Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Honti Szilvia - Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakának leletei Somogy megyében

44 HONTI SZILVIA - KISS VIKTÓRIA - Tölcséres nyakú, valószínűleg gömbös testű, egyfülű, szürke mély tál vagy tálfazék peremtöredéke. A peremen széles mészbetétsávok és ezekből kialakított háromszögminta van. A nyakhajlatban vékony mészbetétes vonal, a vállon fogazott szélű mészbetétsáv. Tör. M.: 5,8 cm (Vli. t. 8.). - Tojásalakú testű, kisebb méretű, világosbarna urnaalakú edény alsó része, valószínűleg tölcséres nyaka volt. A vállon és a fülek között széles mészbetétsávok, a kettő között vékony zeg-zug minta szakaszok, az alsó részen függőleges vonalkötegminta van. A fülön mészbetétdísz. Tör. M.: 10,8 cm (VIII. t. 3.). - Egyenesen elvágott peremű, hordó alakú, világosbarna fazék két bütyökfogóval. Széles mészbetétsávok felett vékony zeg-zug minta szakaszok, alatta hálóminta díszíti. M.: 11,4, Pá.: 10,4 cm (VIII. t. 5.). - Tölcséres nyakú, hordó alakú testű, szürkésbarna fazék töredékei. Peremén és vállán széles zeg-zug minta-szakaszokkal, alsó részén függőleges és ívelt vonalkötegekkel. M.: 11,6, Pá.: 15 cm (VIII. t. 6.). - Tölcséres nyakú, kettős kónikus testű, szürkésbarna, egyfülű bögre. Vékonyfalú, felülete fényezett. Peremén széles mészbetétsávok, alatta zeg-zug minta-szakasz. A nyakhajlatban vékony mészbetétsáv, a vállon mészbetétes zeg-zug minta szakasz helyezkedik el. Tör. M.: 9,6 cm (VII. t. 7.). - ívelt nyakú, kettős kónikus testű, vörösesbarna egyfülű bögre töredékei. A nyakhajlatban és a hason széles mészbetétsávok illetve zeg-zug minta. Tör. M.: 5,6 cm (VIII. t. 4.). - Tölcséres nyakú szürke bögre peremtöredéke, alsó szélén fogazott széles mészbetétsávdísszel (VII. t. 6). - Nyomott gömbös testű, vékonyfalú narancsszínű bögre oldaltöredéke, sorban egymás alá beszurkált W-mintákkal. Másodlagos égés nyomait mutatja (VIII. t. 1.). A sírleírásokból látható, hogy a sírok többségét az építkezés során megbolygatták, valójában csak a 2. sír feltárásánál lehetett teljes régészeti mentést végezni. Ebből következik, hogy az edények és a hamvak helyzete nem mindig biztos a gépi munka bolygatása miatt, és ugyanez okozhatta, hogy néha nem sikerült a hamvakat megfigyelni. A sírok rítusáról is keveset mondhatunk emiatt. Az 1. sírról csupán annyit tudunk a kőművesek elmondása alapján, hogy "az edények egymáson voltak". A 2. sírban a szájjal lefelé fordított edények közül a napló szerint "némelyikben hamvak voltak, (edénnyel együtt szedtük fel)". A 6. sírban az edényben és körülötte is voltak hamvak, a 7. sírban előkerült hamvakról nem tudjuk, hogy a síron belül honnan származnak. A 8. sírban az urnában, az egyik bögrében és az edénytöredékek között is voltak kalcinált csontok, míg a 9. sírból hamvakról nincs adat. A rítusról tehát annyi foglalható össze, hogy a 2. sír valószínűleg szórthamvasztásos rítusú volt, az edényekbe került hamvakat az edények szájjal lefelé fordított helyzetével magyarázhatjuk. A 6. sír valószínűleg urnás rítusú lehetett; ezt támasztja alá, hogy az edény erősen bolygatott volt, a körülötte levő hamvak a széttört urnából származhattak. Hasonló lehetett a helyzet a 8. sírban is, ahol két edényben és a cserepek között is voltak hamvak - utóbbiak valamelyik széttörött edényből szóródhattak szét. Az értékelhető adatok alapján tehát a hat sír közül egy szórthamvas és két urnás sírra következtethetünk, háromnál a rítus nem állapítható meg. A mellékletek között az edényeken kívül két sírban volt bronz hajkarika (2. és 7. sír; II. t. 1., VI. t. 8.), az egyiknél bizonyos, hogy a halottal együtt a máglya tüzébe került, hiszen megégett. A 7., 8. és 9. sírban az edények egy része is másodlagos égés nyomát mutatja, esetenként egészen elformátlanodtak, felületük hólyagossá vált. A 2. sírban ezen kívül egy kovapengét is találtak, a 7. számú edényben pedig vörös földet figyelt meg az ásató (okker?). Érdemes még megemlíteni a 2. sírt borító nagy edényeket. A három edény közül az egyik nagyrészt ép volt, ez a temetés közben is összetörhetett, vagy összetörték; a másik kettőt azonban bizonyosan töredékek formájában helyezték a sírba, kifejezetten a sír leborításának céljával. Vörs-Papkert В A lelőhelyen a kis-balatoni leletmentő ásatások keretében 1984-1994. között a mészbetétes kerámia kultúrája hamvasztásos temetőjében 45 sírt tárt fel Honti Szilvia, Költő László és Németh Péter Gergely (5. 5. kép: Vörs-Papkert B. A lelőhely elhelyezkedése kép).

6 A sírok többsége a kultúra klasszikus időszakába tartozik, de néhányban olyan kerámia-anyag is volt, mely a korai időszak leletanyagával mutat rokonságot. Ezek a CXX\J a CXLIX. és a CLI. sírok, melyek a temető déli részén kerültek elő, fiatalabb sírokkal egy csoportban. CXXI. sír A sírgödör kerekhez közelítő ovális, alja egyenes (átm.: 66x76 cm, alja 115 cm-en). Az aljára szórt kevés kalcinált csontra kisebb edényeket borítottak, s ezeket négy