdekeket szolgálva. 1923-tól két helyi takarékpénztár igazgatóságában vett részt. (A városi jegyző, a főmérnök, a főorvos és a többi vezető tisztviselő is egy-egy bank vagy takarékpénztár igazgatósági tagja volt.) A polgármester közvetlen tanácsadói dr. Hegyi Árpád bankügyész, valamint a Nagytemplom plébánosa (Hoss József, majd Kiss György), továbbá Czanyó Sándor a városi közüzemek igazgatója. 25 A megye politikai, közigazgatási vezetőinek nagy része is Kaposváron élt. Itt ülésezik a megyei törvényhatósági bizottság, itt vannak a különféle politikai találkozóhelyek. Az úri társasági élet központja a Nemzeti Kaszinó. A megye első tisztviselői, a városi vezetők is itt szórakoztak, étkeztek. A város jövőjéről a döntések itt születtek. Foglalkozási kategória 1920 1930 1940 Mezőgazdaság 4061 3820 3600 Ipar 9278 10516 9806 Keresk. és hitelélet 2944 3455 3668 Közlekedés 2577 2044 1894 Közszolg. és szabadfogl. 3267 3496 3597 Véderő: rendőrség és csendőrség 2237 1444 2234 Napszámosok 931 1823 1636 Nyugdíjasok és tőkepénzesek 1852 2505 3550 Házicselédek 978 988 767 Egyéb ismeretlen és szabadfogl. 1482 1624 2230 Összesen 29610 31715 32982 Kereső 13887 14108 Eltartott 15723 17607
