Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei
126 MAGYAR KÁLMÁN risai és a környékből származó két deák, az iparosok: egy varga, egy szűcs, egy kerékgyártó, valamint két falubíró és más jobbágyok megverték a szenyéri Mihály nevű kovácsot. 74 Nagyon lényeges, hogy a mezővárosi rangot viselő Szenyér 1498-ban ura, Erdődi Bálint, Tamás egri püspök, királyi fő- és titkos kancellár unokaöccse révén, II. Ulászló királytól „a mezőváros javára, valamint népei és lakosai gyarapodására... engedélyt kapott..., hogy a mezővárosban a kereszt felmagasztalása (szept. 11.) és András ünnepén (nov. 30.), továbbá az azokat megelőző és következő napon szabad vásárt tarthassanak ugyanolyan előjogokkal, amilyeneket más szabad városok és mezővárosok élveznek, de az ilyenek sérelme nélkül. Egyszersmind minden kereskedőt, külföldit, utazót, akik Szenyér (Zener) mezővárosba kívánnak áruikkal jönni, biztosítja szabad közlekedésükről." Tulajdonképpen évi két országos vásárt 75 kapott Szenyér - Igáihoz hasonlóan -, ahol a XV. századtól ugyancsak évente kétszer tartottak országos vásárt. Nagyatádot ugyan nem említették a források oppidumként, de már Szenyér előtt negyedszázaddal megszerezték urai ezt a mezővárosi rangot adó országos vásártartási privilégiumot. Nagyon lényeges példák vannak még Nagyatád birtokközpont hasonló mezővárosi szerepére. Ilyen például a Nagyatád közelében például Segesden is birtokos és tisztségviselő, Tapsonyi család tapsonyi birtokközpontjának esete. A Szenyérrel Ny-ról közvetlenül szomszédos Tapsony-t, a Tapsonyi Anthimiek családi, névadó központját 1455 előtt ugyancsak mezővárosként említik. 76 1449-ben még a várkastély ún. helye, majd 1455-ben a várkastély (vár?) is szerepel. 1459-ben szerzi meg a család Mátyás királytól azt a jogot, hogy „bárhol fából vagy kőből bástyákkal, falakkal, árkokkal és más szükséges építményekkel ... várkastélyt vagy erősséget építsenek", amely jognak Tapsonyban is érvényt szereztek. Ugyanakkor a szomszédos Szenyér-ben is állt curiájuk már 1445-ben. Mint ahogy egy másik birtokos-társuknak 1475-ben Tapsony-ban szerepelt egy kúriája. 77 Ezek szerint bár a források nem említik Atádon, a Batthyányak központjában ugyancsak állhatott udvarház vagy kúria. 1483-ban egy atádi vendégfogadóról (hospitio) viszont tudunk. 78 Fényűző várkastélyként ezért épülhetett fel - a XV. század második felében Ötvösben a Batthyányak vadászkastélya. De az ő tulajdonukban lehetett az ún. Szabási-Rinya-menti vár is. Ezeket az erődített, kastélyszerű építményeket a XVI. század elején és első felében a Báthoriak, a Pekryekés Török Bálint-ék szerezték meg és 1548-ig a kezükben is tartották. 79 Vagyis ezeknek az adatoknak a révén tudjuk valószínűsíteni, hogy Atád - a XV. század második felében - földesurai révén ért el a mezővárosi fejlődés jelentősebb állomására. Az elért fejlődés alapján a jelentős kereskedelmi út, révhely, a fejlett, plébániaegyházzal rendelkező népes települései, úgy mint Kis- és Nagy-Atád biztosították. A közeli déli nemzetközi (tranzit) útvonal állomáshelyéről, Csurgóról még azt is tudjuk, hogy 1449-ben vasárnap tartotta vásárát, míg a megyei vásárok hétfőn voltak. Nagyatád esetében - a kevés forrásadat ellenére is több lényeges dolgot kideríthettünk. Többek között azt is, hogy Marcali-Báthori, a Gordovai-Fáncsy, a Berzencei-Lórántfy, a szenterzsébeti Forster és familiárisaik nagyobb birtokai közé ékelődött Batthyányak birtokaik: a két Atád, Baráti, Ötvös, Szabás falvak révén - a XV. század második felében egy fejlődőképes, fontosabb mezővárosi települést, várral rendelkező birtokközpontot alakítottak ki (Nagy)Atádon. 4. Nagyatád és környéke Árpád- és középkori (XII-XV. század) régészeti emlékei 80 1. Várak és várkastélyok... Kutatásaink során az is kiderült, hogy a római és az Árpád-kori időszakban Nagyatád környékén fontosabb útvonalak léteztek, illetőleg azok leágazásai is használatban maradtak. így Segesd, Babócsa, Berzence, Gyékényes, sőt Nagyatád is ezeknek az utaknak volt egy-egy csomópontja. 81 (1., 6. ábra) Ezeknek az Árpád- és a középkori utaknak a használatát jelzik a különböző vám- és révhelyek említései. (Nagy)Atád már 1395-ben vámmal szerepelt. 1430-ban viszont az Atád és Henész közötti révet is említik. 1454ből ismerjük a Taranyi-Rinya mellett lévő Debred (Döbrög) vadum-ot, azaz révet. A tőle D-re lévő Babócsa ugyancsak vám- és révhely, csakúgy mint Barcs, ahol a mellette lévő Bölcső helységben 1389-ből egy drávai kikötőről is tudunk. 82 (1., 6. ábra) Ugyancsak fontos útja miatt említették 1406-ban Berzence vámját, valamint Kadarkut-ét 1383-ban. Hencsé-ét 1446-ban, majd Gyékényes, Zákány vámját és révét. 83 A X-XVI. században - a Rinya partján haladó Nagyatád-Babócsa útvonalat, valamint a Rinyán való átkelést stratégiai szempontból is biztosítani kellett. Milyen bizonyítékaink maradtak meg erre vonatkozóan? Elsősorban a már az Árpád-korban, de a későbbi középkorban itt meglévő várak rendszere. (7-8. ábra) Ha a Segesden megtalált jelentős Árpád-kori földvárat most nem is említjük, és csak a Nagyatád és Babócsa közötti útvonal szakaszát vizsgáljuk, akkor a Rinya mellett több, alig ismert földvár, illetőleg erődítés is található. A legelső éppen Nagyatádtól ÉK-re, a Szabási-Rinya kanyarulatában, egy jól védett helyen, a Nagyatádi-Rinyához is közel álló ún. Várdomb. 84 Valamint a Nagyatádtól D-re lévő, Háromfa határához tartozó várak: Háromfa-Várdomb-Avar-vár (Gradina) és Fehérvár. A távolabbi környékhez tartozik a Nagyatádtól É-ra 6 km-re, illetőleg 10 km-re lévő várak: Ötvöskónyi, illetőleg Segesd-vár. A Nováki Gyula által 1994-ben készített várfelmérés szerint 85 „Nagyatádtól K-re az országúton haladunk egyenesen 2 km-t majd az út DK-i irányú kanyarodásánál lévő haladunk É-i irányba. A teljesen egyenes úton, hol mezőn, hol erdőszélen
