Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Horváth János: Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye
442 HORVÁTH JÁNOS mében minden muzeális tárgyat leltárba vehetés végett feltárjon, másrészt arra nézve megnyugtattam, hogy a nyilván őt illető tárgyak neki okvetlenül meg fognak hagyatni. Hogy az egyes tárgyaknak a jövőre minden esetre nyoma legyen, úgy intézkedtem, hogy a leltározó múzeum egyesületi tagok által muzeális tárgynak minősített és még fel nem vett tárgyak, pótlólag mind följegyzendők legyenek, és pedig két jegyzékbe, amelyek egyikébe azok veendők fel, amelyek, mint kétségtelenek, már most a vármegye tulajdonába engedtetnek át, a másikba pedig azok, amelyekre Szabó Katalin mint saját tulajdonra igényt tart, illetve ez okból hova tartozandóságuk szempontjából kétség merül föl. Ezzel sikerült elérnem egyrészt azt, hogy Szabó Katalin teljesen megnyugodva, őszintén feltárja a lakásban található tárgyakat, másrészt biztosítottam a vármegye részére annak lehetőségét, hogy a leltár szerint hiányzó tárgyakért magát annak idején annak kártalaníttathatása, másrészt az összes tárgyak napfényre kerülve, módját ejtheti akár a bizottság útján, akár polgári per útján megállapíttatni azt, vajon a még vitássá vált tárgyak közül, melyek fogják az úgynevezett Rippl-Rónai Múzeum tárgyaiként a vármegyét illetni. Az egyes tárgyak hiányainak okára nézve a család nevében szintén megjelent Rónai Lajos kir. pü. ig. т. г. számvevőségi főnök úr kijelentette, hogy sem Szabó Katalin, sem a Rippl-Rónai család nem vállalhatott és vállalhat a tárgyakért garanciát, mert sem az örökhagyó nem hagyott egy befejezett és lezárt leltárt, sem a hagyatékot fölvevő városi közeg nem vett föl pontos leltárt, hanem az összhagyatékot csak in komplexum a leltár szerint egyszerűen mint meglévőt elfogadta, már pedig tudomással bírnak arról, hogy az örökhagyó még a leltárnak jóval 1-2 évvel halála előtt történt felfektetése óta sok tárgyat és képet még csereberélt, és ez lehet oka a mai hiánynak is. Végül jelentem, hogy ezek megállapítása után elhatároztatott, hogy a leltárnak a fent említett módon leendő kiegészítését Langer Aurél és Darnay Kajetán m. e. tag urak a vármegye alispánja által rendelkezésre bocsájtott Kovács Dénes vmi. irodasegédtiszt közreműködése mellett folyó hó 26-án a helyszínen eszközölni fogják. E célra a helyiség fűtésére egy-egy napra szóló fűtőanyag biztosítása iránt is intézkedtem. Ezzel maradtam tisztelettel: Dr. Kiss Emil vmi. tb. főjegyző" A Megyei Levéltárban több példányban is megtalálható a hivatalos leltár. Összevetve a hagyatéki szerződéshez kapcsolódó jegyzékkel, a következők állapíthatók meg: A leltározók kezében volt a végrendeleti lista, annak alapján vették sorra a meglévő műveket. Amit nem találtak, azt kihúzták. 197 tételt húztak ki piros ceruzával. Némi többlet is volt, mindössze 5 db. Ezeket a lista legvégén mint szobrokat 50-54 szám alatt sorolták be. Kitűnik, hogy a Rippl-Rónai József kézírásával felvett jegyzékből nincs kihúzva semmi. Lehetséges, hogy ez készült az 1921. június 27-én elrendelt leltározáskor. A leltározók ez utóbbi listát hozzátették a végrendeletihez és a sorrendet és a csoportosítást megtartva, immár a kihúzott művek nélkül lemásoltatták szép kézírással, továbbá stencilezett módón sokszorosítva ragasztották össze a lapokat. 1047 db művet tartalmaz az így készített füzet 22 . Ebben nem szerepelnek sem bútorok, sem a sokszor említett népművészeti tárgyak. Gönczi Ferenc az 1935-ben megjelentetett "A Somogymegyei Múzeum Egyesület 25 éves története" című könyvében 23 azt írja, hogy "A Rippl-Rónai-féle gyűjtemény 976 eredeti képből (festmény, mindenféle rajz), 56 szoborból, 13 domborműből, 7 darab fegyverből, 90 darab faragott botból, 10 darab hímzésből, 58 darab éremből, 10 darab okmányból és 133 darab különböző tárgyból, összesen 1355 darabból állt. E tárgyakból 1921-ben Gönczi Ferenc alelnök és dr. Langer Aurél titkár mindössze csak 300 db-ot vett át a vonatkozó leltár alapján külön jegyzék készítésével s a gyűjtemény tárgyainak megszámozásával. Az átvett képek s műtárgyak egy részét - miután eddigi helyükön rendes elhelyezésük nem volt - a Múzeum Egyesület vezetősége szintén a MÁV internátusban helyezett el."... "...A gyűjteményt 1924. évben a vármegye 76000 koronával tűzkár ellen is biztosította." A tárolási hely hiányában át nem vett műtárgyak továbbra is a Rózsa u. 9. sz. házban maradtak. Szabó Katica díjazása később módosult. A pénz devalválódása következtében havi 1 millió koronára emelte a vármegye, majd havi 50 P és évi 6 köbméter tűzifát kapott s ezt legutóbb 40 pengőre szállította le." Csak 1930-ban hozták el tőle a Rózsa utcából a többi, Szabó Katalin őrzése alatti gyűjteményi anyagot. A Szabó Katalinnál végleg meghagyott műtárgyak a jegyzék 369. és 449. tételei. Más egyéb darabokat illetően csak következtető sejtéseink vannak egy még a Rónai Ödön által nyomtatott röplapon olvasható szöveg alapján. A 16x23 cm-es narancssárga lap egyik oldalán: "Rónai (Rippl) Ödön Magán Múzeuma a Szépművészetek Ipar és Népies művészet köréből, Kaposvár, Fő utca 54. szám." A túlsó oldalán ez áll: "Festmények 479, üvegfestmények 5, régi festmények 32, rézkarcok 17, szobrok 17, perzsaszőnyegek 10, gobelin képek 3, gyöngykivarrású képek 3, népies művészet 11, régi iparművészeti bútorok 28, buli építészet 3, régi órák 4." A szőnyegeket, bútorokat, órákat megtartotta, s később eladogatta Szabó Katalin. Gönczi Ferenc a múzeumi leltárba vételt 1931-32 között példás renddel elvégeztette. A művek adatain túl mind a leltárkönyvbe, mind a mutató kartonokra színes ceruzával lemásolta a műtárgyakat az egyértelmű beazonosítás céljából 24 . Ezzel a szemléltetéssel nagy szolgálatot tett a későbbi kutatások számára. Miután ő egyedül nem győzte a rajzocskák ezreinek elkészítését, erre a célra alkalmazta Kovács Jenő József festőművészt.