Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Honti Szilvia - Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakának leletei Somogy megyében

A mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakának leletei Somogy megyében HONTI SZILVIA - KISS VIKTÓRIA Tanulmányunkban az utóbbi években a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményébe került középső bronzkori síregyütteseket mutatunk be. Jutáról hat, Vörsről három sír anyagát közöljük, melyek a mészbe­tétes kerámia kultúrája észak-dunántúli csoportjának korai szakaszát képviselik. 1. kép: Juta-Szarvasmarhatelep. A lelőhely elhelyezkedése. ф A sírok előkerülésének helye (flfl) Draveczky B.-Gazdapusztai Gy. 1966-67. évi ásatása Juta-Szarvasmarhatelep 1987. június 15-én bejelentés érkezett a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba, hogy az épülő istálló pillérei­nek alapozásakor régészeti leletek kerültek elő 1 . A le­letmentést Németh Péter Gergely vezette, melynek so­rán 6 bronzkori sírt és két gödröt tárt fel. 2 A leletmentés idején a félig nyitott istálló hátsó fala már állt, az árkot is kiásták addigra. A területen végzett többszöri dóze­rolás és bolygatás miatt az objektumok - a 2. sír kivé­telével - erősen sérültek; részben a pilléreknek kiásott gödrökben kerültek elő (1-2. sír), részben az istálló mellett húzódó út alatt, dózerolás közben (6-9. sír). A 4-5. objektum a kisapostagi kultúra telepéhez tartozó bolygatott, de gazdag leletanyagot tartalmazó gödör, a 3. objektum újkori beásás, benne néhány kisapostagi edénytöredék 3 (1-2. kép). A következőkben a sírokat tárgyaljuk, melyek a belőlük előkerült edények alapján a mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakába sorolhatók. 4 1. sír Az építkezés közben került elő, két edényt a kőműve­sek szolgáltattak be. A sír helyének hitelesítésekor to­vábbi összeállítható edényeket és töredékeket talált az ásató. - Tölcséres nyakú, szürkésbarna, egyfülű mély tál vagy tálfa­zék. Nyakán széles mészbetétsávok illetve ebből kiinduló füg­gő háromszögek, a nyak hajlatában és a vállon további széles mészbetétes sávok és zeg-zug minta. Az edény fülén és alat­ta is mészbetétes dísz van. M.: 12,5, Pá.:16 cm (I. t. 3.). - Tölcséres nyakú, hordó alakú testű, szürkésbarna fazék két fogóbütyökkel. Az edény peremén és vállán széles mészbeté­tes sávok, ez alatt zeg-zug minta és függőleges vonalkötegminta látható. M.: 17,2, Pá.: 18,4 cm (I. t. 7.). - Egyenesen elvágott peremű, hordó alakú, szürkésbarna fa­zék két bütyökfogóval. Vékony zeg-zug minta szakaszok alatt vízszintes, széles mészbetétsáv, és ez alól kiinduló függőle­ges, széles mészbetétsáv díszíti. M.: 12,4, Pá.: 11,4 cm (I. t. 4.). - Egyenesen elvágott peremű, hordó alakú, barna fazék töre­dékei két bütyökfogóval. Széles, vízszintesen elhelyezkedő és ez alól függőlegesen lenyúló, fogazott szélű mészbetétsávok és zeg-zug minta díszíti. Pá.: kb. 11,2 cm (I. t. 5.). - Tölcséres nyakú, gömbös testű, vörösesbarna fazék. A nyakhajlatban széles mészbetétsáv, ez alatt és felett széles zeg-zug minta szakaszok. Az edény alsó részén függőleges vonalkötegminta látható. M.: 11,5, Pá.: 14 cm (I. t. 6.). - Egyenesen elvágott peremű, kettős csonkakúp-alakú, sötét­barna csupor (függesztőedény?), két bütyökfüllel. Oldalán szé­2. kép: Juta-Szarvasmarhatelep, a sírok elhelyezkedése vázlatosan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom