Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között (1919-1939).
448 VARGA ÉVA sárlás és az eladósodás is okozta. 8 A nagybirtok túlsúlyát a földreformakciók sem változtatták meg lényegesen. 9 A korszakban a dunántúli nagybirtokos vármegyék rangsorában Somogy a második helyen (43 %) Fejér megyét követte (48 %). A közép- és a nagybirtok területéből 141.724 k. hold tizenhat hitbizomány kezén volt. A hitbizomány aránya Somogyban a legnagyobb az egész országban. 10 Nem csoda hát, hogy a megye az agrárius koncepciók fő bázisa. A hatalmi restaurációt nemcsak a kormánybiztosok és az alájuk rendelt törvényhatósági vezetők segítették elő, hanem mindazok a gazdasági szervezetek és egyesületek is, melyeknek vezérkarában zömmel ugyancsak a nagybirtokosok foglaltak helyet, [gy jelentős szerepet játszott a már 1919 augusztus 13-án ülésező Somogymegyei Gazdasági Egyesület és a benne helyet foglaló gr. Somssich László, a későbbi OMGEelnök is. Tökéletes volt az összefonódás a nagybirtokos-kormánybiztosi rendszer, a megyei törvényhatóságok, a Gazdasági Egyesület, a különböző érdekvédelmi testületek, a politikai és társadalmi szervek vezérkara között. 11 Míg a nagybirtokos kormánybiztosok nemzetgyűlési képviselői mandátumok elnyerésére pályáztak, 12 a megyei közéletben nagy aktivitással a középbirtokosok szerepeltek. A legtöbb helyi politikus, illetve vezető közigazgatási tisztviselő közülük került ki. így a megyei kormánybiztos, a már említett Svastics Nándor, illetve a későbbi megyei alispán Stephaich Pál (volt kaposvári főszolgabíró) is soraikból lépett elő. Stephaich apósa, Kladnigg Alajos cukorgyár-igazgató, maga is közel 500 hold birtokosa. 1920 augusztusától a kisasszondi földbirtokos, Sárközy György a főispán. Az alispáni hivatalt pedig a szintén földbirtokos családból származó és már említett Tallián Andor tölti be. A keresztény-nemzeti alapon egymás után születő pártszervezetek, társadalmi egyesületek és gazdasági szervezetek sokasága a politikai érvényesülésre várók hadát tömörítette. A megye társadalmi, gazdasági, politikai életét ebben az időben megannyi érdekvédelmi szervezet és csoport hemzsegese jellemzi. A meglevő gazdasági és társadalmi egyesületek újjászerveződtek, nyüzsgő aktivitással telítődtek, vezetőik lázas tevékenységgel zajongtak a közélet fórumain. A régi keretek mellé új szervezetek létrehozásán fáradoztak főváros- és vidékszerte egyaránt. Pártok sokasága alakult Somogyban is. A legtekintélyesebb tömörülést még mindig a kisgazdák képviselték Nagyatádi Szabó István vezetésével. Hangzatos jelszavaktól, propaganda-rendezvényektől zengett a város. Az 1919 október 25-i MOVE estélyen pl. Perczel Tamás százados, az egyesület főtitkára Árpád vezérnek öltözve, élő paripájának nyergéből szavalta el dr. Thury Zsigmond lapszerkesztő alkalmi prológját a városi színház színpadán. 13 A somogyi népesség többsége a mezőgazdaságból élt. Az 1920-ban kimutatott arány (72,6 %) 1930-ra 69,7 %-ra, majd 1940-ben 68,4 %-ra csökkent. Az utóbbi azonban már egy huszonötezres csökkenést jelentett, lényegében viszont nem módosította a megye társadalmi struktúráját. A megye közismerten elmaradott gazdasági szerkezetében az ipari népesség ugyan a második helyet foglalta el, ám e csoport részesedése még a legkedvezőbb esetben is éppenhogy 15 % fölé emelkedett. Mindez igen nagyfokú alárendeltséget, aránytalanságot mutat. Ráadásul a meglevő iparszerkezet is igen fejletlen volt. Működött ugyan néhány tőkeerős nagyipari vállalat is - jobbára részvénytársasági formában (és a megye területén kívül eső központtal) mint pl.: a nagyatádi MEZ Vater és Fiai Selyemfonalgyár, vagy a MIR kaposvári cukorgyára 300 főt foglalkoztatva -, de az iparos keresők nagy része a kisiparhoz tartozott. Amikor a háborús konjunktúra következtében országosan fellendült az ipari termelés, Somogyban tovább csökkent az iparban foglalkoztatottak száma. Az ipari foglalkoztatottság szűkülésével egy időben valamelyest fellendült a kereskedelem. A nagy keresI Foglalkozási kategória 1920 Részesedés 1930 Részesedés 1940 Részesedés Őstermelők (mezőgazdaság, erdészet stb.) 267208 72,6 % 268780 69,7 % 243621 68,4 % Bányászat, kohászat 11 45 1750 0,5 % Ipar 50192 13,6 % 58157 15,1 % 46771 13,1 % Kereskedelem 8132 2,2 % 10391 2,7 % 12634 3,6 % Szolgáltatás 4373 1,2 % Közlekedés 10814 2,9 % 9344 2,4 % 8778 2,6 % Közszolgálat 9827 2,7 % 11358 2,9 % 16622 4,4 % Véderő 3907 1,1 % 2766 0,7 % Napszámos 2474 0,6 % 3177 0,9 % 2238 0,6 % Nyugdíjas és tőkepénzes 6255 1,7 % 11157 2,9 % 10034 2,9 % Házicseléd 5691 1,5 % 5858 1,5 % 4222 1,2 % Egyéb és ismeretlen 3975 1,1 % 4602 1,2 % 5417 1,5 % A népesség összesen 368486 100 % 385635 100 % 356460 100 % (A Statisztikai Zsebkönyv 1947. és Az 1940-es népszámlálás adatai с kiadványok alapján. Somogy népességének (keresők és eltartottak) foglalkozás szerinti megoszlása (1920-1940) u
