Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Purger J. J.:1996 A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet keleti határvidékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly, Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján Small mammal fauna of the Eastern, border part of Boronka Landscape Protection Area (County Somogy) as obtained by barn owl, Tyto alba (Scopoli, 1769) Pellett analysis
300 PURGER J. JENŐ 1 táblázat A gyöngybagoly köpetekből előkerült zsákmányállatok száma és köpetenkénti megoszlása Number of pellets collected in different localities and its prey content Helység és dátum Locality and date Köpet Pellet Zsákmány Prey Zsákmány/Köpet Prey/Pellet 153 2.04 73 2.60 560 2.85 89 3.56 210 3.33 142 2.49 56 3.29 65 2.50 1. Szőkepuszta (templom) 1994. 02. 16 2. Libickozma (marhaistálló) 1994. 02. 16 3. Libickozma (templom) 1994. 03. 27. 4. Pusztakovácsi (marhaistálló) 1994. 02. 16 5. Pusztakovácsi (gabonaszárító) 1994. 02. 16 6. Somogyfajsz (templom) 1994. 05. 02 7. Somogyfajsz (Kund kastély) 1994. 03. 27 8. Somogyfajsz (marhaistálló) 1994. 02. 16 75 28 196 25 63 57 17 26 Összesen/Total 487 1348 2.76 A mezei pocok mellett az erdei cickány (Sorex araneus), a keleti cickány (Crocidura suaveolens) a mezei cickány (Crocidura leucodon), a pirókegér {Apodemus agrárius) és a törpeegér (Micromys minutus) maradványai a begyűjtött köpetek számától függetlenül minden köpetlelőhelyről előkerültek. A gyöngybagoly köpetekből kimutatott 20 emlősfaj közül 10 a védett fajok listáján is szerepel. Ebből 6 faj a cickányok családjába tartozik, és a két vizicickányfaj (Neomys fodiens, N. anomalus) kivételével a többi 4 faj elég gyakorinak tekinthető. Ezenkívül a libickozmai templomtoronyban begyűjtött köpetekből előkerültek egy közönséges vakond (Talpa europaea) maradványai, mely életmódjánál fogva elég ritkán esik a baglyok zsákmányául. A bajuszos denevér (Myotis mystacinus) is ritka zsákmánynak számít, melynek csontmaradványai a szőkepusztai templomból származó köpetekből kerültek elő. Feltűnő, hogy a csalitjáró pocok, (Microutus agrestis) - igaz kis számban - de egy köpetlelőhely kivételével mindenhonnan kimutatható volt. A mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) is ritka zsákmánynak tekinthető, mindössze 7 példány maradványai kerültek elő három köpetlelőhelyről. Majer (1992) 1990. és 1991-ben végzett a Boronkamelléki TK-ban emlőstani vizsgálatokat melyek a denevérek kivételével kiterjedtek valamennyi védett fajra. A cickány és rágcsáló fajokat elsősorban erdei fülesbagoly és gyöngybagoly köpetekből mutatta ki. A Majer által kimutatott 17 kisemlősfaj egy kivételével, előkerült a TK keleti határvidékén begyűjtött gyöngybagoly köpetekből is. Egyedül a kései denevért (Eptesicus serotinus) nem sikerült kimutatnom, amit Majer (1992) a Kakpuszta melletti (szintén UTM XM95) fenyvesben gyűjtött erdei fülesbagoly köpetekből előkerült csontok alapján határozott meg. A köpetek gyűjtése során a somogyfajszi Kund kastély padlásán (1994. 03. 24.) két telelő szürke hosszúfülű-denevért (Plecotus austriacus) is megfigyeltem, és a faunisztikai szempontokat figyelembe véve e helyen fontosnak tartom megemlíteni. Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni a Somogy Természetvédelmi Szervezetnek a támogatását, valamint Bécsy Lászlónak a köpetek begyűjtésénél nyújtott segítséget.
