Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE ÉS RÉGÉSZETI EMLÉKEI (Különös tekintettel a várak és a települések rendszerére) MAGYAR KÁLMÁN BEVEZETÉS A rómaiak által a Balaton D-i partja mentén kiépített, Aquincum felé futó főútvonal, valamint a belőle Dfelé, a megyét keresztül szelő útvonalak fontos célpontja is a Dráva vidéke volt.

1 Ideirányult - a Segesden is átfutó - Dalmáciába, Horvátországba vezető hadiút, amelyből - Nagyatádon keresztül - Babócsa felé haladt egy ÉD-i út.

2 (1. ábra) A 900 táján Pannóniában, így a Somogyban is megjelenő honfoglaló magyarság a rómaiak által kiépített útvonalak melletti telephelyeket szállták meg. Erre a legjobb bizonyíték Nagyatád vidékén a Segesd melletti Alsó- és Felső-Bogát település, ahol - a 921-ben említett - Bogát vezér egyik udvarhelye lehetett.

3 (2. ábra) Véleményünk szerint az általunk Somogy eddig ismert, első megszállójának tartható Bogát

4 a Zala és Veszprém vármegyékben birtokló - bizánci kereszténységű Bulcsúk köréhez sorolható. S ezek szerint igen valószínű, hogy Bulcsú somogyi uralmi területe - Zalához, Veszprémhez hasonlóan - a bizánci érdekszférába tartozhatott.

5 Miért fontos ez Nagyatád esetében? Az ún. segesdi főesperesi kerületben - Nagyatád Szent György patrociniuma mellett - Szabás, Kozma és Dámján egyháza viszont Homokszentgyörgy északnyugati szomszéda. Ugyancsak Szent György egyháza van Tótszentgyörgynek, valamint a Besenyeaszó melletti településnek és a környékén van Merenye, s távolabb Babócsa, a Szent Miklós titulusú egyházaival.

6 (3. ábra) Talán a Nagyatádon és a környékén lévő titulusok (Szent György, Szent Miklós, Kozma és Dámján) egy ilyen, akár az államalapítást megelőző bizánci térítés emlékei lennének? Nagyon fontos, hogy két helyen {Rinyabesenyő, Besenyőaszó) az idegen eredetű, a török nyelvű besenyők települése mellett vannak a bizánci patrociniumok. A szent istváni települést valószínűsíti Ny-ról a szomszéd falu (Rinya)Szentkirály ahova a források szerint a „szent király népei" települtek. S az így kialakított, a királyhoz tartozó délsomogyi uradalom - a patrociniumok alapján - Nagyatádon keresztül Segesd vonalában terült el.

7 Ha ezeket a fontos patrociniumokat továbbkutatjuk, akkor (Rinya)Szentkirályról É-ra megtaláljuk - a mai Szentmihálypuszta helyén álló falu - Szent Mihály titulusú egyházát is. De a Nagyatád-Pusztaszentegyházi dűlőben lévő elpusztult templomot is Szent Mihály titulusúnak tartják.

8 Ugyanakkor a segesdi főesperességi, királynéi várispánsági központ, Segesd egyik plébániatemplomát szintén a harcos szent, Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. A veszprémi püspökséghez tartozó segesdi Szent Mihály és Szűz Mária (Boldogságos Szűz) egyházak patrociniuma további fontos következtetésre ad alkalmat. Veszprémben a püspök (s egyben a királyné) egyházát is Szent Mihály tiszteletére, míg a székesegyház altemplomát ugyancsak a Boldogságos Szűz tiszteletére dedikálták. Ilyen összefüggésben szerepelnek - a X-XI. századtól - többnyire a fontosabb székhelyek vagy a birtokukban lévő települések (Szentmihálypuszta, NagyatádPusztaszentegyháza-Szent Mihály egyház) templomainak patrociniumaként.

9 Végső soron ennek a hatásnak

10 a továbbgyűrűződésével kell számolnunk Nagyatád és környékének Szent Mihály, Szent György és más bizánci titulusú egyházainak esetében is. S egyben tanúi lehetünk a királyi, királynéi központi birtokszervezetek, magánuradalmak kialakulásának, megszerveződésének. Hiszen Segesd és Nagyatád környéke - Somogyvárral

11 ellentétben - a király által megszervezett királyi magánuradalom része volt. Somogy megyében ugyanis a korai Árpád-korból ismert öt őshonos(?) nemzetségből négy (a Rád, Harc, Győr és a Tibold) német eredetű volt. Ezért kapták a Vencellin-Rádiak a dél-balatoni részt (Látrány-Rádpuszta környékét), a Harc nemzetség Orci környékét, míg a Győr nemzetség Kaposvár vidékét és a Tiboldok- Babócsa birtokközponttal - egy dél-somogyi uradalmat. Az utóbbihoz tartoztak a mai Nagyatád területén és környékén lévő lábodi uradalom falvai: Simon (Simonfalva) Tivadar(Kivadár) Szentmihály, Kohány, Pácodé

2 Ezek a kialakuló, új katonai települések, illetőleg a Koppány leverésében aktívan résztvevő német lovagok és azok fegyveresei - a legfontosabb kereskedelmi és hadiutak mellett lévő - birtokközpontok, révek és átkelőhelyek őrzését látták el elsősorban.

13 A létrehozott somogyi királyi várszerkezet (amelynek magva Somogyvár) az ispánt és fegyvereseit, a hozzá tartozó várjobbágyok, vártisztek és várnépek, valamint az ún. várföldek szorosan vett szervezetét