Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Farkas S. 1998: A Rinya-ártér Isopoda faunája I.Bakháza

A Rinya-ártér Isopoda faunája I. Bakháza FARKAS SÁNDOR FARKAS, S.: The Isopoda fauna of the Rinya region I. Bakháza (Hungary) Abstract: In 1996 the author studied the isopoda fauna of the Rinya region by pitfall trapping. The collected 2719 specimens belonged to 7 species. Three of them were especially abun­dant: Trachelipus nodulosus (C.L. Koch, 1838J, Porcellium collicola (Verhoeff, 1907) and Armadillidium vulgare (Latreille, 1804). The Isopoda assemblages of three different habitats were compaired too. The populations of the three dominant species were strongly female biased. Bevezetés A Magyarországon élő ászkarákok szisztematikus faunisztikai feltárása 1995-óta folyik. Ennek keretében a Dráva mentén, az Ormánságban és a Rinya árterén kijelölt mintavételi helyeken, az említett területeket lefe­dő valamennyi 10x10 km-es UTM egységben végzünk gyűjtéseket. A Rinya-ártér kutatására 1996-ban és 1997-ben került sor, melynek során talajcsapdázással 8 UTM négyzetben gyűjtöttünk. Az egyik gyűjtőhelyet Bakháza közelében jelöltük ki. A csapdákat három tel­jesen eltérő vegetáció-típusban (1. legelő; 2. kökénnyel benőtt domboldal; 3. akácos) helyeztük el. A kutatások több, szünfenobiológiai jellegű kérdés megválaszolását is célozták. A faunisztikai adatgyűjtésen túl megvizsgál­tuk, hogy az eltérő ökológiai jellemzőkkel rendelkező foltokban milyen fajösszetételű Isopoda együttesek él­nek és ezeken belül mi jellemzi a fajok mennyiségi vi­szonyait, továbbá jellemezhetőek-e a kiválasztott vege­táció-típusok valamely ászkafajjal. Ezek mellett a domi­náns fajok populációi szezonális változásainak, vala­mint a nemek arányának elemzésére is lehetőséget nyújtott a májustól novemberig folytatott rendszeres mintavétel. A kapott mintázatok mögött húzódó háttér­változók azonosítására és mérésére jelen kutatás kere­tei között nem nyílt lehetőség. Anyag és módszer Bakháza Somogy-megyében, azXM 80 kóddal jelölt UTM egységben, a Rinya-pataktól 400 m-re K-re he­lyezkedik el. A gyűjtések helyszínéül a falu és a patak között húzódó legelőt, az ártér síkjából néhány m-re ki­emelkedő, növényzettel borított homokdombokat és az ezek közötti felhagyott bányaterületet választottuk (1. ábra). Három csapdát a legelő egy száraz foltjában he­lyeztünk el, háromszög alakban, egymástól 10 m-es tá­volságra. További 3 csapdát a homokdombok Ny-i ol­dalában, az összefüggő kökénybozót és a dombok lá­bára felhúzódó, lágyszárú növényzet határán ástunk le, 1. ábra: A gyűjtési terület elhelyezkedése (1: 10.000) szintén 10 m-enként. A felhagyott homokbánya terüle­tén bodza-csalán aljnövényzetű akácos alakult ki. Az utolsó három csapda itt került elhelyezésre. Barber tí­pusú talajcsapdákat alkalmaztunk, melyek 2 db egy­másba csúsztatott 2 dl-es, műanyag tejfeles dobozból álltak. A felső doboz pereme egyvonalba esett a talaj felszínével. A csapda környékét nem tisztítottuk le, a növényzetet és az avart meghagytuk. A csapdák fölé 10 cm magasságban egy 20x20 cm-es műanyag fede­let helyeztünk, ami megakadályozta, hogy falevelek, gallyak, vagy csapadék hulljon a pohárba. Ölőfolyadék­ként etilén-glikolt alkalmaztunk, 60%-os hígításban. Ürítéskor a csapda tartalmát finom lyukú teaszűrőn bo­csátottuk át és a leszűrt anyagot légmentesen záró mű­anyag dobozokba öntöttük, majd 70%-os denaturált szesszel tartósítottuk. Az elhúzódó hűvös időjárás miatt (1996 áprilisában még havazott) a csapdák telepítésé­re májusban került sor. Az első ürítés június 7.-én tör­tént és ezt követően átlagosan 18 naponként gyűjtöttük be a csapdák anyagát, utoljára november 19.-én. így összesen 8 időpontban vettünk mintát. A csapdákba esett Isopodákat kiválogattuk, fiolákba helyeztük és 70%-os izopropil alkoholban tároltuk. A faji határozáson kívül az egyedek nemét is vizsgáltuk. Eredmények és értékelés A három élőhely Isopoda együtteseinek összeha­sonlítása A 9 csapda 1996 május 18 és október 24.-e között összesen 2719 ászkarákot gyűjtött, melyek 7 fajhoz tartoztak: Ligidium hypnorum (Cuvier, 1792), Megjegyzés: A kutatást támogatta: Az F 020065 számon nyilvántartott OTKA pályázat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom