Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Bárdos Edith: Az avarkori öntött bronz korongok viseleti szokásához a zamárdi avar temető alapján

74 BÁRDOS EDITH IV. A KORONGOK HASZNALATA A korongok viselési módját illetően az értelmezésekben a kettősség jellemző. H a m pel József szerint pántra vagy bőrszíjra felvarrva viselték őket,

7 vagy a széleiknél található lyukakra felvarrták. Fettich Nándor a jutási korongokat tarsolykorongoknak tartja.

8 Csallány Dezső szerint a korongokat csüngve viselték, s a női övhöz tartoztak.

9 Kovrig Ilona a bal combnál talált korongokat egy az övről lecsüngő tarisznyával, vagy annak a szíjával hozza összefüggésbe.

10 D. Renner a Merovingkultúra korongviseletéről írt könyvében elutasítja tarsolykorongként való használatukat.

11 Garam Éva véleménye szerint a tiszfüredi korongok egyrészt szíjelosztóként funkcionáltak, másrészt tarsolykorongok voltak.

12 A zamárdi temető alapján a következőket mondhatjuk el: 1. A korongok általában, s elsősorban női, leányka sírok mellékletei. 2. Férfisírok esetében szíjelosztókorongként kerültek elő. 3. Női síroknál vagy az öv szerves részét alkotják vagy csak szíjelosztók. 4. A női sírokban a csontváz bal oldalán, a bal combcsont külső oldalán találhatók, térd vonalában (ritkán a két combcsont között). 5. Általában 1 korongot alkalmaznak, de előfordul, hogy 2, 3, 4, db korong van egy sírban. 6. A korongok alatt, azok környékén, vagy folytatásában apróbb használati tárgyakat (kulcs, orsógomb, vas vagy csonttütartó, kés, bronz csörgő stb.) találunk. (Van, ahol apró „nem használati tárgyak": római érem, törött bronz tárgyak, római bronz fibulák stb. találhatók.) 7. A korongok szíjazata vagy díszített, vagy sima, díszítetlen bőrszíj. 8. A korongok előfordulnak füles akasztóval is. 9. Az öntött bronz korongok általában egyoldalas öntvények, ritka, hogy kétoldalas mintában készültek. A korongok környékén, leginkább annak folytatásában, a sír vége felé különböző használati tárgyakat találunk, néha a korongok alatt is. (Kulcs, orsógomb, csonttütartó, vaskés, bronz csörgő stb.) A korongok peremén kopásnyomok figyelhetők meg, s leginkább ezek a bőrszíjak által koptatott felületek adnak eligazítást funkciójukról. Általában egy helyen a felfüggesztés helyén van kopásnyom, néha bőrmaradvány is. Gyakori jelenség, hogy a nagy díszkorongoknál egymással szemben találunk egy-egy kopásnyomot. (Fenn és lenn.) Ilyenkor egy-két tárgyat a díszkorongra függesztettek fel. A küllős korongok általában szíjelosztóként szolgáltak, több kopásfelülettel. (De küllős korong is előfordulhat díszkorongként.) A női korongos síroknál háromfajta viseletet különböztetünk meg: 1. Sima bőröv, ahol nincs nagyszíjvég. A korongot az öv bal oldalára akasztva sima vagy veretes szíjazaton viselték. 2. Nagyméretű lemezes nagyszíjvégben végződik az öv lecsüngő szíja, néha a két bokához közel. A korongokat az öv bal oldalára csatolták fel - veret nélküli, sima bőrszíjra. Néhány sírban, ahol a nagyszíjvég bizonyítja a jellegzetes övviseletet, s a bal combcsont környékét nem, vagy alig érintette a dúlás, nem találunk szíjazat véreteket (pl. 280., 320., 477., 695. sz. sírok). 3. Más síroknál, ahol a bal kéz és bal combcsont környékét alig, vagy egyáltalán nem érintette a rablás, a lemezes - néha öntött - téglalap alakú (gyakran dupla oldalú) véretekkel díszített korongszíjazat jól bontható, s rekonstruálható a korongszíjazat (kb. 20-22 sír esetében). Annak ellenére, hogy vannak sírok, ahol a korong vagy a korongok környékén apró leletek találhatók, nem bizonyítható, hogy a korong tarsolyt díszített volna. (Talán a 82. sz. sír esetében elképzelhető, hogy a 4. korong tarsolyt díszített. Bár az a tény, hogy a peremen nem figyelhető meg kopásnyom, nem bizonyít semmit.) Összegezve 1. A díszkorongok, melyeket a derékon, övre felkötött bőrszíjra felerősítve viseltek a nők, mindig a bal oldalon, combcsont középvonalában találhatók. Előfordul, hogy a bőrszíjat, amelyekről bronz karika lógott le, majd erre kötötték fel a korongot, véretekkel díszítették. (Ld. 1499, 1659., 1675., 91., 94., 97., 450., 1598., 1536., 1402., 1359., 1318. sz. sírok) A díszkorongok geometrikus, növényi díszítésűek, valamint állatok (griff, madár, kígyó, kutya, ló stb.) figurájával díszítettek. Az állatok nyilván az avar hitvilágból származtatható mögöttes tartalmat is jelentettek, nem pusztán dekorációs céllal alkalmazták a motívumokat. (Dienes 1972., 54-55., Fodor 1980., 213.) A díszkorongok tarsolydíszként való alkalmazása egyértelműen nem állapítható meg. 2. Szíjelosztó korongok többnyire kisebb méretűek, egyszerűbb díszítésűek, főleg küllősek, villásak, peremükön 2-3 kopásfelülettel. A rájuk kötött szíjakról különböző tárgyak lógtak le a viselője bal oldalán - vaskés fa- vagy bőrtokban, kulcs, tarsoly stb. 3. Füles csüngődíszek: általában kisebb méretűek, többnyire csak dekorációs céllal vagy szíjelosztóként függesztőkarikának használták, a karikákon általában egy, néha több szíj helye figyelhető meg. Veretes szíjról lelógó díszkorongok A 91. sz. sír esetében a sima bőrövre, amely a ruházatot fogta össze, - egy vascsattal a medencében - bal oldalon felcsatoltak egy kb. 1,7 cm széles bőrszíjat, amelyet 6 db lemezes, díszítetlen felületű, négyzet alakú bronz veret díszített. A szíj alsó végét egy küllős szíjelosztó korongra erősítették. Erre kötötték fel a díszkorongot, amelyen egymással szemben van két kopásnyom. Sírbeli helyzete alapján elképzelhető, hogy a lemezes, karcolt poncolt kisszíjvég bőrszíjjal a díszkorong aljára volt felkötve. A küllős korongra volt fel-