Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Marián M. 1998: A Zselic kétéltű és hüllő faunájáról (Amphibia, Reptilia)
296 MARIÁN MIKLÓS elvadult halastó (Zselickisfalud): 1985.05.26. - Mátyás király-kút, Denna-erdő (Bárdudvarnok) sekély vízfolyás: 1983.09.05. - útmenti pocsolyában és kocsinyom vizében: 1984.05.11.- időszakos vízállásban: 1985.05. 24. - Vörösdomb, Enyezdi-oldal (Zselic-kisfalud): útmenti pocsolya: 1986.05.15. 6. kép: Sárgahasú unka /Bombina veriegata/. /Fotó: Tóth Sándor/ Photo 6.: Yellow bellied toad. /Photo: S. Tóth/ A sárgahasú unka közép-európai faunaelem, melynek a vöröshasú unkával közös őse Ázsiából terjedt át Európára. Magyarországon hegy- és dombvidéki állat, de kivételesen a síkságon is előfordul. Hazai elterjedési területe nagyjából egybeesik azokkal a tájakkal, ahol az évi csapadékmennyiség 700 mm fölött van (Szabó 1959). A Zselic herpetofaunájának jellegzetes állata. Főleg sekély mélységű vizekben, pocsolyákban, erdei vizes keréknyomban, sőt vaddisznó dagonyák rendkívül zavaros vizében is találtam. Jellemző e fajra, hogy nem nagyon érzékeny a víz tisztaságára és a vízfelület nagyságára. Mindössze 150 cm x 100 cm kiterjedésű pocsolyában is rábukkantam számos kifejlett példányára és sok lárvájára. (Katlan-völgy, 1985.05.26.) Párosodását május közepén figyeltem meg 10 C° víz- és 9 C° léghőmérséklet mellett (vizes kátyú, Denna-erdő, 1984.05.11.). A természetvédelem feladata e nem túl nagy népességű békafaj élőhelyeinek megőrzése. xxx Az azonos elterjedésű területen élő vöröshasú unkák és sárgahasú unkák elég gyakran termékeny korcsokat hoznak létre. (Ezek meghatározása néha jelentős nehézséget okoz.) A hibridizáció okát feltehetően a közös unka ősben, ill. a Föld éghajlati viszonyainak változásában kereshetjük (Marián 1988). Az unka hibridek vizsgálatával Sipos Imre is foglakozott (Sipos 1986). 5._Pelobates fuscus LAURENTI - Barna ásóbéka Lelőhelyei: Boldogasszonyfa, árok: 1954.06.23. Szentlászlói-halastó mellett, agyaggödörben hibernáló egyedek: 1954.10.05. A barna ásóbéka eurázsiai származású közép-európai állat. A síkvidéken elterjedt faj, de - amint a zselici példa mutatja- a dombvidéken is előfordul, sőt a Bakonyhegységben is megtaláltam. Elsősorban a homokos, löszös laza talajokat kedveli, de a kultúrterületek agyagos földjein is megtalálható. Éjszakai életet él. Nappal földbe ásva magát, elrejtőzik. Ezért nehéz jelenlétét fölfedezni. Bizonyára a Zselicben is jóval több helyen él, mint amennyiről ki tudtam mutatni. Kultúra követő faj, így az emberi településeken, vagy azok közvetlen közelében is előfordul. A gyomirtószerek, a szaporodásához feltétlenül szükséges kis vizek lecsapolása veszélyeztetik fennmaradását. A természetvédelemnek e téren van tennivalója. 6._Bufo bufo LINNAEUS - Barna varangy Testhossz: 652-800 mm. 7. kép: Barna varangy /Bufo bufo/ védekező állásban /Fotó. Puskás Lajos/ Photo 7.: Brown toad in a defensive position /Photo. L. Puskás/ Lelőhelyei: Denna-erdő, Lipótfa (Bárdudvarnok) erdőben: 1985.05.24. - Kis-állás, Denna-erdő (Bárdudvarnok): 1985.05.25. - Lipótfa falu betonútján (Bárdudvarnok): 1985.05.24. -Töltésen eltaposva: 1986.05.15. - Márcadópusztai elvadult halastó (Zselickisfalud): gáton: 1985.05.26. - Mátyás király-kút, Denna-erdő: 1984.05.11. — Ropoly-erdő (Bőszénfa), erdei úton elgázolva: 1985.10.18. - Szentbalázsi-halastó mellett, agyaggödörben hibernáló egyedek: 1954.10.05. Vörösdomb (Zselickisfalud) eredi úton agyonverve: 1987.06.17. - Tokaji-erdő (Kaposvár): Tokaji-halastó mellett: 1956.04.15. - Zaranyi-erdő, Kis-patak (Kaposvár): 1956.04.10. - Zsippói-halastó (Bárdudvarnok): a tó mellett eltaposva 1987.05.11. - 1987.05.14.
