Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Marián M. 1998: A Zselic kétéltű és hüllő faunájáról (Amphibia, Reptilia)

A ZSELIC KÉTÉLTŰ ÉS HÜLLŐ FAUNÁJÁRÓL 293 1. YM23A1 Alija-patak (Cserénfa) 10. YM 13 A2 Kaposzerdahelyi-halastó 17. YM 13 A3 Ropoly-erdő, Töröcske 2. YM 21 A2 Almás-patak (Kaposszerdahely) (Kaposvár) (Szentlászló) 11. YM02C4 Kis-állás-patak, Denna-erdő 18. YM 12 B3 Ropolypuszta (Bőszénfa) 3. YM 02 D3 Bergyóka-oldal (Bárdudvarnok) 19. YM 23 A3 Surján-patak (Cserénfa) (SziTvásszentmárton) 12. YM22D2 Kis-árok (Hajmás) 20. YM 11 C4 Szentlászlói-halastó 4. YM 11 D4 Boldogasszonyfa 13. YM02D2 Kuckó-sarok, Lipótfa (Szentlászló) 5. YM 22 A3 Bőszénfa (Bárdudvarnok) 21. YM 13 B1 Tókaji-erdő (Kaposvár) 6. YM 02 D1 Feneketlen-kút, Denna-erdő 14. YM 12 A1 Márcadópusztai-halastó 22. YM 12 A4 Vörös-domb (Zselickisfalud) (Bárdudvarnok) (Zselickisfalud) 23. YM 14 C1 Zaranyi-erdő (Kaposvár) 7. YM 22 B4 Hajmás 15. YM 02 D3 Mátyás király-kút, Denna24. YM 03 C1 Zsippói-halastó 8. YM 12 A2 Katlan-völgy (Zselickisfalud) erdő (Bárdudvarnok) (Bárdudvarnok) 9. YM 22 B2 Kaposgyarmat 16. YM 13 D3 Nádasdi-erdő(Kaposvár) Az élőhelyek //. Időszakos vízi -élőhelyek A fajok biológiájának és elterjedési viszonyaik jobb áttekinthetősége érdekében bemutatom a főbb, jellegzetes biotópokat. Vizüket az év egyik szakaszában - rendszerint a nyár második felében- elveszítik. Az esőzések, téli hóolvadások idején visszanyerik. /. Állandóvizű élőhelyek. Vizüket egész éven át megőrzik. Forrásmedencék Természetes, vagy kiépített, rendszerint tiszta vizű mélyedések. Vízi-növény nem él bennük. - Vörös- és sárgahasú unkák átmeneti tartózkodási helye. A fenékiszapban békák telelnek át. Patakok Felső szakaszukon keskeny medrüek, vizük gyorsan folyik, vízi-növény alig van bennük. Itt kétéltűek nem élnek. Partjuk buja, lágyszárú növényzetében előfordul a fürge gyík és a törékenygyík. Alsó folyásukon lassan folynak, kanyarognak, kiöntéseikben gyakran zsombékos állományokat találunk. Vizük partizónáját sűrűn benövik a vízi-növények. - Gőte és unka fajok, kecske- és tavi-békák élnek itt. Néhány békafaj petéző helye. Az emberi településeken a patakok medrét szabályozzák, vizüket szennyezik. Egyes békafajok az ilyen helyekre is lerakják petéiket. A kialakuló békalárvák azután az élelemhiány vagy a vízszennyezés miatt elpusztulnak. Tavak Nádasokkal, gyékényesekkel, fűzbokrokkal szegélyezett, nagyobb kiterjedésű vizek. Felszínüket lebegőhínár társulások (Polygono-Potametum natantis, Lemno-Utricularietum, Nymphaeetum albo-luteae) fedik. - Gőték, unkák, vízi békák, mocsári teknős és vízisikló élőhelye. A varangyfajok szaporodó helye. Mocsarak A völgytalpakban lelassuló, kanyargó, mellékágakat alkotó patakok, erek, szétterülő vize kis mocsarak képződéséhez vezet. Medrükben vízinövények gyökereznek, sekély vizük felszínét békalencse-lebegő-hínár borítja. Ezekben a semmitől sem zavart biotópokban az unkák, a mocsári és tavi béka meg a mocsári teknős nagyobb létszámú fajpopulációi élnek. Tócsák Csekély lejtésű, széles völgyfenekek néha tocsogós rétté alakulnak az átfolyó patak többszöri kiöntései, vagy a felgyülemlett csapadékvíz következtében. Vízi és víz alá került szárazföldi növények uralják a 15-20 cm mélységű vizet. - Gőték, mocsári békák és erdei békák lakóhelye. Keréknyomok Az erdei földutakba mélyen bevágódott keréknyomok. Az arasznyi mélységű talajmélyedésekben hoszszabb ideig megmarad a tavaszi csapadékvíz. -Az unkák, erdei békák, mocsári békák peterakó helyei. A víz kiszáradása után a kikelt békalárvák elpusztulnak. Emberi létesítmények A falusi utcák árkai, kerti csatornái - gyakran poshadó - állóvizében sokszor párosodáshoz gyülekeznek a leveli békák és a zöld varangyok. ///. Száraz élőhelyek Vizet csak csapadékvíz útján kapnak. Erdők, mezőgazdasági területek, rétek, legelők Az erdőszélek szegélybiotópjai, az erdei rétek, az agrár művelésű területek mesgyéi, szegélybokrai - a maguk sokféle növénytársulásával - biztosítanak élőhelyet gyíkfajainknak, az erdei siklónak és rézsiklónak. Meredek, gyér növényzetű domboldalak Lágyszárú növényzettel, elszórt bokrokkal borított, nagyjából délies kitettségű meredek oldalakon előszeretettel telepednek meg gyíkfajaink. Emberi létesítmények • Elhagyott erdei házak, erdei kunyhók, romok gyíkfajaink és az erdei sikló lakóhelyei.