Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Purger J. J.:1996 A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet keleti határvidékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly, Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján Small mammal fauna of the Eastern, border part of Boronka Landscape Protection Area (County Somogy) as obtained by barn owl, Tyto alba (Scopoli, 1769) Pellett analysis

A BORONKA-MELLÉKI TÁJVÉDELMI KÖRZET KELETI HATÁRVIDÉKÉNEK (SOMOGY MEGYE) KISEMLŐS FAUNÁJA, GYÖNGYBAGOLY, TYTO ALBA (SCOPOLI, 1769) KÖPETEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN PURGER J. JENŐ Abstract In the eastern, border part of Boronka landscape protection area (XM95 according to 10x10 km UTM chart) 487 pellets of barn owl were collected. Analyze of pellets contents revealed remainders of 1348 vertebrate specimens. It is established that small mammals prevailed with 93.62% while participation of birds was 6.38%. Presence of 20 mammals species was noted. From this number, 7 species belongs to the insectivores (Insectivora), 1 to the bats (Chiroptera), and 12 to the rodents (Rodentia). Bevezetés A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításával 1991-ben 7833 hektár természeti értékekben gazdag terület kapott hivatalos jogszabályi védelmet (9/ 1991 (IV. 26) KTM rendelete). A Somogy Természetvédelmi Szervezet lehetőségeihez mérten igyekezett megvásárolni és megvédeni a Tájvédelmi Körzet környékén lévő természetvédelmi szempontokból értékesnek tűnő területeket, hogy a TK határai ne legyenek egyben az ott élő növény- és állatfajok elterjedési határai is. így próbált és próbál hozzájárulni a TK környékének, valamint a táj természetes arculatának megőrzéséhez. A Boronka-melléki TK emlősfaunájára vonatkozó első adatok 1992-ben jelentek meg (Majer 1992), de a természetvédelmi területek kezelése során sok esetben szükség és igény mutatkozik a védett területekkel határos területeken élő növény- és állatfajok ismeretére is. Célom az volt, hogy a TK keleti határvidékével szinte összeolvadó erdős, fás-legelős tájegység kisemlős faunájának felmérését elvégezzem, rámutatva a védett fajok jelenlétére, és a fajok közötti mennyiségi viszonyokra, amennyire ez lehetséges a gyöngybagoly (Tyto alba) köpetekből nyert információk alapján. Anyag és módszer A kisemlős fauna felméréshez a gyöngybagoly köpetek begyűjtésének és vizsgálatának a módszerét alkalmaztam. Hogy az eredmények a szélesebb körű faunatérképezéseknél is használhatók legyenek, a köpetek begyűjtését a 10x10 km-es UTM rendszerű hálótérkép XM95-ÖS négyzet területén végeztem. A köpeteket 1994. február 16-án, március 27-én és május 2-án gyűjtöttem be 8 lelőhelyről (1. táblázat). A libickozmai és somogyfajszi templomtoronyban, valamint a pusztakovácsi gabonaszárító pincehelyiségében még nedves, friss köpeteket is találtam, sőt mindhárom helyen a gyöngybaglyokat is láttam. Minden esetben a sötét mellű, Tyto alba guttata alfaj volt jelen. Mivel a köpetek túlnyomó részének a korát nem lehetett biztosan meghatározni, így csak az egész köpetek lettek begyűjtve, és feldolgozva. A köpetek szétbontása száraz technikával történt (Schmidt 1967, Mikuska et al. 1979). A kisemlősök meghatározását a koponya és az alsó álkapocs csonttani bélyegei alapján végeztem. (Schmidt 1967, Újhelyi 1989, Krystufek 1991). A Sylvaemus alnembe tartozó fajok meghatározásánál Tvrtkovió (1979) módszerét követtem, és a meghatározhatatlan példányok Apodemus sp. ként szerepelnek a táblázatban. Eredmények A 8 lelőhelyről (1. táblázat) begyűjtött 487 köpetből 1348 gerinces állat csontmaradványai kerültek elő. Egy köpetben átlagosan 2.76 zsákmányállat volt. A köpetekből előkerült zsákmányállatok minőségi és mennyiségi megoszlását a 2. táblázat szemlélteti. A zsákmány 93,62%-át kisemlősök, 6,38%-át pedig madarak, többnyire házi és mezei verebek képezték. Az emlősmaradványokból 20 fajt sikerült kimutatni, melyek közül 7 a rovarevők (Insectivora), 1 a denevérek (Chiroptera), 12 pedig a rágcsálók (Rodentia) rendjébe sorolható. Következtetések A köpetlelőhelyeken talált nedves köpetek valamint a megfigyelt gyöngybaglyok alapján feltételezhető, hogy a vizsgált területen begyűjtött köpetek 3 pár gyöngybagolytól származnak. Az emlőstáplálék 41,05%-ban pocokfélékből (Arvicolidae), 35,90%-ban cickányfélékből (Soricidae), 22,35%-ban egérfélékből (Muridae), 0,70%-ban pedig pelefélékből (Gliridae), simaorrú denevérekből (Vespertilionidae) és vakondfélékből(Talpidae) tevődött össze. A gyöngybaglyok a legnagyobb számban mezei pockot (Microtus arvalis) zsákmányoltak, mely az emlőstáplálék 36,53%-át tette ki.