Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Frankovics Györyg: Dema-Istenek Vilék, Kígyók) Magyarországi Dráva menti Horvátokról, és kapcsolataik

Dema-istenek (vilék, kígyók) a magyarországi Dráva menti horvátoktól, és kapcsolataik FRANKOVICS GYÖRGY A tudományos élet mindezidáig nem számolt be a magyarok, a horvátok és a szerbek dema-isteneiről. A délszláv népek pogány kori istensége a dema isten vile (tündér) és a kígyó alakjában körvonalazódik, főként a hazai Dráva menti horvát mondákban, mítoszokban. A kettős hitélet valós gyakorlatát a vilével és a kígyóval kapcsolatban a magyarországi Dráva menti faivak horvátjai - Baranyában: Felsőszentmárton, Drávasztára, Drávakeresztúr, Révfalu, míg Somogyban: Lakócsa, Potony, Tótújfalu, Szentborbás - a mai napig megőrizték. A dema isten vile elválaszthatatlan a földműveléstől, állattartástól A demák a gumós növényekkel, a gyümölcstermő fákkal, a nagyállattartással, az ekés földművelés elterjedésével, valamint a szőlővel és a borral állnak kapcsolatban, egyúttal azonosulnak a terméssel. Életerejük megsokszorozódása céljából az agrár-ciklus elején, illetve végén, a vetés és az aratás befejeztével megölik őket: széttépik, feldarabolják vagy megcsonkítják őket. A gumós sárga- és lila színű nőszirom STRAUBE, BRELICH, UJVÁRY és DARÁNYI a dema-istenek mítoszát a földmüvelés legkorábbi fázisára, a gumós növények termesztésének periódusára teszik. Gumós növénynek tekinthető a vilék virágja: a nőszirom, a Dráva menti horvátoknál aleluja névvel, a battonyai szerbeknél peruna elnevezéssel, amely a tündérekhez kapcsolódik gyógyításaik során. A horvát mondákban, amikor a tündér kanász férje kalapja mellé sárga nőszirmot tűz, tündérfelesége elhagyja, ő ugyanis e tettéve! megsértette a tabut: a tündért nem szabad nevén nevezni, sem jelenlétében sárga nőszirmot viselni. A sárga szín szimbolikus értelemben utal az ember és az isten közötti kapcsolatokra. FILIPOVIĈ, PETROVIĈ és KULIŜIĈ kutatásaikban kimutatták, hogy a perunika (nőszirom, Iris germanica) a szláv villámisten, Perun virága. A Dráva menti horvátok, a Balaton környéki horvátok, a hercegszántói sokácok (horvátok), és a baranyai bosnyákok (horvátok) a nőszirmot alelujának nevezik. Az elnevezés gyakran a pünkösdi énekek refrénjeként fordul elő. Minden kétséget kizáróan a horvátok az elnevezést a héber alleluja (dicsérjétek az urat), illetve a keresztény halleluja elnevezésből kölcsönözték. A nőszirom a szerbeknél és a horvátoknál úgy is tekinthető mint a meghaló és a feltámadó Perun virága, akit főistenként tiszteltek és dicsértek. ' Másrészt, a nőszirom kékes-lila színe vörös színnel kiegészülve, illetve a sárga okkerral az ég és a föld közötti küzdelem hierogrammát szimbolizálja, a francia Szimbólum szótár értelmezéseként. Mint tapasztalni fogjuk az égi tündérek és a földi emberek közötti küzdelem is bemutatásra kerül ismertetőnkben. A nőszirom közismerten lehet lila és sárga színű is. A sárga nőszirmot kalapja mellé tűző földi férfi (pásztor) és a tündér (égi isten) egyúttal az ég és a föld kapcsolatát jelképezi. A középkorban Krisztus kínszenvedésének kifejezésére lila színt használtak a templomokban. Nyomban felvetődik a kérdés, vajon a tündérek a szláv és a balti népek villámszóró Perunjához, Perkunaszához hasonlóan a lila nősziromhoz kapcsolhatóke, illetve, halálukat kínszenvedés előzi-e meg? Az ősszülők Ádám és Éva gyermekei A hazai Dráva menti horvátok és a baranyai sokácok (versendi és mohácsi), valamint a szlavóniai, hercegovinál és a montenegrói Kuĉiban élők mondáiban a vilék az ősszülők gyermekei, tehát voltaképpen első emberek, amiről bőséges mondai anyag szól. Ádámnak és Évának tizenkettő gyermeke volt, és kérdezte az Isten: - Ádám, hány gyermeked van? Ádám gyorsan elmegy, megfon egy nagy vesszőkosarat és hat gyermekét beleteszi, hogy az Isten ne láthassa gyermekeit. - Nos, Ádám, hol vannak a gyermekeid? - íme, Istenem, itt vannak! - hatot megmutat. - No, az a többi gyermek legyen láthatatlan - mondja az Úristen. A kosár erre felemelkedett a levegőbe és eltűnt. Amikor a benne ülök leestek, beverték az orrukat, ezért tudnak ők a fellegekben járni, ezt az Isten adta nekik. " (Drávasztárai gyűjtés) A mohácsi mondában Ádám gyermekeit az Úristen elől a teknő alá, illetve a kemencébe rejti, mire belőlük lesznek a világon túliak, tehát a túlvilágon élő tündér nép (viloviti narod). Egy másik baranyai, versendi mondában Évának és Ádámnak tizennégy gyermeke közül hét nem volt megkeresztelkedve, akiket szüleik kereszttelenekként elviszik az erdőbe, s belőlük lesznek a vadállatok (gyermekfejű, kígyótestű, disznótestü) látha-