Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Lájer K. 1998: Újabb adatok Belső-Somogy flórájának és vegetációjának ismeretéhez
238 LÁJER KONRÁD Irodalom Aszód L. (1936): Adatok a nyírségi homoki vegetáció ökológiájához és szociológiájához. Acta Geobot. Hung. 1: 75-107. Balátová-Tuláéková, E., Mucina, L, Ellmauer, T. & Wallnöfer, S.(1993): Phragmiti-Magnocaricetea. In: Mucina, L, Grabherr, G. & Ellmauer, T.: Pflanzengesellschaften Österreichs II. Borhidi A. (1958): Belső-Somogy növényföldrajzi tagolódása és homokpusztai vegetációja. MTA Biol. Csoport Közlem. 1: 343-378. Borhidi A. (1984): A Zselic erdei. Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sor. 4. Borhidi A. (1995): Social behaviour types, their naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants of the Hungarian Flora. Acta Bot. Hung. 39: 97-182. Borhidi A. (ed.) (1996): Critical revision of the Hungarian plant communnities. Pécs. Borhidi A. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities, I. The non-forest vegetation. In Borhidi (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities, 43-94. Borhidi, A. & Kevey, B. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities, II. The forest vegetation. In Borhidi (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities, 95-138. Borhidi A. & Járai-Komlódi M. (1959): Über die Vegetation des Naturschutzgebietes des Baláta-Sees. Acta Bot. Hung. 17: 287-319. Dierschke, H. (1994): Pflanzensoziologie. Grundlagen und Methoden. Eugen Ulmer, Stuttgart. Ellmauer, T. & Mucina, L. (1993): Molinio-Arrhenatheretea. In Mucina, L, Grabherr, G. & Ellmauer, T.: Pflanzengesellschaften Österreichs. Teil I. Anthropogene Vegetation. New York. Geisseibrecht-Tafemer, L & Wallnöfer, S.(1993): Alnetea glutinosae. In Mucina, L, Grabherr, G. & Ellmauer, T.: Pflanzengesellschaften Österreichs. Teil III. Wälder und Gebüsche. Grosse-Brauckmann, G. & Dierssen, K. (1973): Zur historischen und aktuellen Vegetation im Poggenpohlsmoor bei Dötling (Oldenburg). Mitt. Florist.-Soziol. Arb.-Gem., Todenmann N.F. 15/16: 109-145. Juhász, M.-Szerdahelyi, T.-Szollát, Gy.(1985): Újabb adatok a Barcsi Tájvédelmi Körzet flórájához. Dunántúli Dolgozatok. Természettudományi Sorozat (5): 35-50. Pécs. Koch, W. (1926): Die Vegetationseinheiten der Linthebene unter Berücksichtigung der Verhältnisse in der Nordostschweiz. Jb. St. Gallische Naturwiss. Ges. 61: 1-134. Kovács M. (1955): Die zönologischen und ökologischen Verhältnisse vom Cladietum marisci in der Gegend des Balaton Sees. Acta Bot. Hung. 2: 133-146. Lájer К. (1997a): Vázlatok a Carex hartmanii Cajander magyarországi elterjedéséről, cönológiai viszonyairól. Kitaibelia II.: 103-122. Lájer K. (1997): A Marcal-medence déli részének lápi és lápréti növénytársulásai. Kitaibelia II: 281-289. Marosi S. (1969): Adatok Belső-Somogy és a Balaton hidrogeográfiájához. Földrajzi Értesítő 18.: 419-456. Moesz G. (1907): Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez. Ann. Mus. Nat. Hung. 5: 324-397. Simon, T.(1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Soó R. (1930): A modern növényföldrajz problémái, irányai és irodalma. A növényszociológia Magyarországon. Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 3: 1-51. Soó R. (1938): Vízi, mocsári és réti növényszövetkezetek a Nyírségen. Bot. Közlem. 35: 249-273. Soó R. (1957): Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften I. Acta Bot. Hung. 3: 317373. Steffen, H. (1931): Vegetationskunde von Ostpreussen. Gustav Fischer Verlag, Jena. Zóiyomi, В. (1934): A Hanság növényszövetkezetei. Vasi Szemle 1: 146-174.
